Az utasok és repülőtéri dolgozók biztonsági ellenőrzéséről

2011.04. 7. Jogi Fórum/ OBH

Az ombudsman azt várja, hogy a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren átadott új utasforgalmi területek alkalmasak lehetnek a korábbi vizsgálatában feltárt alapjogi visszásságok egy részének orvoslására.

Szabó Máté a Kormányhoz és a repülőtér üzemeltetőjéhez is fordult az utasok és a repülőtéri munkavállalók biztonsági ellenőrzésének szabályozása, valamint az átvizsgálás körülményeinek megteremtése érdekében.

Az állampolgári jogok biztosának munkatársai – több száz panaszos közös beadványa nyomán – több alkalommal is előzetes bejelentés nélkül győződtek meg a repülőtéri biztonsági átvizsgálások végrehajtásának módjáról. Tapasztalataik nem minden esetben támasztották alá a repülőteret működtető BA Zrt.-től kapott tájékoztatást. A tartalmában igen hasonló és nagyszámú panasz alapján, a BA Zrt. válasza ellenére sem volt kizárható, hogy a biztonsági ellenőrzések során sérülhetett a megalázó bánásmód tilalma, az emberi méltóság.

A vizsgálat megállapította, hogy az utasbiztonsági ellenőrzések, és – amint arra egy szakszervezet panasza is rávilágított – a repülőtéri munkavállalók biztonsági ellenőrzései esetenként jelentősen elhúzódtak, torlódásokat okoztak. Ez az utasforgalomban a helyi adottságokkal részben magyarázható volt, azonban a munkavállalók 20-30 perces várakozásának nem lehet megalapozott indoka. A SkyCourt az utasok kezelésével kapcsolatos problémára remélhetőleg megnyugtató választ ad, azonban az, hogy a munkavállalók beléptetésük során esetenként a szabad ég alatt, vagy szabadtéren kénytelenek várakozni, továbbra sem szünteti meg az emberi méltósághoz való jog sérülésének veszélyét.

Az ombudsman BA Zrt. válaszában olvashatókkal szemben továbbra sem látja biztosítottnak az ellenőrök azonosíthatóságát. Az ellenőrzést lefolytató személy azonosíthatósága nem függhet attól, hogy a tevékenységet rendőr, vagy biztonsági ellenőr végzi – az utóbbiak azonosítását ugyanúgy kell megoldani, mint a rendőrökét. Ugyancsak problémás, és az ombudsman nem tudja elfogadni azt a körülményt, hogy az érintetteket nem tájékoztatják az átvizsgálás módjával összefüggő sérelmeikkel kapcsolatos panasztétel lehetőségéről. Az egyszerű ügyfél-elégedettség mérésére kialakított formanyomtatvány ugyanis amellett, hogy nem felel meg a panasszal szemben támasztott tartalmi és eljárási követelményeknek, nem teszi lehetővé, hogy a repülőtéren dolgozó munkavállalók előterjeszthessék az átvizsgálásukkal kapcsolatos panaszaikat. Szabó Máté szerint ez – részben a szabályozás hiányosságára visszavezethető okból – visszásságot okoz.

Az ombudsman azt is megállapította, hogy a munkavállalók beléptetését szolgáló „K” portánál nem biztosított megfelelően, hogy illetéktelen személy az átvizsgálást ne láthassa, az ilyen ellenőrzésre kijelölt helyiséget több esetben (így pl. az I. terminál utasforgalmi ellenőrzéseinél is) más célra, pihenőnek, vagy öltözőnek is használják.

Szabó Máté a BA Zrt.-től kapott tájékoztatásban megdöbbenéssel olvasta, hogy „ruházat átvizsgálás során nem kell biztosítani, hogy csak az utas és a vele azonos nemű ellenőr legyen jelen, és a folyamatot mások ne láthassák.” A repülőtér üzemeltetője ezek szerint nem lát kivetnivalót abban, hogy ellentétes nemű személyek vizsgálhassák át a nadrágkorcot, a lábközt, a hónaljat, a nyakat, és a melltájékot is. Ez azonban Magyarországon a hatósági eljárásokban kifejezetten tilalmazott. Az emberi méltóság alkotmányos jogával összefüggő visszásságot okoz, ha a ruházat átvizsgálását nem azonos nemű személy végzi.

Szabó Máté mindezek miatt felkérte a Kormányt, fontolja meg, hogy az Európai Unió hatáskörrel rendelkező szerveinél kezdeményezi a légi utasok alapjogi védelmének biztosításához elengedhetetlen szabályok megalkotását, továbbá intézkedjen a hiányzó garanciális szabályok megalkotásáról. A vizsgálatban feltárt problémák megoldására ajánlásokat fogalmazott meg a repülőtér üzemeltetőjének, és az érintett minisztereknek is.

  • kapcsolódó anyagok
OMBUDSMAN