A semmisségi törvény és más jogszabályok elfogadása

2011.03. 8. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az új alkotmány előkészítéséről szóló határozati javaslatot, megszavazta a médiatörvény és médiaalkotmány Európai Bizottság által kért módosítását, a 2006-os tüntetésekkel kapcsolatos semmisségi törvényt, két új tagot választott a monetáris tanácsba és döntött a tűzvédelmi előírások szigorításáról is.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai

Megválasztotta az Országgyűlés Bártfai-Mager Andreát és Gerhardt Ferencet a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjává, március 21-i hatállyal hat évre. Bártfai-Mager Andreát 292 igen szavazattal, 37 ellenében választotta meg a Ház; Gerhardt Ferenc 300 támogató voksot kapott 40 nem ellenében. A kormánypárti képviselők mellet a Jobbik-frakció nagy része is igennel szavazott, a szocialisták nemmel, az LMP pedig távol maradt a szavazástól. A jelöltekre egy februári törvénymódosítás alapján a parlament gazdasági és informatikai bizottsága tehetett javaslatot. A testület két hiányzó tagjának jelöléséről később döntenek.

Törvénymódosítás a kedvezményesen honosított állampolgárok adatairól

Nyilvántartásba veszik a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat annak a törvénymódosító-javaslatnak értelmében, amelyet hétfői ülésén fogadott el az Országgyűlés. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak. Az indítványt a kormánypártiak mellett a jelenlévő jobbikos, független és LMP-s képviselők is megszavazták, csak az MSZP ellenezte. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott változtatások azért váltak szükségessé, mert az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Ennek következtében az indoklás szerint jelenleg nincs olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével a honosítással érintettekről megbízható adatok állnának rendelkezésre.

A frakciók nyújthatnak be indítványt az új alkotmányra

Megszavazta az Országgyűlés az új alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló határozati javaslatot, amely az eredeti tervekkel ellentétben mégsem a kormánynak, hanem a parlamenti frakcióknak ad lehetőséget arra, hogy március 15-ig a Ház elé terjesszék az új alaptörvényről szóló indítványukat. Ennek során azonban a most elfogadott alkotmánykoncepciót nem kötelező figyelembe venniük. Az összes képviselő kétharmadának támogatásához kötött passzusokat 262 igennel és 43 nemmel, a jelenlévők kétharmadának támogatásához kötött részeket pedig 263 igen és 43 tartózkodó szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés.

Ismét kötelező az egészségügyben a kamarai tagság

Visszaállította hétfői döntésével az Országgyűlés a kötelező kamarai tagságot az egészségügyi dolgozók számára. Így június elsejétől csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki szerepel a működési nyilvántartásban, és tagságot vállal valamelyik szakmai köztestületben. Az Országgyűlés 310 igen, 48 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter indítványát. A törvény április 1-jén lép hatályba, a munkavállalóknak ekkortól 60 napjuk van rá, hogy belépjenek valamelyik köztestületbe. Ez szakmájuktól függően lehet a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamara.

Jobbikos képviselők javaslatára változik a házszabály

Két jobbikos képviselő indítványára módosította a házszabályt az Országgyűlés hétfőn. Balczó Zoltán parlamenti alelnök és Farkas Gergely javaslatát egyhangúlag, 364 szavazattal fogadták el a képviselők. A módosítás lehetővé teszi, hogy ezentúl ne csak a frakcióvezetők és helyetteseik, hanem bármely, a képviselőcsoport által felkért frakciótag szólhasson napirend előtt. Az indoklás szerint ezzel megszűnhet az a gyakorlat, hogy a frakciók "kissé komikus módon" akár egyetlen ülésre vagy ülésnapra válasszanak helyetteseket.

Elfogadták a médiatörvény módosítását

A kormány javaslatára módosította az Országgyűlés a médiatörvényt és a médiaalkotmányt hétfőn. A változtatást a kabinet azután kezdeményezte, hogy megállapodott a jogszabályokat több ponton kifogásoló Európai Bizottsággal. A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással hagyta jóvá a novemberben elfogadott médiaalkotmány és a decemberben megszavazott médiatörvény módosítását. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott. A változtatás érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók szabályozását. A törvényjavaslat elfogadásával a parlament hatályon kívül helyezte a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó, a médiaalkotmányban rögzített tilalmat.

A médiaügyi biztos üdvözölte a törvény módosítását

A parlament hétfői ülésén részt vett Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos, aki üdvözölte, hogy az Országgyűlés az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve elfogadta a médiatörvény módosítását. Az Európai Bizottság ellenőrizni fogja a törvény végrehajtását is. A biztos jelezte, hogy a médiatörvény módosításával kapcsolatban folyamatos, valóban konstruktív párbeszéd folyt a magyar kormánnyal.

Szigorodnak a tűzvédelmi előírások a szórakozóhelyeken

A tűzvédelmi ellenőrzések szigorításáról döntött hétfőn az Országgyűlés a West Balkánban január közepén történt tragédia hatására. A képviselők egyhangúlag, 360 igen szavazattal fogadták el a tűz elleni védekezést, valamint az épített környezet alakítását szabályozó törvény módosítását. Ennek értelmében a jövőben be kell jelenteni az épületek, illetve egyéb területek 15 százalékosnál nagyobb kapacitásváltozását. A hatóságok ez alapján tűzvédelmi ellenőrzést végezhetnek, az ennek során kiszabott bírság és késedelmi pótlék pedig adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A különböző dokumentációk benyújtását előíró jogszabály-módosítások emellett azt is lehetővé teszik, hogy az építésügyi hatóságok szélesebb körben vizsgálhassák az épületek építészeti-műszaki állapotát.

A hatékonyabb vízkárelhárítás érdekében hozott módosításokat a Ház

A vízkárelhárítás hatékonysága érdekében kezdeményezett törvénymódosításokat fogadott el hétfőn a Ház. A jogszabályváltozások egyebek mellett vízkárelhárítással összefüggő területhasználati korlátozásokról, valamint a kártalanításról és a kisajátítás feltételeiről rendelkeznek. A fideszes Bányai Gábor előterjesztését 308 igen és 47 nem szavazat mellett fogadták el az országgyűlési képviselők. Ez alapján a jövőben vízkárelhárítási célú tározónak minősül a záportározó, az árvízcsúcscsökkentő tározó, a szükségtározó, a vésztározó és a belvíztározó. Az elfogadott javaslat kimondja: az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles tűrni ingatlana vízkárelhárítási célú tározóként való kijelölését, amelyről az ingatlan fekvése szerinti környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség határoz.

Elfogadták a semmisségi törvényt

Semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés vagy tanúvallomás képezte. A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik. A fideszes Balsai István indítványát hétfőn 297 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a parlament. A törvényjavaslatról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntöttek, majd a képviselők a törvény sürgős kihirdetését is kérték az államfőtől. A törvény értelmében az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást.

Nem vették tárgysorozatba az MSZP alkotmányozási feltételeit

Az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba az MSZP alkotmányozással szemben támasztott feltételeit tartalmazó javaslatait. A Mesterházy Attila, Lamperth Mónika és Bárándy Gergely által kezdeményezett alkotmányváltoztatás, illetve törvényjavaslat mindössze 31 szocialista képviselő igen szavazatát kapta meg az általános vitára bocsátáshoz; míg a kormánypárti politikusok ellenezték azt. A Jobbik frakció többsége tartózkodott, az LMP képviselőcsoportjának tagjai pedig nem vettek részt a szavazáson. A javaslatban a szocialisták a képviselők négyötödének szavazatához kötnék az új alkotmány szabályozási elveinek elfogadását annak érdekében, hogy az új alkotmány valóban széleskörű konszenzuson alapuljon. Emellett azt is kezdeményezik, hogy az új alkotmány megalkotása csak a jelenlegi és a következő Országgyűlés kétharmados többségének támogatásával léphessen életbe azért, hogy az ne csak az éppen hatalmon lévő politikai elit felfogását tükrözze.

Elfogadták az OVB jelentéseit az önkormányzati választásokról

A parlamenti képviselők hétfőn elfogadták az Országos Választási Bizottság (OVB), valamint az igazságügyi miniszter jelentését a tavaly ősszel megtartott önkormányzati választásokról. Az Országgyűlés emellett jóváhagyta az OVB, idén január 9-én tartott országos kisebbségi önkormányzati választásról szóló jelentését is. A jelentéseket a kormánypártok mellett az MSZP, az LMP és a független képviselők is támogatták, míg a jobbikos politikusok minden esetben tartózkodtak.

Meghosszabbodhat a veszélyhelyzet Veszprém és Borsod megyében

Az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy legfeljebb június végéig meghosszabbítsa a Veszprém megyében a kolontári vörösiszap-katasztrófa miatt tavaly októberben kihirdetett veszélyhelyzetet. A kabinet arra is lehetőséget kapott, hogy az árvíz által veszélyeztetett települések védelme érdekében április 30-ig fenntartsa a veszélyhelyzetet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A parlament a vörösiszap-katasztrófával összefüggő veszélyhelyzet meghosszabbítását 278 igen szavazat, illetve 20 tartózkodás mellett, míg a borsodi árvíz miatt szükséges intézkedéseket 294 igen és 1 nem szavazattal tette lehetővé. A határozati javaslat egyúttal felkéri a kormányt, hogy a rendelettel bevezetett intézkedések érvényének meghosszabbítását május 31-ig vizsgálja felül, és a felülvizsgálatról tájékoztassa a Házat.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei veszélyhelyzet meghosszabbításának kezdeményezését a kormány azzal indokolta, hogy noha az év eleje óta tartó mérsékelten csapadékos időjárás hatására a vízgyűjtők nagy részén az átlagosnál kisebb a hóban tárolt vízkészlet, ez alól kivétel a Sajó-Hernád vízgyűjtő területe, ahol a február végi érték meghaladja a megszokottat, s a vízgyűjtőn belül főleg a Hernád vízrendszerében található jelentős vízmennyiség. Az árvízi veszélyeztetettség ezért egész tavasszal fennáll, így indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása április 30-ig - írták.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT