Új partnerségi viszony az EU és Észak-Afrika között

2011.03. 9. BruxInfo

Kidolgozta az Európai Bizottság azt a speciális partnerségi programot, amellyel új alapokra kerülhet az Európai Unió és az észak-afrikai országok viszonya.

A testület kedden, Strasbourgban fogadta el a kezdeményezést, amely konkrét segítséget nyújtana a forrongó dél-mediterrán térségnek, és a Bizottság reményei szerint az Európai Tanács rá is bólint majd a pénteki, rendkívüli ülésén.

Partnerség a demokratikus, és közös jóléten alapuló mediterrán térségért – ez a neve annak a kezdeményezésnek, amelyet keddi, strasbourgi ülésén fogadott el az Európai Bizottság, és amelyben új alapokra helyezné az Európai Unió és Észak-Afrika viszonyát. A testület ezzel a közleménnyel járult hozzá az Európai Tanács február 4-i kéréséhez, amely szerint Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, aki a Bizottság alelnöke is, ki kellett dolgoznia egy speciális viszonyrendszert a régió és a közösség között.

Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén körvonalazta az új partnerség lényegét, konkrét intézkedéseket azonban nem említett, jóllehet a testületnek ezekre is javaslatot kell tennie az állam- és kormányfők rendkívüli, pénteki ülésén.

José Manuel Barroso elmondta, a partnerség három pilléren nyugszik: demokratikus átalakulás; a civil szektor bevonása a folyamatokba; strukturális fejlesztések az érintett országokban.

Az első pillér lényege, hogy az eddiginél célzottabb támogatásokat juttat majd az EU az érintett országoknak a rendszerváltások levezénylésére és az intézményfejlesztésre, amely elsősorban igazságszolgáltatási, korrupcióellenes, alkotmányos és emberi jogi reformokat jelent.

A második pillérben az EU azt vállalja, hogy igyekszik minél jobban bevonni a helyi civil szektort az események alakításába, és igyekszik anyagi támogatásokkal is megerősíteni a szférát, hogy „az emberek egymással is kommunikáljanak”.

A harmadik pillér célja a gazdasági növekedés felgyorsítása, a munkahelyteremtés, a fejlesztések, és a kis- és középvállalkozások megerősítése.

José Manuel Barroso hangsúlyozta, amit korábban már az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője többször is leszögezett: az Európai Unió csak segíteni akar, és nem akarja megmondani, hogy az országok állampolgárai milyen jövőt válasszanak. Azt viszont elmondta, az Európai Unió azok oldalán áll, akik elkötelezettek a demokratikus átalakulás irányában.

A Bizottság a közleményében már egyértelműbben fogalmaz: „minél gyorsabban hajt végre egy ország politikai és gazdasági reformokat, annál nagyobb EU-támogatásra számíthat”. A testület ezzel egyszersmind előrevetíti különböző anyagi ösztönzők felajánlását az arab országoknak, részletek említése nélkül. Brüsszel hangsúlyozza azt is, hogy differenciáltan kell kezelni Tunéziát, Egyiptomot, Líbiát, Bahreint, valamint azokat a további országokat, ahol hasonló folyamatok zajlanak.

Az Európai Bizottság szerint az EU gyorsan reagált a dél-mediterrán eseményekre. A közleményében összefoglalta, hogy egy héten belül, két lépcsőben 30 millió euróra emelte a líbiai humanitárius katasztrófa megszüntetésére előirányzott összeget; átcsoportosította az európai szomszédságpolitika keretében futó projekteket, amire összesen még 4 milliárd euró elérhető forrás van 2013-ig; 17 millió eurós mentőcsomagot ajánlott az EU Tunéziának is humanitárius segítség gyanánt; technikai és anyagi segítséget nyújtott Olaszországnak a délről, tömegesen érkező menekültek kezeléséhez a Hermes 2011 projekten keresztül.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ