Az euróövezet 17 tagállamának vezetői pénteki találkozójukon megállapodtak annak az átfogó csomagnak a fő paramétereiről, amely az eurózónát sújtó államadósság-válságra kíván megoldást mutatni. Az Európaktum által előirányzott szorosabb koordinációhoz bármelyik eurót nem használó tagállam is csatlakozhat.
„Sikerült megállapodni egy átfogó csomag sarokköveiről” – jelentette ki a csúcstalálkozót követően Angela Merkel német kancellár, aki Nicolas Sarkozy francia elnök asszisztálása mellett az egész kényes művelet főstratégájának számít.
A korábbi várakozásokkal ellentétben a néhány órás találkozón a legkevesebb vita az eredetileg a németek és franciák által kezdeményezett versenyképességi paktumot övezte. Az „euró-stabilitási paktumban” az egységes valutát használó országok egy sor, alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozó, de a versenyképesség szempontjából fontos területen pótlólagos vállalásokat tesznek, minden eddiginél magasabb szintre emelve a gazdaságpolitikai koordinációt.
Az euró-stabilitási paktum – amelyet beillesztenek a gazdasági kormányzás megerősítését célzó jogszabályokba és az ezeknek keretet nyújtó európai szemeszterbe – egyik eleme a végleges formájában a március 24-25-i EU-csúcson elfogadandó átfogó csomagnak. Az igazi vita pénteken a csomag más elemeiről szólt, különösképpen az ír és a görög mentőcsomag egyes feltételeinek a felülvizsgálatáról, amiért cserébe ugyanakkor Németország és több más centrumban elhelyezkedő eurózóna tagállam is kemény feltételeket támasztott.
A tárgyalások jelentős részében ezért az egyik oldalon Angela Merkel és Nicolas Sarkozy, a másik oldalon pedig Enda Kenny, az alig néhány napja hivatalban lévő ír kormányfő között arról folyt a vita, hogy Dublin mit ajánl fel cserébe a mentőcsomagból folyósított kölcsönök kamatainak csökkentéséért. Merkel és Sarkozy konkrétan arra akarta rávenni Kennyt, hogy egyezzen bele a társasági adóalap harmonizációjába, amiről az egész EU-ban a legalacsonyabb társasági adókulcsot alkalmazó Írország mostanáig hallani sem akart.
Mivel az ír kormányfő erre nem mutatott hajlandóságot, az alkuból sem lett semmi. Jobban járt viszont Görögország, amelynek egy 50 milliárd eurós privatizációs programért cserébe 100 bázisponttal csökkentik a kamatterheit, a jelenlegi körülbelül 6 százalékról 5 százalékra. Georgiosz Papandreu görög kormányfő a csúcsot követő sajtótájékoztatón közölte, hogy országa 6 milliárd eurót takaríthat meg ezzel. Athén esetében a kölcsön lejáratának határidejét is meghosszabbították a jelenlegi 3-ról 7 és fél évre. Merkel sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva optimistának mondta magát, hogy ír kollégája a március 24-25-ig hátralevő két hétben rááll majd az alkura, ami azt jelentené, hogy Dublin számára is 100 bázisponttal enyhítenék a kamatokat. Az ír mentőcsomag 85 milliárd eurót, a görög pedig 110 milliárd eurót nyom.
A német kancellár ugyancsak elégedetten nyugtázta, hogy Portugália közvetlenül a csúcsot megelőzően további jelentős költségvetési, pénzügyi és szerkezeti reformokat jelentett be, amit az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank elnökei külön is üdvözöltek.
Az állam- és kormányfők az átmeneti pénzügyi válságalap (EFSF) hitelezési kapacitásának megerősítéséről is döntöttek, amikor megállapodtak, hogy az eszköz ténylegesen 440 milliárd eurót mozgósíthat a jövőben, szemben a jelenlegi 250 milliárd euróval. Bár a keret hivatalosan most is 440 milliárd, ám ahhoz, hogy az eszköz a legmagasabb, AAA besorolást kapja a piacokon, körülbelül 200 milliárd eurós tartalékkal kell rendelkeznie. Merkel, aki sokáig ellenezte a stabilitási pénzügyi eszköz keretének megemelését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az emelés nem egyik pillanatról a másikra, hanem fokozatosan 2013-ig megy majd végbe alapvetően állami garanciák révén.
Egy további döntés, hogy az EFSF-nek és a majdani ESM-nek megengednék, hogy kivételes esetben és egy szigorú feltételeket támasztó program keretében az elsődleges tőkepiacokon kötvényeket vásároljon (tehát a pénzügyileg rászoruló eurózóna tagállamoktól), ám a másodlagos piacokon már nem üzletelhetne a kötvényekkel.
A 17 eurózóna-tag megerősítette azt a korábban alacsonyabb szinten kötött megállapodást, miszerint az átmeneti pénzügyi eszközt 2013 közepétől felváltó állandó európai stabilitási mechanizmus (ESM) tényleges hitelezési kapacitása 500 milliárd euró lesz. Az állam- és kormányfők egyúttal felkérték a pénzügyminisztereket, hogy az ESM és az EFSF további nyitott kérdéseit illetően egyezzenek meg.
Az úgynevezett átfogó csomag két fennmaradó eleme egyfelől a gazdasági kormányzás megerősítésére vonatkozó hat jogszabályból álló javaslatcsomag, amelyről a magyar EU-elnökség próbál meg hétfőn este alkut nyélbe ütni, továbbá a banki stressz tesztek újabb körének lebonyolítása és a bankok újratőkésítése, amennyiben az indokolt.
A csúcs résztvevői az adósságcsökkentés numerikus mutatójában is megegyeztek, a Bizottság javaslatával összhangban arra kötelezve egy átmeneti időszak után a tagállamokat, hogy államadósságuk GDP-arányosan 60 százalék feletti részét évente 5 százalékkal lefaragják.
Van Rompuy: a paktum nem jelent párhuzamosságot
„A célok a régiek, ami változott, az a politikai elkötelezettség” – jellemezte a péntek esti megállapodás lényegét az Európai Tanács elnöke. Herman Van Rompuy elmondta, hogy mind a 17 eurózóna tagország vezetőjét sikerült meggyőzni a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció szükségességéről. A politikus hangsúlyozta, hogy az euró-stabilitási paktum nem ró egységes kötelezettségeket az eurózóna országaira. „Országspecifikus tényezőket is figyelembe véve közös célokat határozunk meg, amelyek elérésében a tagállamoknak szabad kezük lesz” – mondta.
A március 24-25-i csúcstalálkozón a tagországok megteszik majd az első éves vállalásaikat. Ugyanezen az európai tanácsülésen fogadják majd el formálisan is a tagországi vezetők az egyezményt. Az euró-stabilitási paktum teljesen illeszkedik az EU intézményi keretébe, eszerint pedig a végrehajtási procedúrában a fő szerep az Európai Bizottságé lesz – mondta az Európai Tanács elnöke.
Az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta, hogy a paktum nem jelent párhuzamosságot, tökéletesen illeszkedik ugyanis az unió gazdasági stratégiájába, az európai szemeszterbe, és összhangban van az EU alapszerződésével is. José Manuel Barroso szerint az Európai Uniónak most már hiteles programja van a gazdasági kormányzás megteremtésére.
Az Európaktum alapelveinek elfogadásáról szóló sajtóközlemény itt olvasható magyar nyelven.
