Adóváltozások III.- Az illetéktörvény változásai 2011

2011.02. 8. Jogi Fórum/ dr. Magyar Szilvia

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2011. január 1. napjától hatályba lépett szabályainak egyik része az adóztatási költségek csökkentését (az eljárás egyszerűsítése, fizetési határidők egységesítése), másik része a jogalkalmazás megkönnyítését célzó rendelkezések.

Az Itv. 5. §-ban meghatározott szervezetek (pl. alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, helyi önkormányzatok és azok társulásai) személyes illetékmentességben részesülnek, ha vállalkozási tevékenységből származó jövedelmük után nem volt társasági adófizetési kötelezettségük. E feltétel meglétéről 2010. december 31. napjáig az illetékkiszabásra történő bejelentéskor, illetve az eljárás megindításakor kellett nyilatkozni. Amennyiben a nyilatkozattételt az említett szervezetek elmulasztották, akkor a mentességet nem vehették igénybe. A törvény módosítása eltörölte a nyilatkozattételi kötelezettséget, mert az adóhatóság a saját nyilvántartása alapján ellenőrizni tudja, hogy a szervezetnek a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenysége után keletkezett-e társasági adófizetési kötelezettsége. 

A gépjármű, pótkocsi szerzése, illetve közigazgatási hatósági eljárás indítása esetén azonban más a helyzet. Ezekben az esetekben az említett szervezeteknek nyilatkozniuk kell az illetékmentesség feltételeinek fennállásáról, mert sem az okmányiroda, sem az eljáró hatóság nem tudja a társasági adókötelezettséget ellenőrizni. Ha a nyilatkozat megtételére június 1. napját megelőzően kerül sor, a szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy az adózónak az illetékkötelezettség keletkezése évének július 1. napjáig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.

Ha a fenti szervezetek jogosultak az illetékmentesség alkalmazására, de ennek ellenére mégis fizettek illetéket, akkor a megfizetett illetéket kérelemre az adóhatóság az adó-visszatérítés szabályai szerint visszatéríti. Az erre irányuló kérelmet – az adóhatóság részére címezve – az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani. A közigazgatási hatóság vagy bíróság igazolja az eljárási illeték megfizetésének tényét és a kérelmet az adóhatósághoz továbbítja.

Az Itv. rendelkezése szerint a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése esetén a vagyonszerző mentesül az öröklési, az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ha vállalja, hogy a telken a szerződés illetékkiszabására történő bemutatásától, illetve öröklés esetén a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 %-át. A feltétel teljesülését eddig jogerős használatba vételi engedélynek kellett igazolnia, melyet az adóhatóság ellenőrzött. A módosítás értelmében a feltételt a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően kiadott használatba vételi engedély igazolja, feltéve, ha utóbbi változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintet részeket – jogerőre emelkedik. Az igazolás kiadása érdekében a határidő elteltét követő 15 napon belül az adóhatóság megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön értesíti az adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben meghatározott kedvezményezett eszközátruházás keretében történő megszerzése a törvényben felsorolt feltételek együttes fennállása esetén. A visszaélések megakadályozása érdekében, azaz, hogy 1 éven belül ne kerüljön értékesítésre az ingatlan módosításra került az egyik feltétel. E feltétel szerint az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a vagyoni betétek értékének aránya az átadásakor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladhatja meg az 50 %-ot.

Az Itv. a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok részére speciális illetékkedvezményt biztosít. Ennek alapján az adózó jogosult maximum 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérni az illeték megfizetésére. A kedvezmény - az ingatlan értékétől függetlenül - automatikus jár, a kérelem benyújtása esetén az adóhatóság nem vizsgálja a részletfizetés az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételeinek fennállását.

A közigazgatási hatósági eljárás illetékének megfizetésével kapcsolatban a 2011. évtől a változás az, hogy ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő, akkor az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni.

Változott a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésének engedélyezése iránti eljárás is. Az adópolitikáért felelős miniszter – kérelemre – a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek, amely a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett. A gazdálkodó szervezetnek a kérelemben nyilatkoznia valamennyi általa kezdeményezett bírósági (peres és nemperes) eljárásról és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illetékről. Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól. Az engedély 1 évre szól, meghosszabbítását az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi, amennyiben azt a gazdálkodó szervezet legkésőbb az engedély lejártát megelőző 60. napon kéri és nyilatkozik arról, hogy a meghosszabbítás iránti kérelem előterjesztését megelőző 12 hónapban az engedély kiadására meghatározott feltételek teljesültek. A gazdálkodó szervezetnek az engedély megadását (meghosszabbítását) követő hónap15. napjáig előleget kell fizetnie. Az engedély időtartama alatt kezdeményezett eljárások illetékéről a gazdálkodó szervezet az engedély lejártát követő hónap 15. napjáig bevallást nyújt be az adóhatósághoz. A bevallott illeték és a befizette előleg különbözete a bevallás benyújtásával esedékes. Az engedélyről és az engedély meghosszabbítása közzétételének módja is megváltozott, 2011. évtől az adópolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé az engedély jogosultjait, illetve az engedély főbb adatait.

Az Itv. korábbi szabálya szerint az illetéket az esedékességtől számított 15 napon belül lehetett pótlékmentesen megfizetni, ha azonban ezt adózó elmulasztotta, a pótlékfizetési kötelezettség az esedékesség napjától kezdődött. Ez a rendelkezés eltért más adók fizetési rendjétől, ezért a módosítás az esedékesség időpontját 15 nappal eltolta.

A cikksorozat első része itt olvasható→

A cikksorozat második része itt olvasható→

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT