Az információszabadság védelme és az Alkotmánytervezet

2011.03.30. Jogi Fórum/ Adatvédelmi Biztos

Nem garantálják az információszabadság védelmét az Alkotmány tervezetében foglaltak – hívta fel a jogalkotó figyelmét a mai napon Jóri András adatvédelmi biztos az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottságának megküldött levelében.

Kapcsolódó konferencia

A Jogi Fórum 2011. május 2. napján konferenciát szervez Budapesten "Személyiségi jogi perek - Minden, amit a személyiségi jogi perekről tudni érdemes" témában. A konferencián Dr. Pataki Árpád bíró, illetve Dr. Jóri András adatvédelmi biztos igyekeznek rendezvényünk során fenti témakört közelebb hozni a konferencia résztvevőihez.

Részletes információk, regisztráció, kedvezmények→

Jóri András leszögezte, hogy a parlamenti biztos jobb intézményi garanciát teremt a két információs szabadságjog védelmére, mint egy önálló államigazgatási szerv.

Nem hatékony az a modell, amely a közigazgatás részeként kezeli az adatvédelemért és információszabadságért felelős szervezetet. A közigazgatási hatóságok jellemzően piacon működő szereplők felügyeletét látják el. Az adatvédelmi biztos feladata azonban nem csak magánszektorbeli adatkezelők ellenőrzése, hanem magának az államnak a magánszférát sértő vagy éppen a közérdekű adatok indokolatlan korlátozását okozó magatartását is vizsgálnia kell. Ez utóbbi szerepe alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelemben. A nyilvánossággal kapcsolatos hatáskör minden körülmények között fokozott befolyásmentességet, parlamenti szervként való működést indokol.

Ezt erősíti, hogy a biztos feladata a minősített adatok titkosításának felügyelete is. Miután a 2009-es, a minősített adatok védelméről szóló törvény megszüntette azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok titokminősítés felülvizsgálata céljából bírósághoz forduljanak, a felülvizsgálatot csak az adatvédelmi biztos kezdeményezheti. A parlamenti biztosi státusz megszűnése azt is jelentené, hogy a titokminősítések érdemi független kontrollja megszűnne Magyarországon.

Információszabadság-téren különösen lényegesek a biztos azon jogkörei is, amelyek nem hatóságra, inkább jogvédő szervre jellemzők (pl. az Alkotmánybírósághoz fordulás joga – különösen, ha ez nem fog mindenkit megilletni –, a formátlan eljárás, a mediáció, a nyilvánosság tájékoztatásának lehetősége). Az alapjogvédelem területén kizárólag a parlamenti biztosi működés lehet megoldás. Az európai fejlődés iránya éppen a közigazgatási hatóság felől a parlamenti biztos irányába vezet, nem visszafelé. A két információs szabadságjog (adatvédelem és közérdekű adatok nyilvánossága) védelmét egy parlamenti információs biztos intézménye garantálhatja, hatósági hatáskörökkel, saját hivatali szervezettel.
 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALKOTMÁNYJOG
ADATVÉDELMI BIZTOS