A parlament tavaszi ülésszakának célja Magyarország megújítása – mondta napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki Magyarország újjászervezésének programját.

A miniszterelnök felidézte, a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, figyelmen kívül hagyták a magyarok önbecsülését. A kormány azonban ezt a támadást visszaverte, “a támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük”.

A kormányfő szerint a tavaly őszi parlamenti ülésszak célja az alapozás volt, a hétfőn kezdődőé pedig Magyarország megújulása. Mint mondta, az őszi ülésszakra már úgy kellene ráfordulni, hogy a megújulás folyamata a célegyenesben legyen. Az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre kell megbirkóznia az országnak, mégpedig úgy, hogy a kormány nem kérhet újabb áldozatot azoktól, akiktől az elmúlt nyolc évben folyamatosan elvettek a kormányok – fogalmazott. A kormányfő Görögország és Írország példáját megemlítve óva intett attól, hogy hitelek segítségével bárki is többet költsön a bevételeinél. Vissza kell térni a józan ész és a felelősség útjára – jelentette ki.

Orbán Viktor a kormány eddigi munkáját értékelve felidézte, hogy a West Balkán szórakozóhelyen történt, három áldozatot követelő tragédia után a kormány felülvizsgálta és újraszabályozta a szórakozóhelyek működtetését, a felelősségre vonás pedig megkezdődött.

Energiabiztonság, nyugdíjreform, adórendszer

A kormányfő szerint áttörést értek el Magyarország energiafüggőségének felszámolásában: megkötötték a vezetékrendszerek összekapcsolásáról szóló szerződést Horvátországgal, és államközi szerződést írtak alá Szlovákiával a gázvezetékrendszer összekapcsolásáról. A nyugdíjreformról szólva kijelentette: “az emberek 97 százaléka úgy döntött, hogy az újjászervezett állami nyugdíjrendszerben folytatja a takarékoskodást”, a kormány pedig garantálja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

A kormányzati eredmények közé sorolta a 40 évnyi szolgálati idővel rendelkezők nők nyugdíjba vonulásának lehetőségét, a gyes visszaállítását három évre, a lakásárverezési moratórium meghosszabbítását, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállítását, a kormányablakok megnyitását és az Audi-beruházás kiemeltté nyilvánítását.

A miniszterelnök kijelentette: a kormány az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével összefüggésben vállalta, hogy senki sem járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kabinet ezért a maga hatáskörében megtette a szükséges lépéseket: a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről, a minimálbér és a bérminimumok növeléséről – mondta, hangsúlyozva, hogy a megállapodás alapján a bérminimumokat a magánszférában is kötelező alkalmazni.

A Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el – mondta a kormányfő, kiemelve: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot hozott létre, és érvényt szerez vállalásának, azaz gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.

Matolcsy Györgyöt bízta meg a kormányfő az újjászervezés programjával

A miniszterelnökfelkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek – ismertette.

A korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302 milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk az árfolyamok mostani állása szerint – emlékeztetett Orbán Viktor, ezért alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére. Minden támogatást meg kell adni ahhoz – folytatta -, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen és minél hamarabb bekapcsolódhassanak, mert ez a gazdasági növekedés és az egymillió új munkahely létrehozásnak kulcsa.

Alkotmányozás, oktatás, egészségügy

A miniszterelnök az új alkotmány szükségességéről elmondta: helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt igazodni kell a XXI. század követelményeihez. Ezért van szerinte jogos igény arra, hogy az alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét és a biológiai sokszínűség fenntartását. Az alkotmányozás a magyar gazdaság talpra állításának nélkülözhetetlen része, az új magyar alaptörvény az ország alapvető gazdasági érdeke – közölte.

A kormányfő szólt arról is, hogy a parlamentnek lesz tennivalója idén az oktatás területén is: úgy kell megújítani az oktatási rendszert, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a gyermekek, fiatalok számára. Azt kérte, hogy “az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon” az oktatási kérdések vitájában, és helyette a saját gyermekei, unokái fényképét hozzák magukkal.

Bátor lépésekre van szükség szerinte az egészségügy megmentése és megújítása érdekében is. “Ne a betegségből induljunk ki, hanem az egészségből” – hangsúlyozta. Az emberek egészsége ugyanolyan fontos személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó, “aki tehát elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz” – mondta.

Beszédében emlékeztetett: december 23-a óta 68 kormányrendeletet, 32 kormányhatározatot és 76 miniszteri rendeletet adtak ki, benyújtottak továbbá 13 törvényjavaslatot. Így most 23 kormányjavaslat van a parlament előtt. Orbán Viktor felszólalása alatt jelen volt a parlamenti ülésteremben Schmitt Pál államfő, Polt Péter legfőbb ügyész és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is.