Alkotmánytervezetek, részletes vita

2011.04. 4. MTI

A vármegye kifejezés szerepeltetéséről és az 1946-os egyes törvényről volt szó többek között az alkotmánytervezetek részletes vitájában hétfőn a parlamentben.

Fidesz: foglalkoztatja a társadalmat az alkotmányozás ügye

Lázár János azt mondta, sajnálja, hogy vannak olyan politikai pártok, akik nem csak távolmaradásukkal tüntetnek, de az egész magyar társadalmat megpróbálják félrevezetni. "Nem csalódtunk a munkatempót, a munkához való hozzáállás tekintetében az LMP-ben (...) Megtanulhattuk, hogy csak az SZDSZ lehet más, a politika az őrészükről nem nagyon" - fogalmazott, és felelőtlennek, törpepártnak nevezte az ellenzéki tömörülést, ami "az SZDSZ babérjaira tör". Elárulták az őket születésüktől támogató zöld, civil szervezeteket, akik a Fideszhez és más pártokhoz fordultak, hogy az általuk fontosnak tartott kérdések az alaptörvénybe bekerüljenek - fejtette ki a kormánypárti politikus
Az MSZP napokban nyilvánosságra került alkotmánytervezetéről azt mondta: sötét szobákban zajlott az alkotmány előkészítése, sem a választóknak, sem a parlamenti képviselőknek nem akarták azt megmutatni. Minden álszent kritikájuk megalapozatlan, hazugságra épült, s a jelen pillanatban még szocialista szavazókat hagyták cserben - fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
Kiemelte: mérlegelték a képviselők javaslatai mellett, számos társadalmi szervezet véleményét, és első helyen a nemzeti konzultáció eredményét. Utalva a témában készült felmérésekre azt mondta: a társadalmat foglalkoztatja az alkotmányozás ügye. Lázár János köszönetet mondott a beérkezett 920 ezer véleményért, s kitért arra, hogy a nyelvtudományi intézet és akadémia javaslatait is beterjesztik a nap folyamán.
A Nemzeti Hitvallás tartalmi elemeit érintő módosításokkal összefüggésben azt mondta: az 1946-os egyes törvényről folyó vita nem ok nélküli. Az 1945-ös parlamenti választások - függetlenül attól, hogy Magyarország megszállt ország volt, s azon a választók 60 százaléka vehetett rész - 3,5 millióan egyértelműen a rendszer demokratizálása mellett tette le a voksát. A javaslatot - mint jelezte - támogatni szeretné, és azt megfontolásra ajánlotta.
A vármegye fogalmának visszaállításáról szólva kiemelte: ez sokak szemében nagyon fontos vívmány, a hatalommegosztás elvének legkorábbi megnyilvánulása. Ennek többértelműségére is felhívta azonban a figyelmet, a társadalom széles rétegeiben ennek a szónak más jelentése van.
Kitért arra is, hogy a zöldjogok kiemelten fontos szerephez juthatnak a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
Lázár János álszentnek nevezte azt a vitát, ami az Alkotmánybíróság ügyében folyik. Mint mondta, tiszteletben tartja az Ab jogállását, nem kívánják korlátozni jogkörét. Akit jogsérelem ér az fordulhatna az Ab-hez, s a remények szerint az két hónapon belül kivizsgálja a panaszt. Az alkotmányos panasz német jogintézmény, ami ott bevált.

Eltérő vélemények az 1946-os törvénycikkről és a vármegyéről

Salamon László (KDNP) a Fidesz frakcióvezetőjétől eltérő véleményének adott hangot az 1946-os egyes törvénycikk és a vármegye megítélésében. Az első kapcsán azt mondta, hogy eszerint a köztársasági elnök jogkörének terjedelmét Moszkva szabta meg. Kitért arra, hogy az alkotmányügyi bizottságban egyharmadot sem kapott a javaslat.
A vármegye szerinte hungarikum, ami összekapcsolódik a magyar államtörténettel.
Turi Kovács Béla (Fidesz) ugyanakkor támogatást kért az 1946-os egyes törvény támogatásához. Ha elutasítják - érvelt a kormánypárti politikus, akkor arra az országépítésre, ami példátlan volt, azt mondják, hogy ezt nem mi magyarok, hanem más végezte el. A vármegye kapcsán dilemmájáról beszélt, s azt mondta, nem a történelmiség, hanem a nosztalgia kezd eluralkodni, aminek nincs alapja.
Gyimesi Endre (Fidesz) azt mondta, nem a Kádár-korszakból származik a megye kifejezés, s példaként Deák-beszédeit említette. A kormánypárti politikus a megye fogalmának megtartása mellett érvelt felszólalásában.
Gaudi-Nagy Tamás egyetértett Salamon Lászlóval a vármegye kifejezés használatát illetően.

Jobbik: Fidesz-KDNP bizonyos köreinek alkotmánya a javaslat

Kiss Sándor szerint a Fidesz-KDNP-n belül bizonyos körök alkotmánya a beterjesztett javaslat. A szabad mandátum elve sérül ezzel az indítvánnyal -mondta, s azt kérdezte, miért írtak alá egy olyan indítványt, amivel nem értenek mindannyian egyet. Az ellenzéki politikus - akinek felszólalását bekiabálások kísérték - kitért arra a javaslatra is, miszerint olyan nemzetközi szerződés nem lenne köthető, ami az alaptörvénnyel ellentétes. Ezt a passzust rögzíteni kell az alkotmányban - jelentette ki.

KDNP: hiteles ember és egészséges társadalomkép áll az alaptörvény mögött

Harrach Péter arról beszélt,hogy az alaptörvény Magyarország talpra állításának, nemzeti önbecsülésének, új nemzetközi pozíciója megteremtésének dokumentuma lesz, ami mögött hiteles ember és egészséges társadalomkép áll.
A KDNP frakcióvezetője kiemelte a nemzetiségekről szóló, nyelvüket és kultúráját szolgáló javaslatot, s szólt a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának fontosságáról is. Őket csak egy erős anyaország tudja támogatni - mutatott rá, hozzátéve: ezért az ő érdekük is, hogy Magyarország meg tudjon erősödni.
Beszélt még a termőföld, a vízkészlet, és az erdők védelméről, és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rögzítéséről.
Önálló javaslatként érvelt a tanítás szabadságának rögzítése mellett. Ha bármit lehet tanítani, akkor olyan lehetőségeket nyitnak meg, aminek beláthatatlan következményei vannak, ezért szeretnék rögzíteni a tanítás szabadságát a törvényi keretek között - mondta a kormánypárti politikus.

 

 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS