2011 top eseményei Magyarországon

2011.02. 7. Jogi Fórum/ Dr. Czank Bernadett

A jogalkalmazásban járatosak már hozzászoktak, hogy január elsejével több jogszabály is módosul. Idén azonban szinte példátlan dömpingje várható a jogszabályváltozásoknak, nem egy közülük korábban megmásíthatatlannak hitt struktúrákat alakít át vagy helyez teljesen új alapokra. Az alábbiakban igyekeztünk csokorba szedni a legjelentősebb – jogilag és társadalmilag is nagy horderejűnek ígérkező – eseményeket.

A 2011. év egyik legjelentősebb közjogi eseménye kétségkívül az Európai Unió (a továbbiakban EU) soros elnöki tisztségének betöltése. A Lisszaboni Szerződésben foglaltak szerint 2010. január 1. óta úgy nevezett hármas elnökség látja el a soros elnöki tisztséget, így a tavalyi évben Belgium, illetve Spanyolország, a trió harmadik tagjaként pedig idén január elsejétől június 30-ig – első ízben – Magyarország tölti be ezt a tisztségét.
A magyar elnökségi prioritások között szerepel a romaintegrációs feladatok meghatározása, a schengeni övezet kiterjesztése Bulgáriára és Romániára, az úgy nevezett Duna Régió Stratégia elfogadása (mely a Balti tenger Stratégia után az EU második transznacionális területfejlesztési stratégiája lehet). Fontos téma lesz a közös energiapolitika, hiszen idén februárban az Európai Tanács ülésének is ez lesz a tárgya. Az uniós bővítési folyamat részeként a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárása is a magyar elnökség prioritásai közt szerepel.

Mind a hazai politikában, mind közvéleményben éles vitákat váltott ki a tavaly elfogadott, idén január elsejével életbe lépett médiatörvény. A magyarországi visszhang mellett az Európai Unio hivatalos szervei is felfigyeltek az alkotmánymódosítással is megalapozott jogszabályra. Az Európai Parlament idei első plenáris ülésén Orbán Viktor miniszterelnököt súlyos bírálatokkal illették a magyarországi sajtószabadsággal kapcsolatos kételyeiket megfogalmazó képviselők. A médiatörvény jövőjét nagyban befolyásolhatja az a levél, melyben a médiatörvénnyel kapcsolatos, az Európai Bizottság által megfogalmazott kifogások olvashatók. "A bizottság szolgálatainak súlyos kételyei vannak a magyar szabályozás unióssal való megfelelőségét illetően" - áll a levélben. Az Európai Bizottság a médiaregisztrációs szabályokkal, a kiegyensúlyozott tájékoztatással, illetve a közösségi médiaszabályozás sarokkövének számító származási ország elvével kapcsolatos témakörökben feltett kérdésekre vár választ. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter arról biztosította a közvéleményt, hogy amennyiben szükséges, úgy semmi akadályát nem látja a törvény módosításának. A médiatörvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatára a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is az Alkotmánybírósághoz fordult, így ez ügyben hozandó döntés is befolyásolhatja a jogszabály végső tartalmát.

Szintén az Alkotmánybíróság döntésére várnak a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványok, a szóvivői nyilatkozat szerint azonban január végéig még soron kívüli eljárás mellett sem lesz határozat az ügyben.
A hóvégi dátum azért is lenne fontos, mert idén január 31-ig kell nyilatkozniuk azoknak, akik magánnyugdíjpénztári tagságukat fenn kívánják tartani. A nyilatkozók létszáma a végleges adatok szerint 102.019 fő volt. Sokan többek közt a rövid határidő miatt bírálják a törvényhozókat, hiszen a megalapozott döntéshez bonyolult információtengert kell feldolgozni. Emellett a magánnyugdíjpénztári befizetések államosítását ellenzők a magántulajdon védelmében kárhoztatják a befizetett megtakarításokat az állami nyugdíjszektorba beolvasztó jogszabályt.
Ezzel szemben a jogalkotói elképzeléseket támogatók azzal érvelnek, hogy a magánnyugdíjpéntári befizetések nem valódi megtakarítások, hiszen csak célhoz kötötten használhatók fel, s amennyiben annak idején nem hozzák létre ezt a rendszert, úgy ezek a befizetések az állami nyugdíjkasszába vándoroltak volna. A jogszabály-módosítás indokaként elsődlegesen az államadósság csökkentésének szükségességét hozzák fel, emellett a magánnyugdíjpénztárak megbízhatatlanságának rémével riogatják a meggyőzendőket. Rogán Antal az InfoRádiónak adott interjújában a sietős jogalkotás indokaként a válságkormányzást hozta fel, melyben „sok mindenre van idő, de legkevésbé arra, hogy mindenkivel leüljünk, és elmagyarázzuk a döntéseinket”.

Idén január elsejével kezdték meg működésüket a közigazgatási hivatalok jogutódjaiként a kormányhivatalok. A megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban (így összesen 29 helyen) működő úgy nevezett kormányablakok a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái, ahol 29 különféle ügycsoport intézhető. A kormányhivatal általános hatáskörű területi államigazgatási szervek, melyekbe 14 területi államigazgatási szervet integráltak (például a földhivatalok, a regionális munkaügyi központok és munkavédelmi felügyelőségek, ÁNTSZ, egészségbiztosítási pénztárak stb.). A cél az eddig felaprózott kormányzati szervek összevonásával az állampolgárok ügyintézésének gyakorlati megkönnyítése.

Az egyszerűsített honosítás (népszerű nevén a kettős állampolgárság) szabályairól szóló törvénymódosítás már augusztusban hatályba lépett, de idén január elsejétől lehet az egyéni kérelmeket benyújtani. Az egyszerűsített honosítási eljárást azok vehetik igénybe, akik volt magyar állampolgárságot igazolnak maguk vagy felmenőik részéről, illetve magyarországi származásukat valószínűsítik. Ez utóbbi kitétel a moldvai csángókra íródott, akik egyébként nem rendelkeznek korábbi magyar állampolgárságot igazoló okirattal. Magyar nyelvtudás és büntetlen előélet is szükséges az állampolgárság egyszerűsített megszerzéséhez, mely így akár három hónapos ügyintézési határidőt alatt megszerezhető. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyilatkozata szerint az év második felében kerülhet sor a - valószínűleg heves vitákat is kiváltó - választójog kérdésének tisztázására, egyelőre ugyanis az állampolgárságról szóló törvény ezt nem tartalmazza. A választási törvény külön jogszabály, így ennek módosítása is szükséges, ha a jogalkotó azoknak is választójogot kíván adni, akik nem rendelkeznek Magyarországon állandó lakóhellyel.

Életkoruktól függetlenül nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik 40 év jogosultsági időt szereztek. A jogosultsági időt ez esetben másképp számolják, mint egyébként az öregségi nyugdíj általános szabálya esetében, bár ez is teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül. Nem számítanak bele így például a jogszerző időbe az 1998. január 1-jéig szerzett egyetemi évek. A 40 évből legalább 32 évet kell keresőtevékenységből elérni, míg gyermeknevelésből maximum 8 évet vesznek figyelembe. Ez utóbbi alól kivételt jelent a legalább öt gyermeket nevelő nők esete, illetve kedvezményeket kapnak a fogyatékos gyermeket nevelő anyák is. A szabályozás szépséghibája, hogy a jogalkotó egyelőre elfelejtette pontosan szabályozni a munkaviszony megszüntetési módjának szabályait. Például a kötött felmentési rendszerű közszolgálati törvény, mely a köztisztviselők jogviszonyát szabályozza, nem ad választ arra a kérdésre, hogy a fenti kedvezménnyel nyugdíjba vonuló köztisztviselő jogviszonyát hogyan kell megszüntetni. A nyugdíjazás miatti felmentés szabályai ugyanis arra vonatkoznak, akinek már folyósítják az ellátást. Emiatt felmentéssel nem szüntethető meg a fenti kedvezményre jogosultak jogviszonya, s ezzel elesnek a végkielégítéstől is.

A GYES igénybevételének visszaállítása a gyermek hároméves koráig (a Bajnai-kormány a gyermek kétéves koráig csökkentette az igénybevételt) nem okozott különösebb meglepetést, hiszen ezt már korábban bejelentette a kormányzat. A GYES-en lévők munkavégzésének szabályai is változtak némiképpen, így például a nagyszülő továbbra is jogosult lesz igénybe venni a GYES-t, ám ő munkát egyáltalán nem végzehet mellette, míg a GYES-en lévő szülő a gyermek egy éves korától maximum heti 30 órában kereső tevékenységet folytathat.

2010 decemberében az egyik legjelentősebb közjogi hír az alkotmány-előkészítő bizottságtól érkezett, akik bejelentették, hogy a teljes alkotmánykoncepció elkészült. A kormány tervei szerint idén március 15-én alkotmányozó nemzetgyűléssé alakulna az országgyűlés. Ez azt jelentené a miniszterelnök nyilatkozata szerint, hogy az országgyűlés csak az alkotmányozással foglalkozna. Az új alkotmány elfogadásának időpontját húsvét hétfőre tervezik. Ezt megelőzően már márciustól közmeghallgatásokat tartanának, illetve egyéb módon is igyekszik a kormányzat szélesebb társadalmi alapokra helyezni a készülő alaptörvényt. A fiatalok bevonása a folyamatba a népszerű közösségi portál, a Facebook, valamint egy honlap segítségével történik, ahol véleményeket várnak az alkotmány koncepciójához. Az új alaptörvény a tervek szerint 2012. január 1-jével lép hatályba.

Nagy várakozások és kalkulációk előzték meg a családi adókedvezmény bevezetését, mely pontosabb megfogalmazás szerint nem adó-, hanem adóalap-kedvezmény. Ennek megfelelően a kedvezmény összegét nem az adóelőlegből, hanem az adóalapból kell levonni. Az igénybevételre vonatkozó nyilatkozat leadása a munkavállaló kötelezettsége, egyben érdeke is, hiszen ha nem adja le időben a nyilatkozatot, úgy a kedvezmény érvényesítésére már csak az éves adóbevallásban van lehetőség. A családi adókedvezmény igénybevétele körülbelül hatszázezer szülőt érint.A jogszabályi változást elsősorban a kis jövedelműeket sújtó egyenlőtlenségek miatt kárhoztatják. A kedvezmény egyértelmű nyertesei a magas jövedelmű nagycsaládosok, míg a minimálbérből több gyermeket eltartók esetében akár csökkenheti is a nettó jövedelem. Bővebben olvashat a témáról itt. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a családok 41,8 százaléka rosszabbul jár, 20 százalékuknál nem változik a helyzet, 38,2 százaléknak pedig jobb helyzetet teremt az új adórendszer. A gyermektelen családok helyzetére ki nem térő Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint viszont az egygyermekes szülők 58 százalékának, a kétgyermekesek 68 százalékának és a háromgyermekesek 98 százalékának nem kell szja-t fizetnie az új szabályok miatt.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖZIGAZGATÁS
CSALÁDJOG
ADÓZÁS
EURÓPAI UNIÓ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS
ÁLLAMPOLGÁRSÁG