Határozott jogérvényesítés - Az adatvédelmi biztos éves beszámolója

2011.04.11. Jogi Fórum/ Adatvédelmi Biztos

Kötelező erejű jogosítványok alkalmazása a határozott jogérvényesítés érdekében jellemezte az adatvédelmi biztos 2010. évi tevékenységét: az első bíróság által jóváhagyott határozat, az első felszólítás, az első feljelentések mutatták a parlamenti biztos jogérvényesítő szerepének erősítését. Jóri András megküldte éves beszámolóját az Országgyűlésnek.

A 2010-es esztendőben végzett adatvédelmi biztosi tevékenységem három fő témával jellemezhető:

Kapcsolódó konferencia
A Jogi Fórum 2011. május 2. napján konferenciát szervez Budapesten "Személyiségi jogi perek" témában.
A konferencia előadói: Dr. Jóri András, adatvédelmi biztos és Dr. Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság bírája.

  • adatvédelem és adatnyilvánosság új egyensúlyának keresése;
  • parlamenti biztosként a rendelkezésemre álló keretek között a „keményebb”, illetve kötelező erejű eszközök alkalmazása, sokszor először az intézmény történetében;
  • továbbá az alkotmányozásban történő részvétel – szögezte le a biztos.

Az intézmény eddigi története során a 2010-es évben kezelte a legtöbb – 18.625 – ügyet.

Jogértelmezéssel és jogalkotási javaslatokkal igyekezett a biztos az adatvédelem és adatnyilvánosság új egyensúlyát létrehozni: célja az volt, hogy a jogértelmezés nyomán az adatvédelem hatékony magánszféravédő joganyagként működjön, de ne váljon a közérdekű adatok megismerésének öncélú akadályává. A választási kampánnyal összefüggő adatkezelésekről szóló ajánlás az adatvédelmi törvény célhozkötöttségi követelményének értelmezésével juttatta érvényre a magánszféravédelem szempontjait, és tett különbséget az egyén magánéletbeli vagy hivatali szerepeihez kapcsolódó magánszféra terjedelme között. E célt szolgálta a 2010-ben az adatvédelmi napon a Kamerás megfigyelésről szervezett konferencia is.

Kiemelten foglalkoztatta a közvéleményt 2010-ben, hogy rögzíthető-e a rendőri intézkedés?, nyilvános-e az intézkedő rendőr arcképe?, milyen terjedelemben hozhat nyilvánosságra az átláthatóságot szolgáló közérdekből személyes adatokat a tényfeltáró újságíró?, avagy nyilvános-e a rektorok fizetése?. A biztosi állásfoglalások mindenkor a nyilvánosság erősítését szolgálták, a személyes adatok megfelelő védelme mellett.

Jóri András 2010-ben először alkalmazott az adatvédelmi biztosi intézmény ombudsmani jellegű működésén túlmutató kötelező erejű jogosítványokat: egy lakásszövetkezet jogszerűtlen kamerás megfigyelése ügyében a bíróság jogerős határozatában erősítette meg az adatvédelmi biztost, aki korábban határozattal megtiltotta az adatkezelést. Ebben az évben élt először az adatvédelmi törvény által biztosított, s a 2009-es minősített adatok védelméről szóló törvény által újraszabályozott felszólítás lehetőségével. Az ügy tárgya ellenzéki parlamenti képviselők átvilágítása kapcsán keletkezett minősített adatok minősítésének indokoltsága volt: a minősítőt felszólította a minősítés törlésére. Az adatkezelő a felszólítás ellen nem fordult bírósághoz, ezért az adatok nyilvánosságra kerültek. Jóri András 2010-ben feljelentést tett olyan ügyekben, amelyek során a jogérvényesítéshez nem elegendők az adatvédelmi biztosi eszközök: a közösségi hálózatokon közzétett képeket személyiségi jogsértő módon újraközlő, bűncselekmények elkövetésének gyanúját is felvető internetes oldalak ügyében fordult a rendőrséghez.

A folyamatban lévő alkotmányozás keretében az adatvédelmi biztos helyett parlamenti információs biztos létrehozását javasolta, hatósági hatáskörökkel, saját hivatali szervezettel, amely szerv biztosíthatja az adatvédelmi és a még hangsúlyosabb információszabadsággal kapcsolatos hatáskörök gyakorlásához szükséges függetlenséget.

2010-ben Jóri András megbeszélést folytatott Françoise Le Bail asszonnyal, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatójával az Európai Unió adatvédelmi irányelvének felülvizsgálatáról, valamint Morten Kjaerummal az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatójával, az Európai Unió Alapjogi Ügynökség 2010. évben közzétett, az európai adatvédelmi hatóságokról szóló jelentéséről. A jelentés szerint az adatvédelemért felelős intézményeket hatósági jogköreikben (szankcionálás) Európa-szerte meg kell erősíteni.

 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK