Lesz-e abortuszszigorítás? – az alkotmányozás egészére jellemző problémák a magzati élet védelme körül

2011.04. 4. TASZ

Tavaly, az új alkotmány szövegével kapcsolatos első hírek egyike az élethez való jognak a magzatra való kiterjesztéséről szólt. A parlamentnek benyújtott javaslat a magzati életet megillető védelemről szól. Az alkotmányozási folyamat átláthatatlansága és a valós társadalmi vita hiánya azonban nem teszi lehetővé, hogy tisztán lássunk e kérdésben. A TASZ a Patent Egyesülettel közös sajtóközleményt adott ki.

Március elején Orbán Viktor, miniszterelnök a TV2 Tények c. műsorának azt nyilatkozta, hogy “az európai hagyományoknak megfelelő megfogalmazást” sikerült találni arra, hogy az alkotmány miként utaljon a magzatra, amely “nem teszi szükségessé, hogy a ma hatályban lévő magzatvédelmi törvényt meg kelljen változtatni”. A Patent Egyesület levelére válaszolva március közepén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes világossá tette, hogy céljuk a törvény megváltoztatása.

A Semjén Zsolt nevében írt válaszlevél a következő mondattal zárul: “A mi álláspontunk szerint az említett elvi deklarációnak világosan szerepelnie kell az alkotmányban, a konkrét törvénymódosításnak azonban csak akkor lesz politikai realitása, ha a társadalom többségének az értékítélete is megváltozik ebben a kérdésben”.

A miniszterelnök-helyettes levele mellett az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának KDNP-s tagja, Nagy Kálmán úgy nyilatkozott, hogy pártja általánosságban támogatja a drasztikus jobbikos javaslatot az abortuszszabályok szigorítására vonatkozóan. Hozzátette, hogy az alkotmányozási folyamat lezárulta után kell majd foglalkozni a témával külön törvény formájában.
Álláspontunk szerint e kettős kommunikáció kérdésessé teszi, hogy a kormány fogja-e szigorítani az abortuszt szabályozását. Maga az alkotmányozási folyamat sem alkalmas arra, hogy ebben az alapvető jogokat érintő kérdésben valós társadalmi vitára kerüljön sor: egyfelől a kormányzati szándék homályos volta, másfelől a megvitatásra rendelkezésre álló idő rövidsége miatt. Ezen túl a jellemzett kommunikáció azt is meggátolja, hogy valódi párbeszéd folytatódjon egy esetleges, de valószínű alkotmánybírósági vizsgálat kimeneteléről.
Semjén Zsolt levelében idézőjelbe téve utalt a nők önrendelkezési jogára, amely “nem jelentheti egy másik ember élete feletti rendelkezést”. Véleményünk szerint alapvető tévedés és ellentétes az európai emberi jogi hagyományokkal az a felfogás, ami jelentéktelennek próbálja feltűntetni az önrendelkezés és a test feletti rendelkezés szabadságának jelentőségét az terhesség művi megszakításával kapcsolatos vitában. Súlyos csúsztatás úgy beállítani a terhesség megszakítását mint egy másik ember életéről hozott önkényes döntést. Hamis az az állítás is, amely szerint a jelenleg javasolt alkotmányszöveg megfelel az európai hagyományoknak: még az abortusz választását köztudottan nagyon szigorúan szabályozó Írországban sem utal az alkotmány a fogantatástól kezdődő magzati élet védelmére egy mondatban az élethez való joggal.
A magzati élet védelmével kapcsolatban a Catholics for Choice nevű szervezet elnöke írt publicisztikát a Népszabadság 2011. március 24-i számába A magyar trójai faló címmel.

Semjén Zsolt nevében írt válaszlevél teljes hosszában: 

Feladó: Semjén Zsolt
 
 
Tisztelt Asszonyom!

 
Semjén Zsolt képviselő úr nevében köszönöm megkeresését. Alaptalannak tartom levelében megfogalmazott aggodalmát, mert véleményével ellentétben senkinek sem áll szándékában háttérbe szorítani a nők emberi jogainak védelmét.
Megjegyzem, hogy az "anya önrendelkezése" nem jelentheti egy másik ember élete feletti rendelkezést.
Felvetéseivel kapcsolatban engedje meg, hogy tájékoztassam arról, kereszténydemokrata politikusként, képviselőtársaimmal egyetemben küldetésnek tartjuk, hogy kiálljunk a leginkább jogfosztott és kiszolgáltatott kisebbség, vagyis a magzati korukat élő embertársaink mellett. Úgy gondoljuk, hogy sem természettudományi, sem logikai vagy filozófiai különbség nincs a között, hogy a magzat kettő, négy vagy nyolc hónapos, a hasfalon belül vagy kívül van. Ha pusztán az életkor alapján egy emberi élet elpusztítható, akkor ilyen alapon más társadalmi csoportok tagjait is halálra lehetne ítélni.
Ezért tartjuk továbbra is megkerülhetetlennek azt, hogy az alkotmányban legyen kimondva, a magzatot a fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Ez az az elvi deklaráció, amihez ragaszkodunk, és e mellett az Alkotmánybíróság korábbi döntését is értékeljük.
Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy nem lehet ráerőltetni a társadalomra egy olyan törvényt, amit a többség nem fogad el. Ezért az a célunk, hogy minél inkább meggyőzzük az embereket arról, hogy védeni kell a megfogant életet. A mi álláspontunk szerint az említett elvi deklarációnak világosan szerepelnie kell az alkotmányban, a konkrét törvénymódosításnak azonban csak akkor lesz politikai realitása, ha a társadalom többségének az értékítélete is megváltozik ebben a kérdésben.
Budapest, 2011. március 16.

Üdvözlettel:
Jenik Péter
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ABORTUSZ
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
JOGALKOTÁS