Az ügyészekre is az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozhat majd

2011.04.18. MTI

A jövőben a bírákhoz hasonlóan az ügyészek szolgálati jogviszonya is az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn a jelenlegi 70. életév helyett - ezt javasolja Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az alaptörvény-javaslathoz hétfőn benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványában.

Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén támogatta a javaslatot, amely rendelkezik arról is, hogy a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.

A Kúria elnökét - hasonlóan a legfőbb ügyészhez - az Országgyűlés választja, így közjogi pozíciója is indokolja az eltérést - olvasható az indoklásban.
Az alkotmányjavaslathoz összesen húsz, zárószavazás előtti módosító indítvány érkezett. Ebből tizenhatot jegyez Lázár János, négyet pedig jobbikos képviselők.
A Fidesz frakcióvezetője beemelné az alkotmányba, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával is elősegíti a korábban már rögzített munkavédelem és egészségügyi ellátás megszervezése, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatása, valamint a környezet védelmének biztosítása mellett.
A politikus szintén kimondaná az alaptörvényben azt, hogy a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. "Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg" - szól a tervezett passzus.
Lázár János a hétfő délutáni zárószavazás előtt bővítené az Országgyűlés által megválasztott tisztségviselők körét is az alapvető jogok biztosának helyetteseivel, ugyanis - mint azt az indoklásban írja a frakcióvezető - "feladat- és hatáskörüket tekintve nem általános helyettesítési feladatokat végeznek az alapvető jogok biztosa mellett, hanem a társadalom életében kiemelt fontossággal bíró jogterületek érdek- és jogvédelmét látják el".
A korábbi bejelentésnek megfelelően a Himnusz kottáját nem tartalmazza majd az új alkotmány.
"A Magyarország védi a magyar nyelvet és a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét" passzus helyett a tervek szerint az alaptörvény úgy szól majd: "Magyarország védi a magyar nyelvet".
Módosulhat egy ponton az alkotmány költségvetéssel kapcsolatos része is: Lázár János kimondaná, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (Eddig úgy szólt ez a mondat, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését.)
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS