Az ombudsman a banki szerződések módosításáról, a túlzott hitelfelvétel ellen hozott intézkedésekről

2011.04. 4. OS

Az egyoldalú banki szerződésmódosításokról szóló jelenlegi szabályozás alapvetően alkalmas lehet az ügyfelek jogainak védelmére, a túladósodás megakadályozására hozott szabályok viszont betarthatatlanok – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.

Szabó Máté fontosnak tartja, hogy az ügyféltájékoztatás érdemi, közérthető, és ne pusztán egy jogszabályban megjelölt "kipipálandó" feladat legyen, mert sok ügyfél továbbra sincs nincs tisztában a választott pénzügyi szolgáltatás lényeges szabályaival, a szerződésben rejlő kockázati tényezőkkel és a kockázat mértékével.

Az ombudsman kiemelten vizsgálja, miként hat a globális pénzügyi válság az állampolgárokra. Szabó Máté ezúttal a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat befolyásoló törvénymódosítások hatását, a pénzügyi intézmények szerződési feltételeinek alakulását, a szerződési feltételek áttekinthetőségét és közérthetőségét, valamint a felelős hitelezés követelményeinek érvényre juttatását tekintette át.

2008-2010 folyamán több olyan törvény és kormányrendelet született, amelyek célja a fogyasztóvédelem erősítése, az ügyfelek megfelelő tájékoztatása és a hitelkockázat csökkentése volt. A lakossági hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek Magatartási Kódexe ugyancsak 2010. január 1-jén lépett hatályba. Az elmúlt időszakban a hitelbírálatot szabályozó rendelkezések értelmében nagyobb mértékben kell figyelembe venni az ügyfél teljesítőképességét, illetve életbe léptek a közvetlen hitelnyújtási és hitelfelvételi korlátozások.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy tapasztalta, hogy megfelelő pénzügyi kultúra hiányában sok ügyfél nincs tisztában az általa választott pénzügyi, vagy pénzügyi jellegű szolgáltatás lényeges szabályaival, a szerződésben rejlő kockázati tényezőkkel és a kockázat mértékével. Ezen nem változtatott az sem, hogy az elmúlt években egyre részletesebb és a teljesség igényére törekvő szabályozás született az ügyfelek tájékoztatásáról. Az ombudsman azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy ügyféltájékoztatás érdemi, közérthető, és ne pusztán egy jogszabályban megjelölt "kipipálandó" feladat legyen, mert a jelenlegi gyakorlat nemcsak, hogy nem tölti be a rendeltetését, hanem kifejezetten a szabályozás céljával ellentétes hatást vált ki.

Az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó jelenlegi szabályozás mind struktúráját, mind tartalmát tekintve alapvetően megfelel a vele kapcsolatos kritériumoknak, alkalmas lehet az ügyfelek jogainak védelmére. A túladósodás megakadályozására kialakított szabályok viszont betarthatatlanok – derítette ki vizsgálatában az ombudsman. Az ügyfelek valós pénzügyi helyzetéről ugyanis a hitelintézetek nem rendelkezhetnek teljeskörű információval, mert a hitelezhetőségi limit meghatározásakor az igénylő hiteltartozásai közül kizárólag az ügyfél nyilatkozatában megjelölteket ismerhetik meg. Ilyen formában e rendelkezés a hitelintézeteket betarthatatlan kötelezettségekkel terheli, miközben nem jelenti gátját a magánszemély túladosodásának, azaz a szabályozás kiüresedik.

Szabó Máté az elmúlt években többször is javasolta a magáncsőd intézményének létrehozását. Erre a mai napig nem került sor. Az ombudsman most ismét rámutatott, hogy a bajba jutott adósok megsegítésére az állam, a pénzügyi szolgáltatók és a társadalom – bár eltérő mértékű és módú – együttműködésén alapuló komplex megoldásokra van szükség. Ennek csak egy, azonban kitüntetett eleme lehet a magánszemélyek csődvédelme. A magáncsőd nem helyettesítheti a bajbajutott adósok helyzetének rendezésére irányuló, jelenleg is szabályozott és alkalmazott más megoldásokat (mint például az áthidaló kölcsön, a jogi segítségnyújtás, a hitelkiváltás, az átütemezés, a fizetési könnyítés stb.), de eltérő rendeltetésük miatt ezek a másfajta megoldások sem váltják ki a magánszemélyek csődvédelmére vonatkozó szabályok évtizedes hiányát – tisztázta az ombudsman.

Az ombudsman jelentése kitér arra is, hogy a lakossági ügyfelek túladósodásával szorosan összefügg korábbi hiteleik sorsa, illetve azok jövője. Hosszú távú (akár húsz éves futamidejű) jogügyletek esetében különös gondot kell fordítani arra, miként lehet továbbra is fenntartani azokat akkor is, ha a körülmények akár jelentősen is megváltoznak. Az államilag támogatott lakáskölcsönök hordozhatóságát a jogszabály akadályozza, a kölcsönök kiváltását a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendelet is megnehezítette. Ennek módosítását, különösen pedig az állami támogatás hordozhatóvá tételét legalábbis mérlegelésre, megfontolásra érdemesnek nevezi az ombudsman.

Szabó Máté a javaslataival a Kormányhoz fordult.  

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
OMBUDSMAN