Huszonhat pontban ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Széll Kálmán Terv intézkedéseit kedden Budapesten.
A felsorolás azzal kezdődik, hogy a törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökken a miniszterek szabadsága.
Április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében, az ehhez szükséges jogszabályokat július 1-jéig megalkotják. Navracsics Tibor megjegyezte, az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintot tartalmaz az egészségügy korszerűsítésére.
Közölte: július 1-jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Belügyminisztérium (BM) kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
Ugyancsak július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt; elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a BM, az NGM és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.
Ugyaneddig a Nefmi koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek egy új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik. 2012. január 1-jéig egy új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében “méltányosan és elvszerűen” felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.
Felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására. Kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodellt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
Szintén július elejéig alkotják meg az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
Ezek után 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó törvényeket. A következő év szeptemberében hatályba lép az új közoktatási törvény, megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
December 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, valamint azokat a lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az Új Széchenyi Terv keretén belül további 516 milliárd forintot fordít a kormány vállalkozásfejlesztésre.
Ugyancsak az év végéig az NFM kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.
Jövő év január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forint forrást tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra – mondta a miniszterelnök-helyettes.
A közigazgatási és igazságügyi tárcának az év végéig meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsításával és átláthatóvá tételével csökkentik a vállalkozások terheit.
2012. január 1-jével elindul a közmunkák új rendszere, és hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
Navracsics Tibor bejelentette azt is, hogy befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten addig, amíg az államadósság szintje jelentősen nem csökken.
Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét, amellyel “bizonyos automatizmusokat” építenek be arra az esetre, ha az államadósság meghaladná az alkotmányban rögzített szintet – jelezte Navracsics Tibor.
Közlése szerint 2013. január 1-től lép életbe a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.
Huszonhatodik pontként pedig rögzítik: 2014-től kétszáz fős Országgyűlést választanak az állampolgárok.
Megjegyezte, hogy 2006-ban olyan költségvetési hiánya volt az országnak, amely majdnem világrekordnak számított, csak Libanon “teljesített túl minket”, ám Libanont abban az évben megtámadta Izrael, ami “nem volt jótékony hatással a költségvetési hiányukra”. 2007-ben Magyarországon volt a legmagasabb a hiány az Európai Unión belül. Így 2008-ban, amikor valóban kitört a világgazdasági válság, Magyarország már egy válságoktól meggyötört ország volt – fűzte hozzá.
A Széll Kálmán Tervnek – mondta – három célja van: csökkenteni az államadósságot, megakadályozni annak újratermelődését és tartós lendületbe hozni a magyar gazdaságot.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: ehhez nem megszorításokra, hanem szerkezeti átalakításokra van szükség, amelyek sorát – a kormányzati szerkezet és az államigazgatás átalakításával, az ügyintézés egyszerűsítésével, az adócsökkentéssel, az arányos, munkaközpontú adórendszer megteremtésével és fejlesztési forrásokat megnyitó Új Széchenyi Terv elindításával – a kormány már megkezdte.
Közölte, ezeknek a lépéseknek és az ezután következő szerkezeti átalakításoknak a célja egy erős, versenyképes Magyarország, amely fel tudja venni a tempót versenytársaival.
Kifejtette: Magyarországnak újjá kell születnie, mert a szocialista kormányok nemhogy képtelenek voltak megoldani az előttük tornyosuló gondokat, de “vitatható motivációból” csak rontottak az ország helyzetén. Ezért olyan átalakításokat kell végrehajtani, amelyek célja, hogy megszakítsák az elmúlt nyolc év ördögi körét – közölte.
Az államadósság csökkentéséről szólva elmondta: annak elsődleges közösségi céllá kell válnia, ezért lett a Széll Kálmán Terv alcíme az Összefogás az adósság ellen. “Egy kormány életbe tud léptetni intézkedéseket, de megvalósítani nem tudja őket összefogás nélkül” – mutatott rá.
Hozzátette: a gazdaság és a társadalmi ellátórendszerek szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy az államadósság ne termelődjön újra, a gazdasági növekedés pedig fenntartható legyen.
