A szórakozóhelyek biztonságáról

2011.04.13. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Kormányrendeletet a West-Balkánban bekövetkezett sajnálatos tragédia hívta életre. Megkerestük a rendelet előkészítésében résztvevő Belügyminisztériumot (BM).

A West-Balkánban történtekről röviden

A pesti szórakozóhelyen 2011. január 15-én éjszaka három fiatal lányt tapostak halálra, miután pánik tört ki a hatalmas tömegben. A mentők fél órán át küzdöttek a fiatalok életéért, de nem tudták őket megmenteni. A West-Balkánban egy Noise Night Life című, elektronikus zenét játszó rendezvényt tartottak, a hely befogadóképessége 1600 fő volt, ennek ellenére sokkal több embert engedtek be a rendezvényre. Többek ellen foglalkozás körében elkövetett, több ember halálát okozó veszélyeztetés miatt büntetőeljárás van folyamatban.

A kormány február végén összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzések végrehajtását rendelte el "a zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tétele érdekében végrehajtandó feladatokról" szóló határozatában azokban a vendéglátóüzletekben, amelyekben zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható. Ezt a határozatot követte március 8-án a 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet.

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya a zenés és táncos rendezvényekre terjed ki, tehát azon rendezvényekre, amelyeken egyszerre mindkét jelző a gyakorlatban megvalósul, kifejezetten abból a célból, hogy a diszkókhoz, bálokhoz hasonló rendezvények szervezését, a szórakozóhelyek üzemeltetését engedélyhez kösse és állandó ellenőrzés alá vonja. Azaz olyan alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre kell alkalmazni, amelyeket tömegtartózkodásra szolgáló építményben vagy helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény); vagy a szabadban tartanak és - az utóbbi esetben - a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (a továbbiakban: szabadtéri rendezvény).

A rendelet értelmező rendelkezése szerint
- zenés, táncos rendezvény: a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény;
- rendszeres rendezvény: az adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény;
- alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

A zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok

1. Az engedélyezési eljárás

A rendelet szerint ezek a rendezvények kizárólag a helyszín szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője által kiadott rendezvénytartási engedély birtokában tarthatóak ezentúl. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként részt vesz a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi, az általános építésügyi hatóság, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi, a tűzvédelmi hatóság, valamint a rendőrség.

Az engedély iránti kérelmet a rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be azzal, hogy a kérelemben meg kell jelölni a rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét. A kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell

  • a rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
  • a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
  • a rendezvény és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
  • a rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,
  • a biztonsági tervet, - ha ezt külön jogszabály kötelezővé teszi - akkor a tűzvédelmi szabályzatot is és az építészeti-műszaki dokumentációt.

A kötelezően benyújtandó biztonsági terv tartalmazza a rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását; a biztonsági személyzet létszámát; az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését, amely csupán tájékoztató jellegű.

Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle tart. Garanciális szabály, hogy a jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a rendezvényt nyilvántartásba veszi, és a kérelmező részére a rendezvény engedélyezéséről igazolást állít ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.

2. Felelősségi szabályok

A rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben meghatározott előírások betartásáért és gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről. Az üzemeltető és a szervező együttesen felelnek a rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért.

3. A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok

Rendezvényt az annak helyt adó helyiség üzemeltetője, vagy kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet. Biztosítását a rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet kell, hogy végezze. Ha a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor legalább egyiküknek biztonságszervezői, valamint legalább hármuknak rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkezniük. A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.
A rendezvény szervezője - amennyiben ezt előre meghirdette - korlátozhatja a fiatalkorúak belépését oly módon, hogy a rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához vagy a beléptetést a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz) kötheti.

4. Az ellenőrzésre vonatkozó közös szabályok

A rendelet két típusú ellenőrzést ír elő, amelyre jogosult a jegyző, valamennyi, az engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóság, továbbá bármely hatóság, amelyet jogszabály az ellenőrzésre feljogosít.

1. Általános ellenőrzés

A rendszeres rendezvény helyszínét egy éven belül legalább egyszer köteles ellenőrizni akkor, amikor ott nem tartanak rendezvényt. Ha az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a helyszín a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a rendezvény tartását megtiltja.

A jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja, ha

  • az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy
  • a rendezvény szervezője a 90 napos időtartam alatt nem tesz eleget a jegyző határozatában foglaltaknak.

2. A rendezvények időpontjában történő ellenőrzés

Az alkalmi rendezvényt a hatóság szükség szerint ellenőrzi. Rendszeres rendezvény esetében - az építésügyi hatóság, valamint a munkaügyi és munkavédelmi hatóság kivételével - minden hatóság a helyszínen, a rendezvény időpontjában egy éven belül köteles legalább két ellenőrzést végezni. Az ellenőrzések koordinálását a jegyző végzi.

A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

  • figyelmeztetés, ha a rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést,
  • felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására,
  • a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez,
  • a rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti.

Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság azt tapasztalja, hogy

  • a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességét nyilvánvalóan jelentősen túllépik,
  • a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiányzik,
  • az engedély hiányzik,
  • a rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár, vagy
  • a rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, akkor köteles a rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni.

5. A jogalkotói szándékról

Megkerestük a rendelet előkészítésében résztvevő Belügyminisztériumot (BM).

1./ A sajnálatos West Balkán tragédia hívta életre az új jogszabályt. A tragikus eseményeket megelőzően felmerült-e egy, a rendezvények biztonságosabbá tételéről szóló rendelet megalkotásának az igénye?

BM: A West Balkánban történt tragikus eseményeket megelőzően, a West Balkánhoz hasonló szórakozóhelyeknek, mint kiskereskedelmi tevékenységet folytató vendéglátóhelyeknek a működését a 2006/123/EK irányelvben (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) megfogalmazott elvekkel összhangban kialakított kereskedelmi jogi szabályozás határozta meg. A szolgáltatási irányelvnek lényegi részét képezi, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága uniós alapelvével összhangban a kereskedelmi tevékenységeknek az előzetes engedélyeztetése helyett az utólagos ellenőrzésre helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően a hazai szabályozás a kereskedelmi tevékenységek, mint szolgáltatási tevékenységek nagy részénél pusztán bejelentési kötelezettséget írt elő.

A West Balkánban történt események világítottak rá az akkor hatályos jogi szabályozás felülvizsgálatának szükségességére a hasonló, tragikus események megelőzése érdekében. Az ismert tragikus események feltárták, hogy a bizonyos létszám fölött megtartott rendezvények olyan biztonsági kockázati tényezőket foglalnak magukban, amelyek a közrend és közbiztonság veszélyeztetésének kockázatával járnak. Egyértelmű volt, hogy a vállalkozások érdekeit nem lehet a biztonsági szempontok rovására meghatározni, azok szükséges és arányos mértékű korlátozására van szükség.

A szolgáltatási irányelv átültetését szolgáló a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXXVI. törvény (Szolgtv.) az irányelvvel összhangban lehetőséget biztosít arra, hogy a letelepedett szolgáltatók esetében külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet – közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján – az irányelv alapelvétől eltérően rendelkezzen és így akár előzetes engedélyeztetési kötelezettséget is előírjon bizonyos tevékenység esetében. Határon átnyúló szolgáltatások esetében szintén lehetőség van a szolgáltatás nyújtás szabadságának korlátozására külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet alapján például a közrend védelme, vagy a közbiztonság, közegészségügy céljából.

A szolgáltatási irányelv kivételt engedő rendelkezéseire tekintettel születtek meg a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó új szabályok.

2./ Milyen alapelvek vezérelték a rendelet alkotóit?

BM: Az élet és vagyonbiztonság feltételeinek megteremtése, azok hosszú távú biztosítása, valamint a hasonló tragikus események megelőzése volt az elsődleges szempont.

3./ Mit tart a legfontosabb új előírásnak a rendeletben a korábbi szabályokhoz képest? 

BM: A rendelet elsősorban rendészeti, biztonsági és építésügyi előírásokat tartalmaz.
A korábbi szabályozáshoz képest három lényeges változást tartalmaz az új szabályozás, amelyek együttesen hivatottak a zenés, táncos rendezvények, a szórakozóhelyek biztonsági feltételeinek megteremtését és fenntartását biztosítani.

  • 1. Engedélyeztetési kötelezettség:

Az előzetes engedély bevezetése biztosítja, hogy egy-egy szórakozóhely, egy-egy alkalmi rendezvény megnyitását megelőzően a biztonsági feltételek meglétét szakhatóságok ellenőrizzék. Ezzel előre biztosítva a rendezvények biztonságos megtartásának feltételeit.

  • 2. Rendszeres ellenőrzések:

Rendszeressé, időközönként kötelezővé teszi a rendelet a koordinált, összehangolt formában történő hatósági ellenőrzéseket. A rendelet kétféle ellenőrzést határoz meg: a rendezvények helyszínének általános (nem egy adott rendezvény időpontjában történő) ellenőrzését, valamint a rendezvények helyszíni (a rendezvény időpontjában történő) ellenőrzését.

  • 3. Szankciók szigorítása:

A szankciók szigorítását jelenti például, hogy amennyiben ellenőrzésekkor meghatározott súlyos jogsértéseket (pl. a befogadóképesség nyilvánvalóan jelentős túllépése) tapasztalnak a hatóságok, akkor kötelező jelleggel felfüggesztik az adott szórakozóhely működését. Az újonnan bevezetésre került szankciók ugyanakkor természetesen nem érintik a hatóságok korábbi szankcionálási jogköreit, amelyekkel továbbra is élhetnek majd.

4./ Garanciális szabálynak tűnik a 10. § - ban rögzített képesítésekkel rendelkezés előírása. Milyen várakozás/törekvés áll ennek hátterében?

BM: A rendezvények biztonságos és szakszerű lebonyolítása érdekében fontos volt, hogy azokat megfelelő szakértelemmel és kellő tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező személyek szervezzék, akik felelősséggel tartoznak a rendezvények biztonságos lebonyolításáért.

5./ Milyen hatást és mennyi időn belül várnak a rendelettől?
 
BM: A jogkövető magatartás erősödését, hogy a rendezvények biztonsági feltételi már egy-egy rendezvény megnyitását megelőzően biztosítottak lesznek. Továbbá a már a kormányhatározat alapján is folytatott ellenőrzések rendszeres folytatása elősegíti a biztonsági és egyéb jogszabályban előírt feltételek fenntartását, betartását, a szigorú szankciók pedig lehetővé teszik egy rendezvény helyszínének azonnali bezárását bármely ellenőrzésre jogosult hatóság részéről, amennyiben ott jogszabálysértést állapítanak meg.


A West-Balkán örökre bezárt. Rendezvénytartási engedéllyel a rendelet hatályba lépésétől (2011. március 16.) számított 90 napon túl kell rendelkezni a rendelet hatálya alá tartozó rendezvényeknek, az addig lezajló rendezvényekhez nem kell engedély.

 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT