Közlönyfigyelő 2011/1

2011.03.16. Jogi Fórum/ dr. Horváth Eszter

A Jogi Fórum új cikksorozata a Magyar Közlönyben megjelenő legfrissebb jogszabályokról ad áttekintő tájékoztatást kéthetente. Az első részben a 2011. március 9-ig kihirdetett törvényeket, jelentősebb Kormányrendeleteket ismertetjük.

Az idei év első törvénye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról rendelkezik. A változás a monetáris tanács tagjainak megválasztását szabályozó 49.§-t érinti. Míg a 2001. évi törvényben monetáris tanács – elnökön és alelnökökön túli – további négy tagját a köztársasági elnök nevezte ki, addig a 2011. évi I. törvény értelmében ezeket a tagokat az Országgyűlés választja. A megbízatás időtartama marad hat év. Míg korábban a 4 tanácstagból kettő kinevezésére és felmentésére az MNB elnöke (és ezt egyetértése esetén - a miniszterelnök terjesztette a köztársasági elnök elé), további két tag kinevezésére és felmentésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tett javaslatot a köztársasági elnöknek, addig az új szabályozás értelmében e tagok kinevezésére illetve felmentésére az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága teszi meg a javaslatát az Országgyűlés számára.

A 2011. év sorban következő törvényei egészen a 2011. évi XII. törvényig nemzetközi megállapodások, egyezmények, keretegyezmények stb. (és csatolt jegyzőkönyveik) kihirdetéséről szólnak, így ezeket itt csak felsoroljuk.

A 2011. évi II. törvény Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről. A 2011. évi III. törvény A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről.

A további egyezmények:

  • 2011. évi IV. törvény Az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről.
  • 2011. évi V. törvény Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről.
  • 2011. évi VI. törvény Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről.
  • 2011. évi VII. törvény Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodás kihirdetéséről.
  • 2011. évi VIII. törvény Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló Keretmegállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv kihirdetéséről.
  • 2011. évi IX. törvény Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről.
  • 2011. évi X. törvény Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről.
  • 2011. évi XII. törvény Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló Euro-mediterrán Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt módosítások kihirdetéséről.
  • 2011. évi XI. törvény Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről.

A 2011. évi XIII. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról címet viseli. Módosítja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvényt, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényt, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt. A módosítások célja, a magánnyugdíj-pénztári befizetések védelme. Ennek eszközeként teremti meg a 2011. évi XII. törvény a jogszabályi lehetőséget az állam számára a magán-nyugdíjpénztári vagyon kezelésének ellenőrzésére és átvilágítására.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2010. május 26-i módosítása volt az alapja a 2011. évi XIV. törvény megalkotásának. A törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt azért módosítja, hogy a 2011. január 1-től bevezetett egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerzett személyek – akiknél a magyar állampolgárság megszerzésének nem előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte – a törvény erejénél fogva a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozzanak.

A Kormányrendeletek közül a vizsgált időszakban született meg a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló 5/2011. (II. 3.) Korm. rendelet. A rendeletben a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program feladatait határozza meg a jogalkotó: „A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (a továbbiakban: Fejlesztési Program) biztosítja a felső és közoktatási intézmények, kutató-fejlesztő helyek, közgyűjtemények és más oktatási, tudományos és kulturális szervezetek információs infrastruktúrájának és országos számítógépes hálózati szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését, valamint az országos és nemzetközi hálózati kapcsolatok, információs szolgáltatások elérését.” Az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és működésének részletes szabályairól szóló 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról szól a Kormány 6/2011. (II. 11.) Korm. rendelete, míg a Kormány 7/2011. (II. 11.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik.

A Kormány 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelete a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szól. Ezen belül e rendelet határozza meg a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának általános feltételeit. A vis maior támogatás fedezetét az éves költségvetés biztosítja. A támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezési kiadások – részbeni vagy teljes – megtérítése, valamint az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. A rendelet lefekteti a támogatási alapelveket, az támogatás-igénylés menetét, eljárását és a támogatás elszámolásának szabályait.

A Kormány 15/2011. (II. 24.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről, a Kormány 18/2011. (II. 28.) Korm. rendelete a légiközlekedési tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásáról, a Kormány 21/2011. (III. 2.) Korm. rendelete a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerződéses állományúak baleseti járadéka megállapításának rendjéről szólnak. Az elmúlt időszakban rendelkezett még Kormány többek között a 2011. évi igazgatási szünetről (19/2011. (III. 2.) Korm. rendelet), a Szervezetátalakítási alap jogcímcsoport előirányzat felhasználásának szabályairól (20/2011. (III. 2.) Korm. rendelet).

A Kormány 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete szabályozza a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételét. Meghatározza a zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályokat (köztük a jegyző feladatait is). Leírja biztonsági terv (ezen belül a menekülési terv) követelményeit, valamint az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettségeit. Szabályozza a szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó kötelezettségeket és meghatározza az ellenőrzésre vonatkozó közös szabályokat. Kitér a rendszeres rendezvények helyszínének általános ellenőrzésére és a rendezvények időpontjában történő ellenőrzés módjára is.

(Feldolgozott Közlönyök: 2011. 1. -24.)
 

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS
KÖZLÖNYFIGYELŐ