Hamarosan itt a pénzügyi szektor megadóztatására vonatkozó javaslat

2011.04. 6. BruxInfo

Hamarosan bemutatja az Európai Bizottság a pénzügyi szektor megadóztatására vonatkozó javaslatait – jelentette be a testület elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, amelyen a képviselők össztűz alá vonták az EU-t a formálódó gazdaságpolitikai koordináció miatt.

A gazdasági válságra az elmúlt három évben adott szinte összes európai választ kritizálta az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén, amelyen a napirend szerint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke számolt be a március 24-25-i állam- és kormányfői csúcstalálkozó hozadékairól.

A képviselők többsége gyengének és működésképtelennek tartja a gazdaságpolitikai koordináció legtöbb elemét, kiváltképp annak legfrissebb, és legmélyrehatóbb dimenzióját, az euróstabilitási paktumot.

Mint ahogyan az elmúlt évek gazdaságpolitikai EP-vitáiban, így most is a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt volt a legmegengedőbb. (A Bizottság és az Európai Tanács elnöke is néppárti). Joseph Daul frakcióelnök támogatja az Európai Tanács következtetéseit, sőt, szerinte az euróstabilitási paktum elfogadásával „a 27 tagállam megmutatta, hogy levonta a válság tanulságait, és azt, hogy ragaszkodik az euróhoz”.

A frakcióvezető ugyanakkor rámutatott arra, hogy a Néppárt is a közösségi módszert preferálná a kormányközi helyett, ez ügyben pedig „az EU-nak még lenne tennivalója”.

A gazdasági kormányzás módszere is már régóta téma az Unióban. Az Európai Parlament hónapok óta hangoztatja, hogy minden közös vállalásnak és elkötelezettségnek az EU szerződései adta kereteken belül kell megvalósulnia, tehát a Bizottságnak kell kezdeményeznie, a Tanácsnak döntenie, a tagállamoknak végrehajtaniuk a kötelezettségeket, majd a Bizottságnak kell ezt ellenőrizniük, és adott esetben szankcionálniuk.

A tagállamok jórésze ezzel szemben a kormányközi megoldást preferálja, arról viszont végképp nincs egyetértés, hogy az euróstabilitási paktum végül is milyen módszer szerint fog működni.

Az EP többi frakciója szerint a paktumban a tagállamok tesznek vállalásokat, és ők is fogják magukat ellenőrizni, ami elfogadhatatlan. Az Európai Tanács elnöke viszont korábban többször, és ezúttal Strasbourgban is hangoztatta, hogy ezeket a vállalásokat a Nemzeti Reformprogramokban kell megtenniük a tagországoknak, amiket az Európai Bizottság fog értékelni. Herman Van Rompuy azt mondta, „a vállalásokat minden évben a lehető legmagasabb szinten elemzi majd az EU”.

Mindez azonban nem nyugtatta meg az EP frakcióit. A szocialista képviselőcsoport elnöke meglepődött azon is, hogy Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso sikerként értékelte az EU-ban zajló gazdaságpolitikai törekvéseket. Martin Schulz szerint a „minden rendben van a süllyedő hajón” mondás illik leginkább a helyzetre. A politikus bírálta a folyamatos megszorító intézkedéseket is. „Európa halálra spórolja magát” - mondta a frakcióvezető, és példaként hozta fel Brazíliát, amely szerinte hatalmas összegeket fordít beruházásokra, és így munkahelyeket, valamint növekedést teremt.

A liberális frakció elnöke a gazdasági válság kirobbanása óta európai intézkedéseket csak gazdasági tűzoltásra tartja alkalmasnak, és az újonnan meghozott döntésekkel és mechanizmusokkal sem lehet kilábalni a válságból – mondta Guy Verhoftadt. Kiemelte, hogy a pénzügyi felügyelet még az európai hatóságok létrejötte után is túlzottan nemzeti lábakon áll.

A frakcióvezető szükségesnek nevezte az európai bankágazat rendbetételét is. „Olyan európai mechanizmus kell, amivel rendbe lehet tenni a bankokat. Fel kell tőkésíteni a pénzintézeteket, beruházásokat kell eszközölni, és a rossz államadósságokat le kell építeni” - fogalmazott a belga politikus, hozzátéve, hogy ennek forrása csak az eurókötvények kibocsátása lehet.

Bankmentő mechanizmus létrehozását sürgette az EP zöld frakciójának társelnöke is. Daniel Cohn-Bendit a szociális dimenziót hiányolta a gazdaságpolitikai válaszokból. Azt mondta, „terjed a szélsőjobb hullám, aminek az az oka, hogy nem tudunk válaszolni az egyenlőtlenség és a létbizonytalanság problémáira”.

Ezzel kapcsolatban az Európai Tanács elnöke igyekezett nyugtatni a kedélyeket. Herman Van Rompuy azt mondta, sokan félnek attól, hogy az euróstabilitási paktum megszünteti a szociális biztonságot, és az érdekképviseletek jogait, de „ez egyáltalán nincs így! Az intézkedésekkel mentjük meg az európai szociális modellt, és tiszteletben tartjuk a nemzeti hagyományokat”. Hozzátette, a paktummal akarja Európa biztosítani, hogy tagállami gazdaságok elég versenyképesek legyenek a munkahely-teremtéshez, és a szociális jólét fenntartásához.

Az Európai Bizottság elnöke elmondta, a testület hamarosan javaslatot dolgoz ki a pénzügyi szektor megadóztatására. Mindezt az alapján, hogy az Európai Tanács elnöke által vezetett task force megállapította, hogy szükség van egy európai pénzügyi tranzakciós adóra.

José Manuel Barroso azt mondta, a G20-csoport legutóbbi találkozóján bemutatta a lehetséges új adónem gondolatát, de a világ vezető országainak, és az EU tagállamainak a többsége is elvetette az ötletet. Márpedig a pénzügyi tranzakciós adónak csak globális bevezetés esetén lenne értelme – vélik szakértők, hozzátéve, hogy ha az EU egyoldalúan nevezetne egy ilyen adónemet, akkor a tőke egyszerűen elkerülné Európát.

Válaszul a Bizottság inaktivitásával kapcsolatos képviselői bírálatokra, José Manuel Barroso azt mondta, a testület számos dolgot javasolt az elmúlt években, amit a tagállamok később elvetettek. Példaként említette az eurókötvények, és a differenciált élelmiszer-segélyek bevezetését, de szerinte a Bizottság kezdeményezte először a görög és az ír hitelcsomag kamatainak csökkentését is.

José Manuel Barroso és Herman Van Rompuy is kérte az Európai Parlamentet, hogy minél előbb fogadja el a gazdasági kormányzás alapjait jelentő hat jogszabályt, hogy az Európai Tanács is ráüthesse a pecsétjét még a júniusi ülésén. 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
PÉNZÜGYI SZEKTOR