Levélben fordul az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület dr. Cséfalvay Zoltán fogyasztóvédelemért felelős államtitkárhoz, hogy az utazási szektorra vonatkozó jogszabályokat vizsgálják felül a fogyasztói érdekek hatékonyabb képviselete érdekében. A módosító javaslatok hátterében a tekintélyes utazási iroda, az Aeroviva csődje, illetve az észak-afrikai térségben romló biztonsági helyzet miatti tömeges fogyasztói panaszok állnak.
Becsődölt Aeroviva
Az Aeroviva Holidays Utazási Iroda tavaly decemberi csődje nyomán több mint ezer kárbejelentés érkezett az utazási iroda biztosítójához, a kárbejelentések összege meghaladta az egymilliárd forintot. Ezzel szemben az iroda vagyoni biztosítékának összege 494 millió forint, így 50% alatti térítésre számíthatnak a károsultak, azonban ennek a kifizetése még hetekbe telhet. Ráadásul azoknak, akik csak repülőjegyet vásároltak vagy csak szállást foglaltak az utazási irodánál, a biztosító nem fizet, mivel ezek önmagukban nem minősülnek turisztikai csomagszolgáltatásnak – turisztikai csomagszolgáltatásnak az tekinthető ugyanis, amely minimum két szolgáltatás összekapcsolásából áll.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy az utazási iroda vagyoni biztosítéka nem nyújt fedezetet az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedésekre (pl. hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, valamint az előlegek, illetve részvételi díjak visszafizetésére.
Az Egyesület szorgalmazza az utazási irodák vagyoni biztosítékainak a jelenleginél jóval hatékonyabb ellenőrzését és egyben javasolja az engedélyezési eljárás szigorítását.
Észak-afrikai zavargások
Az elmúlt hetekben előbb Tunéziában, majd Egyiptomban kialakult bizonytalan politikai helyzet rávilágított a vonatkozó joganyag és gyakorlat módosításának szükségességére.
A tunéziai esetben a zavargások már 2010 decembere óta folynak, és ugyan a magyar Külügyminisztérium január 12-i közleményében kérte a Tunéziába készülő utasoktól utazásuk elhalasztását, csak később, az elmúlt héten került fel az ország az „utazásra nem javasolt” országok és térségek listájára. Az egyiptomi biztonsági helyzet romlása miatt négy város, Kairó, Alexandria, Luxor és Szuez január 30-án kerültek az utazásra nem javasolt országok és térségek körébe.
Amíg az adott úti cél fel nem kerül a Külügyminisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba, addig az utazási szerződésről szóló jogszabály értelmében a fogyasztó nem állhat el a szerződéstől anyagi és jogi következmények nélkül: vagy elutazik tehát a problémák sújtotta célországba, vagy pedig veszni hagyja pénzét.
Az utazási szerződésről szóló jogszabály értelmében, ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely – az utazási szerződés megkötését követően – a Külügyminisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ha helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. Amennyiben a fogyasztó nem kívánja elfogadni a helyettesítő szolgáltatást, az utazási szerződéstől elállhat, a befizetett díjat pedig visszakapja.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint a fogyasztók érdekét az szolgálná, ha ez nem „az utazásra nem javasolt” országok, térségek listájára való felvételhez lenne kötve, hanem már akkor is megilletné őket, ha a Külügyminisztérium az út elhalasztását javasolja.
