Új stratégia az önkormányzatok ellenőrzésében

2011.02.23. MTI

Az ÁSZ újonnan elfogadott stratégiában megfogalmazottakkal összhangban már az idei évtől kezdődően a kockázatelemzésen és értékelésen alapuló mintavételi eljárással választja ki az ellenőrizendő önkormányzatokat, illetve biztosítja a jelentések nyilvánosságát.

A korábban kialakított gyakorlattal szakítva a korlátozottan rendelkezésre álló ellenőri kapacitást a nagyobb gazdálkodási, pénzügyi kockázattal működő önkormányzatok ellenőrzésére fordítja, ezért a kiválasztás alapja a kockázatok előzetes feltárása valamennyi önkormányzat vonatkozásában. Továbbá az eddig végzett átfogó ellenőrzésekről készített számvevői jelentéseket az ÁSZ – kérésre – rendelkezésre bocsátja.

Az Állami Számvevőszék év elején életbe lépett stratégiája új irányt szab a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ – jövőképe szerint – javaslataival az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Ehhez szükségesnek ítéli az önkormányzati ellenőrzés eddigi céljainak, gyakorlatának átalakítását.

A 2006-2010. évi stratégiája alapján az ÁSZ ellenőrzése a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerében a tervezett és a teljesített pénzügyi egyensúly forrásaira, a tervezési, gazdálkodási, zárszámadási feladatok kontrolljainak kialakítására, működtetésére, az Európai Uniós pénzeszközök igénybevételére történt felkészülésre, a korábbi ÁSZ ellenőrzések javaslatainak megvalósítására terjedt ki.

Az önkormányzatok helyszíni ellenőrzése a korábbi időszakban a megyei, megyei jogú városi, fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok esetében négyéves ütemezés alapján teljes körűen megtörtént, míg erre a nagyközségi, községi önkormányzatok esetében évenkénti kiválasztással, a rendelkezésre álló maradék” ellenőrzési kapacitás függvényében került sor.

A 2011. évtől érvényes ÁSZ stratégia a helyi önkormányzatok ellenőrzésében a vagyoni, pénzügyi kockázatok minősítésére, a szubjektív (belső) és az objektív (külső) tényezők szerepének, feltárására helyezi a hangsúlyt. Értékelni fogja ezen túlmenően, a vagyongazdálkodás belső kontrollrendszere kialakításának és működésének megfelelőségét, az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi érdekek érvényesülését, valamint a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során tett ÁSZ javaslatok megvalósítását.

A stratégia újat hoz a 2011. évtől az önkormányzatok helyszíni ellenőrzésre történő kiválasztásában is. Az ÁSZ – a hozzáadott érték növelése érdekében – a korlátozottan rendelkezésre álló ellenőri kapacitást a magasabb vagyoni, pénzügyi kockázattal működő önkormányzatok ellenőrzésére kívánja fordítani. Első lépésként – a rendelkezésre álló kincstári adatok alapján – a kockázatok előzetes feltárására és értékelésére kerül sor valamennyi önkormányzatra. Ezt követően az ÁSZ a kiválasztási mutatók alapján a legkockázatosabb önkormányzatoktól – a mutatók erősítését, gyengítését és kiegészítését szolgáló – információkat kér (minden önkormányzat esetében testreszabott” tanúsítványban). Ezen információkat is elemezve jelöli ki az ÁSZ a helyszínen ellenőrizendő önkormányzatokat.

A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere ellenőrzésének átalakításában fontos elem egy monitoring rendszer kialakítása, amely alkalmas a vagyoni, pénzügyi kockázatok rendszeres időközönként történő figyelemmel kísérésére, jelzésére valamennyi helyi önkormányzatnál (folyamatos jelenlét), lehetővé teszi, hogy a jövőben ennek alapján legyenek kiválasztva ellenőrzésre a legkockázatosabb helyzetben lévő önkormányzatok. 

A jelenleg folyó továbbfejlesztési munkálatok eredményeként elkészülő új program alapulvételével az év II. negyedében kezdődhetnek az ellenőrzések. A monitoring indítása az év II. felében várható.

Az ÁSZ új stratégájában kiemelt szerepet kap a kommunikáció Az Állami Számvevőszék ellenőrzési eredményei, értékei közvetítésében elsődleges, mértéktartó és közérthető kommunikációt valósít meg”. Az új stratégia jegyében megváltozik az Állami Számvevőszék régóta folytatott gyakorlata, miszerint csak az Elnök által aláírt úgynevezett számvevőszéki jelentéseket hozza nyilvánosságra, az azon településeket érintő jelentéseket, amelyeket a számvevők írnak alá, az adott település polgármestere maga ismertetheti a helyi közvéleménnyel. Az önkormányzatokat illetően a fővárosi, kerületi, a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok ellenőrzéseiről számvevőszéki, a többi településnél számvevői jelentés készül. A számvevői jelentések éves szinten százas nagyságrendben születnek. Ezekről minden évben az általános tendenciákat bemutató összefoglaló számvevőszéki jelentés kerül nyilvánosságra. Az új ÁSZ stratégiának megfelelően az Állami Számvevőszék elnöke úgy döntött, hogy az önkormányzatoknál ezidáig végzett átfogó ellenőrzésekről készített számvevői jelentéseket – kérésre – nyilvánosságra hozza. Megjegyezzük azonban, hogy az ellenőrzéssel érintett önkormányzatok polgármesterei eddig is saját hatáskörben közzétehették a számvevői jelentéseket és természetesen ezt megtehetik a jövőben is.

A szerteágazó előkészítésről és a megszülető ellenőrzési és a monitoring rendszerről terveink szerint folyamatosan tájékoztatjuk a szakmai közvéleményt a www.asz.hu, illetve az újonnan megindult hírportálunkon (www.aszhirportal.hu).
 

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK