Nem célszerű elkezdeni a többéves közösségi pénzügyi keretről a vitát addig, amíg az euró stabilizálása nem tekinthető teljesnek – figyelmeztetett a soros EU-elnökséget ellátó magyar kormány miniszterelnöke az 5. Kohéziós Fórum megnyitóján mondott beszédében. Orbán ugyanakkor szükségesnek nevezte, hogy a kohéziós politika helyzetéről már most megkezdődjön a közös gondolkodás.
Orbán Viktor, mint a soros EU-elnökséget ellátó ország miniszterelnöke, Donald Tusk, a második félévben a magyarokat váltó lengyel EU-elnökség feje, valamint José Manuel Barroso bizottsági elnök nyitották meg hétfőn Brüsszelben az európai uniós felzárkóztatási politika jövőjéről vitát nyitó 5. Kohéziós Fórumot. Valamennyien nagyon határozottan hitet tettek a kohéziós politika, a felzárkóztatási alapok és az eddigi támogatási politika szükségessége mellett, méltatták a szolidaritás fontosságát, minden esetben teret engedve ugyanakkor a fejlettebb országok számára is az alapokhoz való hozzáféréshez.
Orbán beszédében mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy miközben mindenképpen szükséges már most megkezdeni az eszmecserét a kohéziós politika jövőjéről, hiba lenne, ha már ebben a szakaszban a vita belecsúszna a 2013 utáni pénzügyi keret nagyságának és elosztásának a firtatásába is. „Tudom, hogy sokaknak már viszket a tenyere, hogy beszéljünk végre a forrásokról is, de nekünk, elnökségként ebben a félévben még az a dolgunk, hogy útját álljuk a viták ilyen mederbe csúszásának” – szögezte le a magyar kormányfő, hangoztatva, hogy „az euró fölül a válság még nem múlt el, a válságkezelés pedig éppen elég konfliktus forrása lehet. Nem lenne hasznos olyan újabb frontot nyitni, ahol további konfliktusok eszkalálására lehet számítani” – mutatott rá.
Magáról a kohéziós politikáról viszont nemcsak lehet, de kell is már most beszélni – tette hozzá. Minél jobban sikerül tisztázni a közös agrárpolitika, a kohéziós politika, és az energiapolitika jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, annál felkészültebben kezdődhet utána az immár közvetlen forráselosztást célzó pénzügyi vita. A kohéziós politika kapcsán Orbán Viktor a továbbiakban több olyan területet („dilemmát”) megnevezett, ahol szavai szerint fontos volna belátható időn belül dűlőre jutni. Elsőként mindjárt magát az alapkérdést vetette fel: legyen-e egyáltalán a jövőben is kohéziós politika és kohéziós alap? „Kellene, hogy legyen!” – szögezte le mindjárt önmagának válaszolva, majd kitért arra, hogy azt viszont kerülni kell, hogy a kohéziós politika jövőjéről beszélve „szembeállítsák a szolidaritást és a versenyképességet”. Arra kell szavai szerint helyezni a hangsúlyt, hogy a kohéziós politika nem újraelosztó, hanem végső kihatásában éppen, hogy versenyképességet javító politika.
Gyakori kérdésként merül fel az is, vajon a jövő kohéziós politikája is elviekben nyitott legyen-e minden tagország számára, vagy csak a legszegényebb területek legyenek a kedvezményezettjei. „Én azt javaslom, hogy a rendszer valamennyi ország számára maradjon nyitott, ellenkező esetben ellenérdekeltséget építünk a képletbe” – jegyezte meg a magyar kormányfő.
Kitért Orbán Viktor az úgynevezett „kondicionalitás” szintén sokat vitatott kérdésére is, és amellett állt ki, hogy igenis kössék (pénzügyi, fiskális, strukturális stb) feltételekhez a kohéziós pénzekhez történő hozzájutást. „Abban kell érdekeltté tenni a tagországokat, hogy a versenyképesség, ne pedig az újraelosztás erősítését tekintsék kívánatosnak” – mutatott rá.
Árnyaltabb megközelítést javasolt ugyanakkor annak kapcsán, hogy milyen legyen a viszony az EU2020 gazdaságpolitikai stratégia, és a kohéziós politika között. „Osztom azok véleményét, akik a két terület között szinergiát keresnek, de azt is látni kell, hogy az EU2020 nem fedi le teljes egészében az elmaradott régiók valamennyi problémáját” – emlékeztetett beszédében Orbán Viktor, és úgy vélte, hogy éppen ezért teret kell hagyni az utóbbiak felszínre kerülésének is.
A szintén sokakat megosztó „szektorális törekvések” kapcsán a magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy hasznos lehet, ha a források tervezésénél és elosztásánál érvényesülnek szektorális szempontok, de az nem lenne jó, ha maga kohéziós alap „szektorális alapokra töredezne”. Példaként említette, hogy aligha volna helyes, ha az Európai Szociális Alap kiválna a kohéziós politikából és önálló („szektorális”) alapként létezne tovább. Ez ugyanis Orbán szerint „teljesen új dimenziót hozna az EU politikában, és a végeredmény nem a versenyképességet szolgálná”. Az a helyes, ha a különböző alapokat közösen, nem pedig egymással szembeállítva kezelik – tette hozzá.
