Az adatvédelmi biztos a Stabilitás Pénztárszövetség ”Maradok-kampány”-ának reklámköltségeiről

2011.03. 8. Jogi Fórum/ Adatvédelmi Biztos

Nem minősülnek közérdekű adatnak, avagy közérdekből nyilvános adatnak a Stabilitás Pénztárszövetség ”Maradok-kampány”-ára fordított reklámköltések – foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos.

Kapcsolódó rovat

Több, mint három év telt el, mióta útjára indítottuk a Jogi Fórum adatvédelmi rovatát. A megjelent cikkeken pontosan követhető, mi történt az adatvédelem (és az információszabadság) terén hazánkban ezekben az években.

Az adatvédelmi rovat vezetője Dr. Jóri András, adatvédelmi biztos.

Az egyes magánnyugdíjpénztárak nyilvános éves pénztári beszámolója azonban tartalmazza a reklámköltségeket, így Jóri András nem látja akadályát azok közreadásának, a pénztárak által. 

Újságírói beadvány kapcsán vizsgálta meg Jóri András adatvédelmi biztos Stabilitás Pénztárszövetség ”Maradok-kampány”-ára fordított reklámköltések nyilvánosságát.

A Stabilitás Pénztárszövetség az egyesülési jog alapján létrejött érdekvédelmi szervezet, e jogállását megerősíti a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény. Törvényben ráruházott közfeladat hiányában egy egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, a rá vonatkozó adatok tehát nem minősülnek közérdekű adatnak.

Az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezetek gazdálkodásának szabályait az egyesülési jogról és a számvitelről szóló törvény tartalmazza. E jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely a Stabilitás Pénztárszövetséget egyes adatok nyilvánosságra hozatalára kötelezné. A ”Maradok-kampány”-ára fordított reklámköltések tehát nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak sem.

Mivel az adatvédelmi törvény szerint az adatvédelmi biztos hatásköre a személyes adatok védelmével, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságával összefüggő ügyekre terjed ki, a Stabilitás Pénztárszövetség kampányára vonatkozóan a biztosnak nincs hatásköre.

Ugyanakkor a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény nevesíti az egyes pénztárak működési költségeit, illetve a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetővé tevő mutatókat, mint nyilvánosságra hozandó adatköröket. A működésre fordított összegek jogszerű felhasználását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizheti.

E törvény ugyan nem részletezi, hogy mit kell működési költség alatt érteni, illetve azt sem, hogy a működési költségeket milyen részletezettségben kell nyilvánosságra hozni, azonban a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírja a pénztárak éves pénztári beszámolója részletes, kategóriák szerinti (az egyik kategória a Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség) tagolását, és a beszámoló, valamint a mérleg és az eredménykimutatás közzétételét.

A fentiekre tekintettel nem látom akadályát annak, hogy az egyes pénztáraktól akár a működési költség-kategóriákra, és azok további tagolására vonatkozóan is felvilágosítást lehessen kérni – foglalt állást Jóri András.
 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS