A Népszabadság az Alkotmánybíróságon támadta meg az új médiaszabályozást

2011.02. 9. MTI

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Népszabadság dolgozói egyesülete a médiatörvény és a médiaalkotmány írott sajtót hátrányosan érintő rendelkezései miatt.

A napilap szerdai száma ismerteti, hogy az új médiaszabályozást 16 ponton támadó beadványt Vörös T. Károly főszerkesztő és Kelen Károly, a Népszabadság dolgozói egyesületének elnöke vitte be az Alkotmánybíróságra kedden.

A Népszabadság már december 2-án kilátásba helyezte, hogy ha a sajtószabadságot súlyosan fenyegető rendelkezések változatlanul hagyásával fogadja el az Országgyűlés a médiatörvényt, úgy az Alkotmánybíróságnál fogja kérni az alkotmányos alapjogokat legkirívóbban korlátozó rendelkezéseinek megsemmisítését.

A lap beadványa egyebek között a törvény írott sajtóra kiterjedő személyi hatályára, a sajtótermékek bizonytalan törvényi definíciójára, a médiahatósági hatáskörök, eljárási jogosultságok és bírságok alkotmányellenességére hivatkozik, mivel ezek együttesen alkalmasak a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának szükségtelen és aránytalan korlátozására.

A lap ismerteti, hogy az indítványban az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezések sorában tér ki a média- és hírközlési biztos hatásköreire is, hiszen a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat. Ez a lap szerint nyilvánvalóan ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, mert jogszerű magatartás miatt helyez kilátásba kvázi hatósági eljárást.

A médiatörvény kihirdetése és hatálybalépése között kirívóan rövid idő, egyetlen nap telt el, így a törvény hatályba léptető rendelkezése ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, nem biztosít elegendő felkészülési időt - írja a napilap, amely egy teljes oldalon közli a beadvány részleteit.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT