A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény vizsgálatáról

2011.02.16. MKAB

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2011. február 15-én kelt határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését.

A törvény szövegezéséből adódóan a közzététel napjával történő megsemmisítéssel a kormánytisztviselők felmentése mellett a lemondásuk is szabályozatlanná vált volna, ezért az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Az indokolásban az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának fokozása érdekében az ott dolgozó tisztviselők felmentési védelme könnyíthető, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.

Az Ab a törvény alkotmányosságának megítélése során a közszolgálati jogviszonyok sajátosságaiból és az ezekkel összefüggő alkotmányossági követelményekből indult ki. A kormánytisztviselők közhivatalt viselnek, jogviszonyuk nem szerződésen alapul, jogaikat és kötelezettségeiket törvény határozza meg. Megbízatásukat közigazgatási határozattal, kinevezéssel nyerik el, és közigazgatási döntéssel történik felmentésük is. A törvényi szabályozás azonban nem felel meg a közigazgatás törvény alá rendeltségének, ami a közigazgatási döntésekkel szemben – így kormánytisztviselő felmentésére irányuló döntéssel szemben is – azt a követelményt támasztja, hogy jogszabály határozza meg a döntés jogi kereteit. Az Ab továbbá úgy ítélte meg, hogy a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot. Az európai bíróságok joggyakorlatával összhangban az Ab azt is megállapította, hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is.

Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, ez a döntési szabadsága azonban nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési védelmének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.

Az Ab figyelemmel volt az európai normákra, az Európai Szociális Karta és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályaira, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlásra is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.

Az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.

Az Ab megsemmisítette a törvénynek az államigazgatási szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók felmentésével kapcsolatos hasonló rendelkezéseit is.

Az Ab egyebekben az indítványokat elutasította.

A határozathoz Dr. Bihari Mihály, Dr. Paczolay Péter és Dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek. 

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt. Az ellenzéki pártok üdvözölték a döntést, a kormány pedig tudomásul vette azt, és közölte: a kabinet a jövőben, az alkotmányozás során, valamint a kormánytisztviselői életpályamodell kialakításakor is kiemelt figyelmet fordít az Ab-döntés és annak indokolásában kifejtett szempontok figyelembevételére.

Az Ab arra hivatkozva döntött a szabály megsemmisítéséről, hogy az indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot, valamint hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez, és ezzel összefüggésben az emberi méltósághoz fűződő jog is.
A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kabinet tudomásul veszi a határozatot, ugyanakkor hangsúlyozták, azzal, hogy az Ab május 31-i hatállyal semmisíti meg a kormánytisztviselőkről szóló törvény érintett részét, lehetővé tette "a közigazgatásban a tavalyi kormányváltáskor tapasztalt rendkívüli körülmények felszámolását".
Kiemelték: az Ab indoklásában nem vitatja, hogy az államszervezet hatékony működése szükségessé teheti a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályokhoz képest.
Az MSZP örül, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő rendelkezést, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány politikai tisztogatást folytasson az államigazgatásban - mondta Mesterházy Attila az MTI-nek.
A szocialista párt elnöke úgy fogalmazott: visszautasítják, hogy a kormány saját érdekei szerint értelmezze a számára kedvezőtlen döntést. Hozzátette: bíznak benne, hogy a többi, még a testület előtt lévő alkotmánybírósági beadványukat is kedvezően bírálják el, és egyértelművé válik, hogy "a Fidesz lábbal tiporja a jogállamot és az alkotmányos normákat".
Az LMP örül annak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt - mondta parlamenti sajtótájékoztatóján a párt frakcióvezetője. Schiffer András közölte, az ilyen döntések mutatják, hogy ha az Alkotmánybíróságot nemcsak jogi, de morális értelemben is rehabilitálják, akkor van remény arra, hogy az ország egy alkotmányos demokráciához méltóan tud működni - reagált az LMP frakcióvezetője az alkotmánybírósági döntésre.
A politikus kijelentette, "amikor az alkotmányosságot kérjük számon a Fidesz viselkedésén, akkor azzal a politikával van vitánk, amelyik azt feltételezi, hogy egy többségi uralommal szemben nincsenek korlátok". Hangsúlyozta, hogy egy alkotmányos demokrácia annyiban más, mint például egy centralizált demokrácia, hogy az alkotmányosság és annak legfőbb szerve egy mégoly nagy többséget is korlátok közé tud szorítani.
A Jobbik üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt. Apáti István az MTI-nek úgy nyilatkozott: remélik, hogy a taláros testület a közszférában bevezetett indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő jogszabályt is megsemmisíti majd.
Az ellenzéki képviselő emlékeztetett rá, hogy Bertha Szilvia képviselőtársával közösen január végén kezdeményezték a közszférában januártól bevezetett indoklás nélküli felmondás és a kéthónapos felmondási idő lehetőségének megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál.
A Jobbik álláspontja szerint ugyanis a közalkalmazottakról szóló törvény egyes rendelkezései az alkotmány több rendelkezésébe ütköznek, ilyen például a diszkrimináció tilalma, a munkához való jog sérelme, a kormány alkotmányos jogokat védő kötelezettsége, vagy a független, demokratikus jogállamiság.
A tavaly június 30-án Alkotmánybírósághoz forduló szakszervezetek meghatározóan fontosnak tartják az Alkotmánybíróság döntését. Az érintett szakszervezetek elkezdték a határozat szakmai feldolgozását, ugyanakkor egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kormánnyal a jogalkotóval szemben képviselt elmúlt évi álláspontjuk valós, az Alkotmánybíróság által is figyelembe vett elveken alapult - írták közös közleményükben az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.

 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
KÖZIGAZGATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
KÖZTISZTVISELŐ