Az alkotmányozásról tárgyalt Navracsics a Velencei Bizottsággal

2011.03.28. Jogi Fórum/Magyarorszag.hu

Az Európai Tanács alkotmányozási kérdésekkel foglalkozó bizottsága sajnálatosnak tartotta, hogy költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab) jogköre korlátozott maradna, abban viszont egyetértettek a kormányoldallal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki az Ab-hoz.

Az új magyar alaptörvény megalkotásával kapcsolatban tárgyalt a Velencei Bizottsággal pénteken Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete március 7-én tett látogatást Budapesten, a delegáció tagjai akkor jónak tartották az alkotmányozás irányát, alapelveit, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt. A bizottság mostanra készítette el előzetes véleményét, amelyet egyhangúlag fogadott el. Három témáról, az Európai Unió alapjogi chartájának átültetéséről, az előzetes normakontrollról, valamint az alkotmánybírósági indítvány benyújtására jogosultak köréről kérték ki a Velencei Bizottság tanácsát – mondta Navracsics Tibor.

A testület nem támogatta azt, hogy az új magyar alkotmány egy az egyben átemelje az EU alapjogi chartáját, ehelyett - a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetéhez hasonlóan - azt javasolja, hogy a charta szellemiségét, vívmányait vegye át. A bizottság jónak tartotta azt a megoldást, hogy a köztársasági elnök fordulhasson előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz. A testület az előzetes normakontrollt érintően azonban tart attól, hogy annak szélesítése esetlegesen időről időre politikai szerepbe kényszerítheti az Ab-t. A kormánytöbbségnek az a célja az előzetes normakontroll szélesítésével, hogy időben biztosítsák a jogszabálytervezetek alkotmányosságát, azaz hogy az Ab-nak már egy korai fázisban lehetősége legyen dönteni a parlament előtt lévő törvényjavaslat alkotmányosságáról - reagált Navracsics Tibor.

A bizottság azt javasolta, hogy utólagos normakontrollt ne csak az országgyűlési képviselők 25 százaléka és a kormány kérhessen - ahogyan azt jelenleg a kormánypárti alkotmányjavaslat tartalmazza - hanem az ombudsman is. Navracsics Tibor szerint a kormány megfontolja ezt a lehetőséget is, mint mondta: abban egyetértettek a Velencei Bizottsággal, hogy az Ab túlterheltségét megelőzendő korlátozni kell azt, hogy konkrét jogi érdek nélkül bárki az Ab-hoz fordulhasson

A tárcavezető leszögezte: a jövőben is lesz lehetőség alkotmánybírósági normakontrollra a sarkalatos törvények esetében. Tájékoztatta továbbá a Velencei Bizottságot a kormányzat álláspontjáról azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési törvénnyel és adójogszabályokkal összefüggésben az Ab utólagos normakontrolljára továbbra is csak az alapjogi sérelem esetén van lehetőség. A korlátozás fenntartását a Velencei Bizottság sajnálatosnak tartotta.

Ahogyan március elején Budapesten, a bizottság most is kifejtette, hogy véleménye szerint túl gyors az alaptörvény megalkotásának folyamata. Navracsics Tibor azonban tájékoztatott arról, hogy már nyáron létrejött az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága, amelynek munkájában kezdetben minden parlamenti párt részt vett. E testület decemberre készítette el alkotmánykoncepcióját, amelyet február-márciusban meg is vitattak, vagyis "most már idestova szűk egy éve zajlik az alkotmány vitája". "Ebből a szempontból nem tartjuk ezt túlságosan gyors vagy kapkodó folyamatnak" - tette hozzá. A Velencei Bizottság véleménye várhatóan a jövő hét elején kerül ki a honlapjára, és azt hivatalos formában megküldik a magyar kabinetnek is, amely iránymutatásként használja majd.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT