A Jogi Fórum bírósági végrehajtásról tartott konferenciáján a terület legfontosabb kérdéseiről és aktuális helyzetéről beszélt a bíróság, a végrehajtói kamara, valamint az ügyvédség egy-egy szakértő képviselője.

Elsőként Dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea bíró, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető-helyettese tartott előadást a bírósági végrehajtás szabályozásáról, jogi természetéről. Elmondta, hogy nemperes eljárásról van szó, amelynek elkülönült szabályrendszere és szervezete van. Lényege az állam által elismert alanyi jog szabályozott rendszerben való kikényszerítése. A jogbiztonsághoz is hozzájárul, hogy a vállalt kötelezettségek teljesüljenek önkéntesség hiányában is. A bírósági végrehajtás hatékony működése egyebek mellett azért is fontos, hogy visszaszorítsa a nemkívánatos alternatív megoldásokat.

Az eljárást jelenleg az 1994. évi LIII. tv. szabályozza. Jelentős módosítások történtek 2000-ben, 2008-ban, majd 2009-ben, amikor a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe került. A végrehajtási eljárás illetéke 1%, ez vonatkozik a biztosítási intézkedésre (foglalás) is. Ez utóbbit érdemes kérni, hogy az adós ne vonhassa ki vagyonát a végrehajtás alól. Ebben az esetben elég valószínűsíteni, hogy biztosítási intézkedés nélkül a későbbi kielégítés veszélybe kerülne.

Megkülönböztetünk elrendelő bíróságot, amely a végrehajtható határozatot hozó bíróság, és foganatosító bíróságot, amelyhez az illetékes végrehajtó tartozik. Érdemes tudni, hogy a végrehajtás elrendelésekor a bíróság csak a törvényi alakiságok meglétét vizsgálja, a követelés jogosságát nem. Az adósnak lehetősége van végrehajtás megszüntetése iránti pert indítani, ebben az esetben a jogosultra hárul annak bizonyítása, hogy követelése valóban fennáll.

A Vht. tartalmazza az arányosság és a fokozatosság elvét. Túlfoglalást azonban ritkán állapít meg a bíróság, hiszen a tartozás összegéhez hozzá kell számítani a kamatokat és a végrehajtási költségeket is, melyek meglehetősen magasak. Ami a fokozatosság elvét illeti, a végrehajtó akár az adós minden vagyontárgyát lefoglalhatja egyszerre, csak értékesíteni nem lehet ilyen módon, csupán a törvényben meghatározott sorrendben.

Ezután dr. Tichy-Rács Ádám ügyvédjelölt, egy végrehajtási ügyekkel foglalkozó iroda munkatársa világította meg ügyvédi szemszögből a végrehajtás néhány fontos kérdését. Elmondta, hogy a www.mbvk.hu árverési oldalon lehetőség van az online licitálásra. Az online ingó-árverést külön kérelmezni kell, erre jogi képviselőként érdemes odafigyelni, hiszen így magasabb összeg folyhat be, mint a hagyományos árverésen. Az előadó beszélt a gyakorlatban jelentkező problémákról is, például, hogy a végrehajtó ingatlan-végrehajtásnál gyakran kéri a végrehajtást kérőtől az adós személyi azonosítóját, holott a végrehajtónak jogosultsága van megkeresni többek között a lakcím- és népesség-nyilvántartót is, ahonnan díjmentesen kérhet adatokat. A Vht. alapján a végrehajtás költségeit a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Problémát jelent, hogy a költségelőleg végrehajtóhoz való megérkezéséig semmi nem történik az ügyben. Ez különösen akkor okoz jelentős késedelmet, ha a végrehajtást kérő költségmentességet kérelmez, mert ennek elbírálása több hónapot vesz igénybe, és addig nem halad a végrehajtás.

Érdemes tudni, hogy a végrehajtást kérőnek részvételi joga van a helyszíni cselekményeken. Ha nem értesítették őt a helyszíni eljárás időpontjáról, kérheti az eljárás megismétlését. Ingatlan-végrehajtást érintő körülmény, hogy amennyiben egy ingatlannak több tulajdonosa van, és csak egyikük adós, ahhoz, hogy a végrehajtási eljárást az egész ingatlanra lefolytassák, a tulajdonostársak erre irányuló közös kérelme szükséges.

Végül dr. Schmidt Zoltán végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára ismertette a bírósági végrehajtó tevékenységét. Elmondta, hogy Magyarországon hozzávetőlegesen 300 ezer végrehajtási ügy indul évente. Ennyi ügy esetében előfordulnak problémák is, de a bírósági végrehajtás alapvetően jól működő jogintézmény. Létezik ugyan egy réteg, amely árverésekre jár, és próbálja kihasználni, hogy ingóságok esetében a kikiáltási ár 1/4-éig lehet leszállítani az eladási árat, ingatlanok esetében pedig a kikiáltási ár 50-70%-áig. Ettől függetlenül bárki részt vehet az árveréseken, nem kell atrocitásoktól tartania. Akinek még sincs kedve hagyományos árverésre menni, de szeretne licitálni, ma már megteheti ezt az elektronikus árverési rendszeren keresztül is. A végrehajtói kamara hivatalos honlapján 6 ezer Ft ellenében lehet regisztrálni és licitálni. Ez a megoldás elsősorban gépkocsik esetében vált be, de lehetőség van ingatlanokra is elektronikus úton licitálni. 60 napig kell szerepelnie az ingatlannak az elektronikus árverési rendszerben, ezután történhet a személyes licit. Ha érkezett elektronikus ajánlat, ez lesz a kikiáltási ár, ennél kevesebbért nem lehet eladni az ingatlant. A végrehajtói kamara célja, hogy idővel teljes mértékben elektronikussá váljon az ingatlan-árverés, de azt nem lehet megjósolni, hogy ez mikorra valósulhat meg.

Ami a végrehajtások eredményességét illeti, a korábbi 10-15%-os eredményesség napjainkra jelentősen javult. Az ügyek 40%-ában a tartozás teljes mértékben behajtásra kerül, 15-20%-ban pedig részben. Alapesetben az ügyet az a végrehajtó kapja, aki az adós lakcíme, székhelye szerint illetékes, kivéve, ha a végrehajtást kérő azt kéri, hogy az a végrehajtó járjon el, aki az érintett ingatlan fekvése szerint illetékes. A végrehajtó eljárásáról érdemes tudni, hogy személymotozást nem végezhet, és a viselt ékszereket sem foglalhatja le. Elektronikusan keresi meg a pénzintézeteket, a gépjármű-nyilvántartást, a céginformációs szolgálatot és a földhivatalt. Jelenleg egyedül az OEP elektronikus megkeresése nem működik még.

A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzőkhöz kerülése nagymértékben felgyorsította az ilyen ügyek lefolyását. Korábban 1,5-2 év alatt lehetett fizetési meghagyás útján követelést érvényesíteni, a változás óta azonban ez lerövidült 3-4 hónapra. Slágertéma a kilakoltatási moratórium is, de a kilakoltatás veszélye valójában nem fenyeget annyi embert, mint ahogy azt sokan gondolják. Az elmúlt években nagyjából egymillió devizahitelt vettek fel, a 90 napon túl nem fizetők száma ehhez képest 100-150 ezer. De a 90 napos tartozás és az árverés között is hónapok, akár évek telnek el. A bankok addig is hajlandóak tárgyalni, átütemezni, stb., hiszen nem áll érdekükben felmondani a szerződéseket. Tovább árnyalja a képet, hogy 10 árverésből 5-7 hiúsul meg érdeklődő, illetve vevő hiányában.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyen elhangzott, hogy a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás során csak végrehajtási lapot állíthat ki, letiltó végzést nem bocsáthat ki. A bíróságtól sem lehet kérni, hogy a közjegyző által kiállított végrehajtási lap alapján rendelkezzen a letiltásról, tehát mindenképpen szükség van a végrehajtó közreműködésére. Így az eljárás költségesebbé vált.

A végrehajtó az ingatlan becsértékét az adó- és értékbizonyítvány alapján állapítja meg, a piaci értékhez képest túl alacsony becsértéket azonban meg lehet támadni a bíróságnál. Ha egy ingatlan esetében többször van szükség becsérték megállapítására, mindig az időben első becsérték lesz az érvényes, nem születhet eltérő becsérték. Kivétel ez alól, ha közben jelentős, az értéket befolyásoló esemény történt, az időmúlás azonban önmagában nem minősül ilyennek.

A törvény szerint a végrehajtás költségét a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli, abban azonban a jogszabály nem egyértelmű és a bírói gyakorlat sem egységes, hogy mi történik eredménytelen végrehajtás esetén. A végrehajtók értelmezése szerint ilyenkor a végrehajtást kérőnek kell megfizetni az előleg és a végleges költség különbözetét.

Amennyiben egy cég jogutód nélkül megszűnik, de az ingatlanán végrehajtási jog van bejegyezve, a bíróságot kérni kell, hogy rendeljen ki ügygondnokot, szüntesse meg a végrehajtást, és az erről szóló határozatot az ügygondnoknak kézbesítse. Így törölhető a végrehajtási jog az ingatlan tulajdoni lapjáról.