Fordulópontot jelent az egységes európai szabadalom létrehozásáról folyó több évtizedes alkudozásban az a döntés, amelyet csütörtökön hoznak az Európai Unió tagállamai a megerősített együttműködés elindításáról ezen a területen.
Idestova ötven éve próbálkozik Európa egy egységes szabadalmi rendszer létrehozásával, egészen a legutóbbi időkig sikertelenül. Most azonban valós esély kínálkozik az áttörésre. A versenyképességi tanács csütörtöki ülésén várhatóan zöld jelzést ad a megerősített együttműködés elindításának a szabadalmi rendszer kérdésében, reális esélyt teremtve arra, hogy néhány éven belül nagyságrendekkel csökkenjenek az új találmányok és innovatív ötletek egész EU-ban történő levédésével kapcsolatos költségek, amelyek jelenleg komoly visszatartó erőt gyakorolnak az innovációra egész Európában.
„Az európai szabadalom hiánya mérhetetlenül nagy adóterhet jelent az innováció számára Európában” – jelentette ki szerdán Máire Geoghegan-Quinn az innovációért és kutatásért felelős uniós biztos Brüsszelben. „Egy jelentős áttörés küszöbén állunk. Majdnem ötven éve vitatkozik Európa az egységes szabadalomról” – emlékeztetett Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára, aki csütörtökön a versenyképességi tanács elnökeként egyúttal egy, a magyar EU-elnökség számára hangzatos sikert is ünnepelhet.
A vegyes nemzetközi házasságok felbontása után az európai szabadalom lesz a második terület, ahol mindenkire kiterjedő teljes konszenzus hiányában a tagállamok egy csoportja megerősített együttműködésre lép. Ennek elindításához a szabályok szerint a tagállamok minősített többségének jóváhagyására van szükség. Ez előre borítékolható, hiszen nem kevesebb mint 25 tagállam jelezte hivatalosan, hogy részt kíván venni a megerősített együttműködésben. A két kimaradó ország, az elsősorban a választott nyelvi rezsimmel szemben komoly fenntartásokat hangoztató Olaszország és Spanyolország előtt is nyitva áll az ajtó, hogy egy későbbi időpontban csatlakozzanak.
A csütörtöki tanácsi döntést követően az Európai Bizottságon a sor, hogy várhatóan még március vége előtt előterjessze a formális javaslatokat két rendeletre: az egyik az egységes európai szabadalmi rendszer létrehozásáról, a másik pedig a nyelvi rezsimről szól majd. A magyar EU-elnökség célja, hogy a két említett jogszabályi javaslat közül legalább az egyikről politikai megállapodást érjen el májusban a tagállamok között. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikor lépnek életbe az új szabályok.
A szabadalmi dosszié harmadik eleme az egységes bíráskodás, más néven az európai szabadalmi bíróság létrehozása, amely az EU-n kívüli európai országokra is vonatkozna, amelyek már ma is a szabadalmi rendszer részei. Az egységes bíráskodás, vagy vitarendezés óriási könnyebbséget jelentene a cégek és más szabadalomtulajdonosok számára, hiszen a jelenlegi szabályok szerint vitás ügyekben több ország eltérő törvényei között lavírozva kell bizonyítaniuk az igazukat, annak valamennyi költségvonzatával együtt. Egy európai szabadalmi bíróság létrehozása egyszerre megszüntetné ezt a problémát, miként az eltérő jogértelmezéseket is.
A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy az Európai Bíróság keddi véleményében lényegében az uniós szerződéssel nem összeegyeztethetőnek nevezte az egységes bíráskodás létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás-tervezetet. A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadalmi rendszer jogilag teljesen elkülönül a szabadalmi bíróság létrehozásától, így nem kellene, hogy kihatással legyen a versenyképességi tanács döntésére.
Ez a véleményt a magyar elnökség köreiben is osztják, rámutatva arra, hogy az egységes bíráskodás körüli vita egyáltalán nem hátráltatja az előrehaladást a két másik dossziéban (egységes szabadalmi rendszer és nyelvi rezsim).
Egy 13 európai országban érvényes szabadalomért jelenleg körülbelül 20 ezer eurót kell leszurkolnia a kérelmezőnek. Az Egyesült Államokban ennek az összegnek a tizedébe kerül a szabadalom, ami a fő oka annak, hogy az USA és Japán miért jár messze Európa előtt a benyújtott szabadalmak tekintetében. A költségek javát, háromnegyedét a fordítási költségek teszik ki. Ahhoz ugyanis, hogy egy, az EPO által kiadott európai szabadalom az egyes országokban érvényes legyen, a szóban forgó ország nyelvére is le kell fordítani. Dióhéjban ezen változtatna az új egységes szabadalom, ami valamennyi országban érvényes lenne.
Becslések szerint évente 7-800 millió euró vesztesége keletkezik az európai vállalkozásoknak amiatt, hogy nincs egységes európai szabadalom
