Történelmi EU-csúcs előkészületei a Tanácsban

„Történelmi jelentőségű” lesz az Európai Tanács március 24-25-i ülése, mondta Martonyi János külügyminiszter 2011. március 21-én, Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsának ülése után. A miniszterek napirendjén az EU-csúcs előkészítése, azon belül is az átfogó gazdasági intézkedéscsomag egyes elemei szerepeltek.

Brüsszelben gyűltek össze az Európa-ügyi miniszterek 2011. március 21-én, hogy előkészítsék az állam- és kormányfők március 24-25-i ülését. Az Európai Tanács a hét második felében átfogó intézkedéscsomagot hagy jóvá válaszul a válságra.

A miniszteri találkozón elnöklő Martonyi János elmondta, az Általános Ügyek Tanácsa mellett három másik tanácsi formáció is dolgozott a csúcstalálkozó előkészítésén. „Minden kollégám érezte, hogy a márciusi Európai Tanács történelmi jelentőségű lesz” – éreztette sajtótájékoztatóján a magyar külügyminiszter az ülés hangulatát. Hozzátette, bízik benne, hogy az állam- és kormányfők üzenetét a piacok is pozitívan értékelik majd. „Most már elmondható, hogy Európa maga mögött hagyta a válságot, és megindult a kilábalás útján” – vélekedett Martonyi.

Az európai szemeszter első szakaszának lezárása

Az említett átfogó intézkedéscsomag egyik fontos eleme a makrogazdasági koordinációs ciklus, az európai szemeszter, amelynek első szakaszát az úgynevezett „szintézisjelentés” zárja le.

A magyar elnökség által készített szintézisjelentés összefoglalja, hogyan képzelik el a tagállamok egy versenyképes uniós gazdaság kialakítását. A vita az egyes tanácsi formációkban zajlott az Európai Bizottság 2011 januárjában bemutatott éves növekedési jelentése alapján. A magyar elnökség minden miniszteri formációnak ugyanazon vitaindító kérdéseket tette fel: az éves növekedési jelentésről kialakított tagállami véleményekre, a nemzeti vállalások és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek kapcsolatára, továbbá a kiemelten szükségesnek tartott intézkedésekre volt kíváncsi.

A szintézisjelentés megállapítja, hol vannak a közös célkitűzések és a tagállami vállalások közötti szűk keresztmetszetek. A dokumentum utal arra is, hogy a gazdasági válság utáni konszolidációs erőfeszítések mellett a tagállamoknak nem könnyű ambiciózus vállalásokat tenni.

Az Általános Ügyek Tanácsa üdvözölte a jelentést, és az Európai Tanács március 24-25-i ülése elé terjesztette jóváhagyásra. Az állam- és kormányfők várhatóan útmutatást adnak a tagállamoknak, amelyek alapján áprilisig véglegesíteniük kell a stabilitási vagy a konvergenciaprogramjukat, illetve nemzeti reformprogramjukat. Így nyárig újra megvitathatják őket a Tanács egyes formációi, és véleményükkel hozzájárulhatnak a következő évre szóló tagállami költségvetések megtervezéséhez. Martonyi János ismételten felhívta a figyelmet arra, milyen fontos az európai szemeszterre vonatkozó határidők betartása.

A hatos jogszabálycsomag: a következő feladat megegyezni a Parlamenttel

Az európai ügyi miniszterek is üdvözölték a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) március 15-i ülésén elért áttörést a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos jogszabálycsomag ügyében. Martonyi János a Tanács ülését megelőző, március 18-i budapesti sajtóértekezletén elmondta, vannak a megállapodásnak olyan elemei, amelyek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel (EFSF) és az azt 2013 közepétől felváltó, állandó Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) vannak összefüggésben, és az érintett tagállamok gesztusaként értékelte, hogy ezeket az ECOFIN-ülésen nem hozták szóba.

A hat jogszabálytervezetből álló csomagról elért közös tanácsi álláspontot (úgynevezett átfogó megközelítést) formálisan szintén az Európai Tanács hagyja jóvá. Így a magyar elnökség megkezdheti az egyeztetéseket az Európai Parlamenttel (EP) a hat jogszabályról, amelyek közül négy az együttdöntési eljárás hatálya alá esik, kettő esetében viszont csak konzultálni kell az EP-vel.

A parlamenti illetékes bizottságában januárban kezdődött meg a jogszabálycsomag tárgyalása, így az elnökség tisztában van a képviselők – sokszor igen messzire mutató – elképzeléseivel. Ezért Martonyi János március 18-án úgy fogalmazott, hogy a Parlamenttel való megegyezés lesz „a magyar elnökség legnagyobb feladata a következő három hónapban”.

Az Európa-ügyi miniszterekkel párhuzamosan az eurózóna pénzügyminiszterei is találkoztak Brüsszelben, hogy megvitassák a válságra adott átfogó válaszintézkedések középpontjában álló ESM-mel kapcsolatban nyitva maradt kérdéseket. Az vita eredményeképpen megállapodás született az állandó mechanizmus minden részletéről.

Megállapodás az állandó stabilitási mechanizmusról

Az ESM 500 milliárd euró tényleges hitelezési képességgel rendelkezik majd. A tagállamok által biztosított 700 milliárd eurós alaptőkéből 620 milliárd euró az előzőleg megállapított lehívható tőke és az eurózóna tagállamai által nyújtott állami garanciavállalás kombinációja lesz, míg a fennmaradó 80 milliárd eurót készpénzben fizetik be az országok. Megegyeztek arról is, hogy azok a tagállamok, amelyekben az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, az eurócsatlakozást követő 12 éves időszakra kedvezményt kapnak, így átmenetileg kevesebb hozzájárulást kell majd befizetniük.

Addig is, amíg az ESM működni nem kezd, a tagállamok garantálják a 2010-ben ideiglenesen létrehozott EFSF 440 milliárdos hitelezési kapacitását.

Humanitárius segítségnyújtás Japánnak és Líbiának

Martonyi a sajtótájékoztatón elmondta, március 22-én Cecilia Malmström belügyekért felelős EU-biztossal Egyiptomba, illetve az egyiptomi-líbiai határra utazik, hogy ott tájékozódjon a helyzetről, és megvizsgálja a humanitárius szükségleteket.

Az Európai Bizottság az ülésen beszámolt a Japánban történt eseményekkel kapcsolatban felmerült humanitárius igényekről is. Krisztalina Georgieva humanitárius segélyezésért felelős biztos elmondta a minisztereknek: Japán a szűkös logisztikai kapacitások miatt kérte, hogy a segítség egy csatornán érkezzen, ezért képviseletein keresztül az Unió koordinálja majd a tagállamok felajánlásait.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
GAZDASÁGI JOG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA