Fazekas Géza: Nincs minden szál elvarrva, nincs minden szereplő felderítve

2011.02.10. Jogi Fórum/ Duna Tv

Ma dönt a nyomozási bíró arról, hogy engedélyezi-e az úgynevezett moszkvai ingatlanügyben gyanúsított három személy előzetes letartóztatását.

Esetükben megvan a szökés veszélye, illetve - mivel még nem teljes a nyomozat kép - a tanúk befolyásolásának, a bizonyítékok elrejtésének a veszélye is fennáll - mondta Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában csütörtök reggel. Az ügyészségi szóvivő kijelentette: a jelenlegi gyanúsítotti kör egy "pillanatnyi" kép; a Főügyészség úgy érzi, hogy nem lehet végső mérleget vonni, további bizonyítás szükséges, "nincsen minden szál elvarrva, nincs minden szereplő felderítve."

Az ügyben a megalapozott gyanú kiindulópontja, hogy 2008 márciusában az akkori moszkvai nagykövet adásvételi szerződést kötött egy külföldi bejegyzésű gazdasági társasággal 23,6 millió dollár összegre -ennyiért értékesítette a moszkvai kereskedelmi központ épületét. Ezzel két gond is volt az eljárás adatai szerint – mondta Fazekas Géza. Az értékesítés egyrészt a vagyonkezelésre vonatkozó magyar jogszabályok megkerülésével és megszegésével történt, másrészt jóval a forgalmi piaci érték alatti áron. Moszkva ugyanis ingatlan szempontból a világ egyik talán legdrágább országa – és ez már így volt 2008-ban is, hangoztatta a szóvivő.

Utólagos pályáztatás, árfolyamveszteségek

Az ezt követő események teszik a dolgot igazán érdekessé. Néhány napon belül a vételár túlnyomó többségét, 21,3 millió dollárt át is utalt a vevő cég a magyar államnak. Ez után - a nyár folyamán és ősszel – megpályáztatták azt az ingatlant, amit korábban, márciusban már értékesítettek; ezzel azt a látszatot igyekeztek kelteni az ügyben érintett személyek, hogy minden a vonatkozó magyar jogszabályoknak történt az értékesítés során.

Egy zárt meghívásos pályázatra került sor a már eladott és kifizetett ingatlan vonatkozásában, amely pályázatra meghívták a márciusi vevőt, és őt is hirdették ki végül nyertesnek. A pályázaton a vevő már 2,3 millió dollárral kevesebb árat kínált, és ezt az ajánlatot fogadták el nyertes pályázóként. November ötödikével az új szerződés is megszületett ezen kisebb összegre – mintegy deklarálták, hogy e későbbi nyertes által márciusban már kifizetett pénzt mintegy betudják annak, hogy az ingatlan ki van fizetve” - ismertette az ügyészség hátteret és az ügyészség szempontjait Fazekas Géza. A szóvivő további problémaként említette, hogy a március és november közötti árfolyammozgások okán 742 millió forint vagyoni hátrány érte a magyar államot árfolyamveszteség formájában. “Ha ez az ingatlan értékéhez képest alacsony, 21,3 millió dolláros vételár novemberben és nem márciusban folyik be a magyar államhoz, akkor ez ennyivel, 742 millióval nagyobb összeget jelentett volna az átkonvertálás után forintban” - hangoztatta a szóvivő.

A moszkvai ingatlan valós piaci értékre vonatkozó kérdésre Fazekas Géza úgy reagált: ötvenkétmillió dollárt állapított meg az eljárásba bevont és a helyszínen is vizsgálódó ingatlanszakértő; ami 30,7 millió dollárral, 6 milliárd 150 millió forinttal több, mint amennyit az ingatlanért kifizettek 2008 márciusában.

Lett volna lehetőség szabályosan pályáztatni

Az ügyészségi szóvivő azt mondta: ismeri azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a magyar állam mintegy kényszerpályán mozgott az adásvétel során, mivel csak ezzel az egy, az orosz fél által mintegy kijelölt vevővel lehetett volna szerződést kötni ( a telek ugyanis az orosz állam tulajdona volt az adásvételkor – a szerk.). Ezzel kapcsolatban Fazekas Géza azt mondta: az orosz állam jóváhagyása valóban kellett az üzlethez. De – tette hozzá – egy dolog az, hogy a nemzetközi szerződéseket be kell tartani, de ugyanúgy a magyar jogszabályokat is. “A későbbi pályáztatás, vagy legalábbis annak a megkísérlése, az ügy úgymond lepapírozása, azt bizonyítja, hogy igenis lett volna lehetőség arra, hogy egy szabályos, meghívásos pályázat keretében kíséreljék meg a legoptimálisabb vételárat kínáló vevőt kiválasztani, és nem csak utólag azt a látszatot kelteni, mintha egy szabályos eljárás történt volna. Természetesen nem cáfolom azt, hogy az orosz félnek volt szava a kérdésben, de nem az orosz partner mondta meg, hogy pontosan kivel és milyen vételáron kell szerződni” - hangsúlyozta a szóvivő.

Még több bizonyításra van szükség

Annak alapján, amit eddig a Főügyészség tud, az tűnik ki, hogy államtitkári szinten hoztak döntéseket az ügyben? - kérdezte a Hattól nyolcig.

Fazekas Géza úgy reagált: nem lehet végső mérleget vonni a nyomozásban, nem véletlen, hogy a Legfőbb Ügyészség négy hónappal meghosszabbította a nyomozást a Főügyészség kérésére. “Ez egy pillanatnyi kép három gyanúsítottal; a Vagyonkezelő volt vezérigazgatójával, a volt moszkvai nagykövettel és a külügyminisztérium volt államtitkárával. Pillanatnyilag ez a kör az, akiknek az őrizetbe vétele mellett most az előzetes letartóztatását is indítványoztuk – de nem is állítjuk, hogy teljes lenne a kép” -hangzott az interjúban.

Az ügyészségi szóvivő emlékeztetett: tegnap (szerdán) kapták meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének beadványát és a csatolt bizonyítékokat, amelyeket vélhetően megvizsgálnak az eljárás keretében. De ettől a beadványtól függetlenül is, maga a Főügyészség is úgy véli, hogy még további bizonyítás szükséges, nincsen minden szál elvarrva, nincs minden szereplő felderítve.


 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS