Az adóhatóság méltányossági jogköre II. – az egyes szankciók alkalmazása során követendő eljárás

2011.04. 7. Jogi Fórum / dr. Magyar Szilvia

Az adóhatóság méltányossági jogköréről szóló cikk második része az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szankcióinak alkalmazása során követendő méltányossági eljárás legfontosabb szabályait foglalja össze.

Ha az adózó valamely adókötelezettségét nem megfelelően teljesíti az adóhatóság szankciók formájában (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) jogkövetkezményeket alkalmaz.

A jogkövetkezmények kiszabása során a méltányosság gyakorlása – ellentétben a fizetési kedvezményre irányuló eljárásokkal – ahhoz a szervezeti egységhez tartozik, amely az adókötelezettséget vagy szankciót megállapító határozatot hozza. Ha pl. az adózónál az adóhatóság ellenőrzési osztálya bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végez és az megállapítással zárul, a megállapított adóhiány után adóbírság és késedelmi pótlék kerül kiszabásra. Az említett esetben a szankciók mérséklése az ellenőrzési osztály feladata. Fontos kiemelni azonban, hogy ezt csak a még nem jogerőre emelkedett döntés esetében teheti meg az adott szankciót alkalmazó szervezeti egység.

A szankciók mérséklése más szempontok alapján történik, mint az előző cikkben kifejtett fizetési kedvezményre irányuló eljárás során. A jogkövetkezmények mérséklésénél az eset összes körülményét, így különösen az adózótól elvárható körültekintő magatartást, az adóhiány (illetve egyéb mulasztás) nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát kell figyelembe venni. Az adóhatóság a szankciók mérséklését, illetve azt is indokolni köteles, ha nem talált méltányosságot megalapozó körülményeket.

A méltányosság gyakorlása történhet hivatalból vagy kérelemre is. Önellenőrzési pótlék mérséklése, azonban kizárólag kérelemre történhet. Amennyiben az adózó az első fokú határozat közlését követően nyújt be a szankció mértékének mérséklésénél irányadó körülményeket részletező beadványt az fellebbezésnek, illetve fellebbezésre nyitva álló határidőn túl felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek minősül.

Amennyiben az adózó kérelmében a fizetési kedvezményre irányuló eljárások során irányadó körülményekre (a megélhetés súlyos veszélyeztettsége / a gazdálkodás ellehetetlenülése), továbbá az egyes szankciók mérséklése során figyelembe veendő szempontokra is hivatkozik, úgy a beadványt először a szankciót megállapító határozat elleni jogorvoslati kérelemként kell elbírálni. Ebben az esetben a jogorvoslati eljárás lefolytatását követően csak a fennmaradó tartozás vonatkozásában kerülhet sor a fizetési kedvezmény engedélyezése iránti eljárásra. Pl. ha a szankció összege a jogorvoslati eljárás befejezésével mérséklésre kerül a szankció további mérséklésére a továbbiakban most már kizárólag a fizetési kedvezményre irányuló eljárások során irányadó körülmények figyelembevételével kerülhet sor.

Az adóbírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, mulasztási bírság mérséklése esetén irányadó szempontok az alábbiak:

„Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.
Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.”

Az adóhatóság – hivatalból vagy kérelemre – az adóhiány mellett felszámításra kerülő késedelmi pótlék kezdő időpontját későbbi időpontban állapíthatja meg. Az engedélyezés mind az alapeljárás, mind pedig a jogorvoslati eljárás keretében megtörténhet, de ennek a kivételes méltánylást érdemlő körülmény a feltétele Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb azonban 3 évre számítható fel. Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja nem csökkenthető az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.
A késedelmi pótlék esedékességi időpontjának eltérő megállapítására nem kerülhet sor, ha az adóbírság mérséklésének sincs helye.

Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését is. A mérséklést megalapozó körülményeket az adózónak kell bizonyítania. Az adóhatóságnak a bevallott és a helyesbített adó közötti eltérés keletkezésének a körülményeit kell vizsgálnia, és ennek alapján kerülhet sor az önellenőrzés pótlék mérséklésére vagy a kérelem elutasítására. Mindenképen meg kell említeni, hogy ellentétben a fizetési kedvezmények körébe tartozó pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére irányuló eljárással, itt a már megfizetett, azaz a tartozásnak nem minősülő önellenőrzési pótlék is mérsékelhető.

A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki. Az adóhatóság az eset összes körülménye alapján mellőzheti is a mulasztási bírság kiszabását. Ezzel a törvény az elméletileg lehetséges nulla és a felső határ közötti mérték konkrét megállapításához ad mérlegelési szempontokat a jogalkalmazó számára.

A cikksorozat első része itt olvasható→
 

  • kapcsolódó anyagok
APEH
ADÓZÁS
NAV