Továbbra is elsődleges a kohéziós politika

Első alkalommal vitáztak az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéről formális keretek között a tagállamok az Általános Ügyek Tanácsának 2011. február 21-i brüsszeli ülésén. Az elnökség által irányított munka eredményeképpen a miniszterek záródokumentumban rögzítették, hogy továbbra is elsősorban a kohéziós politikával igyekeznek az egész Unió harmonikus fejlődését biztosítani.

Az Általános Ügyek Tanácsa, vagyis az EU egyszerre több szakpolitikai területet érintő, úgynevezett horizontális ügyeinek fóruma vitatta meg, hogy miként képzelik el a tagállamok a 2014-ben kezdődő új többéves költségvetési időszak kohéziós politikáját. Ez a téma első alkalommal került hivatalosan is a külügyminiszterek tárgyalóasztalára.

Az elfogadott záródokumentum leszögezi, „hogy az Európai Unió legfőképpen a kohéziós politikával igyekszik előmozdítani az Unió egészének harmonikus fejlődését, különösen az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltérések csökkentésével”, és hangsúlyozza, hogy „a kohéziós politika az innováció és a gazdaság modernizálása révén jelentősen hozzájárult az Európai Unió versenyképességgel és növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez”.

Az egyeztetések alapját a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló 5. jelentés adta, melyben 2010 novemberében az Európai Bizottság értékelte a szakpolitika eddigi eredményeit, és számos területen stratégiai módosításokat javasolt.

Koncentrált, de rugalmas célok

Az ülést elnöklő Martonyi János magyar külügyminiszter arra a javaslatra hívta fel a tagállamok figyelmét, hogy a régiók fejlesztése eredményesebb lenne, ha a támogatások korlátozott számú prioritásra koncentrálnának. A Bizottsági javaslatban „tematikus koncentrációnak” nevezett elv szerint ez úgy érhető el, ha a kohéziós politikára vonatkozó előírásokban az Európa 2020 stratégia céljaival összehangolt prioritások érvényesülnek majd.

A tagállamok támogatták a Bizottság javaslatát, de a sajátos nemzeti, regionális és helyi igények biztosítása érdekében némi rugalmasságot mégis fontosnak tartottak biztosítani. A záródokumentum szerint ennek a Bizottság és a tagállamok között a megfelelő szinten folytatott tárgyalások eredményeként kell megvalósulnia.

Összefogni a beruházási prioritásokat

A tematikus koncentráció mellett az elnökség az ülésen tartott vitában a Bizottság egy másik elképzeléséről is kikérte a tagállamok véleményét. Az 5. kohéziós jelentés felvetette, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzései alapján egy közös stratégiai keretet kellene kialakítani, amely egységes elvek szerint határozná meg minden felzárkóztatási alap - a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap - beruházási prioritásait.

A tagállamok üdvözölték a javaslatot, mert szerintük az képes lesz megteremteni az alapok közti „jobb koordinációt, összhangot és szinergiákat”, ugyanakkor felkérték a Bizottságot, hogy pontosítsa a részleteket.

Tovább az egységes energiapolitika felé

A külügyminiszterek értékelték az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésének eredményeit. Martonyi az ülésen elmondta, az állam- és kormányfők fontos döntéseket hoztak mind az energia, mind az innováció területén, és kiemelte azt az eredményt, hogy konkrét határidőket határoztak meg az energiapiac kiteljesítésére, a gáz és villamos energiahálózatok összekötésére, illetve az európai kutatási térség kialakítására.

„A célunk az, hogy a Energia Tanács február 28-i ülésén részletes záródokumentumot fogadjunk el az Energia 2020 stratégiáról, és az infrastruktúrára vonatkozó prioritásokról, amelyeket az Európai Tanács március 24-25. közötti ülésén hagynak jóvá” az állam- és kormányfők – jelentette ki a külügyminiszter.

Az EU-csúcs előkészítése

A márciusi csúcstalálkozóra való felkészülés jegyében Martonyi az ülésen megismételte az elnökség azon kérését, hogy a tagállamok tartsák magukat a most debütáló gazdaságpolitikai koordinációs eljárás, az európai szemeszter szigorú határidőihöz, és április folyamán nyújtsák be nemzeti reformprogramjukat és stabilitási vagy konvergencia programjukat. Az ehhez szükséges európai szintű iránymutatást a márciusi csúcson fogadják el az állam- és kormányfők.

Martonyi ismertette a márciusi csúcstalálkozó tervezett napirendjét is, és beszámolt az elnökség tárgyalásainak a gazdaságirányítás reformját szolgáló hatos jogszabálycsomag ügyében folytatott egyeztetéseiről. A miniszter elmondta, a magyar elnökségnek sikerült előrehaladást elérnie, és következő hetekben azon dolgozik, hogy a pénzügyminiszterek február 15-i találkozóján azonosított problémákat megoldja.

Ragaszkodjunk a közösségi módszerekhez

Martonyi János elmondta minisztertársainak, hogy a magyar elnökség megérti a francia-német versenyképességi kezdeményezés mögött meghúzódó motivációkat. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ragaszkodjunk a közösségi módszerekhez, valamint a Szerződés szerint járjunk el azokon a területeken, melyek az EU hatáskörébe tartoznak, hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Hozzátette: minden új együttműködést úgy kell kidolgozni, hogy az ne ássa alá a belső piacot, és nyitva álljon valamennyi tagállam előtt. 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG