A bírósági végrehajtás szabályainak módosításáról AJB-2481/2010

2011.04.18. OBH

Megengedhetetlen, hogy a bírósági végrehajtás és a felszámolási eljárás szabályozásának hiányosságai miatt ne juthasson hozzá a jogosult elmaradt munkabéréhez, amit pedig a bíróság megítélt neki – állapította meg Szabó Máté ombudsman.

A panaszbeadvány alapján végzett ombudsmani vizsgálat szerint a munkavállaló jogszabályi hiányosságok miatt, önhibáján kívül késte le a rendelkezésére álló határidőt.

A hatályos jogszabályok alapján folytatott bírósági végrehajtási eljárás során csak késedelmesen derült ki, hogy a munkáltató kft felszámolás alá került, így az időközben lezajló külön felszámolási eljárásban a jogosult munkavállaló a követelése érvényesítésére nyitva álló minden jogvesztő határidőt lekésett. Az ombudsman szerint jelenleg nincs pontos szabály arra, hogy a folyamatban lévő bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtónak mikor, hány alkalommal kell meggyőződnie arról, hogy az adott adós nem áll felszámolás alatt. Ez különösen olyan esetekben fontos, amikor nem sikerül felvenni a kapcsolatot az adós vezetőjével vagy képviselőjével, az adósnak fellelhető és végrehajtás alá vonható vagyona nincs, ezért a végrehajtó eleve csak a felszámolás közzétételéből, a cégnyilvántartás adataiból értesülhet a felszámolás elrendeléséről. A felszámolást elrendelő bíróság és a felszámoló a bepanaszolt esetben azért nem értesült a folyamatban lévő végrehajtási eljárásról, mert az adós vezetője semmilyen iratot nem adott át, a bíróság pedig hivatalból nem kérdezte meg az összes bíróságot vagy bírósági végrehajtót, hogy van-e folyamatban végrehajtási eljárás az adós ellen.
A gyakorlatban a végrehajtók általában az eljárásuk megkezdését követően, a végrehajtási cselekmények során, a beszerzett, illetve tudomásukra jutott információk alapján tudják megállapítani, hogy az adós ellen indult-e felszámolási eljárás. Ezt követően tudnak intézkedni arról, hogy az ügyet beterjesszék-e a bírósághoz. Ez azonban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a végrehajtást kérő – önhibáján kívül – nem képes hitelezői igényét a felszámolási eljárásban rendelkezésre álló jogvesztő határidőn belül előterjeszteni, mint ahogy ez ebben a konkrét ügyben is történt. A végső jogvesztő határidő időközben 1 évről 180 napra rövidült, az ilyen jogi helyzetek kialakulása így még valószínűbbé vált.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a jelenlegi szabályozás következményeiben sérülni látja a jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Szabó Máté szerint szükséges lenne törvény olyan módosítása, amely lehetővé tenné azt, hogy az eljáró végrehajtó a végrehajtást kérőt is időben értesíthesse az adós elleni felszámolási eljárás megindulásáról. Az ombudsman ezért a jogszabályok módosítására kérte fel a közigazgatási és igazságügyi minisztert. 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
OMBUDSMAN
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL