Enyhítette Budaházy pénzbüntetését a Fővárosi Bíróság

2011.04.21. MTI

Félmillióról kétszázezer forintra enyhítette a Budaházy Györgyre a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt korábban kiszabott pénzbüntetést szerdán kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság (FB).

A pénzbüntetés mérséklését a vádbeli cselekmény politikai háttere miatti felfokozott helyzettel, illetve az azóta eltelt csaknem fél évtizeddel indokolta Csák Zsolt, az FB eljáró tanácsának elnöke.

Az ügy jobbára nem vitatott tényállása szerint 2006. szeptember 19-ére virradó éjszaka a Magyar Televízió (MTV) Szabadság téri székházának ostroma során tüntetők egy része a közelben álló szovjet emlékművet is megrongálta. Budaházy és három vádlott-társa lefeszegette az obeliszkről a vörös csillagot, amit később ismeretlenek a Dunába dobtak, a helyreállítás költsége sok százezer forint volt.

A bíró az ítélet szóbeli indoklásában hosszan foglalkozott azzal, hogy bár a "Dicsőség a szovjet felszabadító hősöknek" feliratú, a magyar Btk.-ban önkényuralmi jelképnek minősülő vörös csillaggal ékesített emlékmű sértheti a magyar nemzeti érzéseket és ma már az általános iskolai történelem tankönyvekből is ezzel ellentétes szemlélet olvasható ki, mégsem hagyható figyelmen kívül, hogy a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti kölcsönös, viszonosságra épülő nemzetközi szabályok, egyezmények egyértelműen kötelezik Magyarországot az itteni szovjet hadisírok és kegyeleti emlékhelyek gondozására, mi több azok áthelyezése, megváltoztatása vagy akár felirataik módosítása is csupán a két ország közti kölcsönös megállapodás alapján lehetséges.

A bíróság szerint a vádbeli cselekmények ezzel összefüggésben - a védői érvelésekkel szemben - azért veszélyesek a társadalomra, mert ha a magyar állam eltűri azt, amit Budaházy és társai a szovjet emlékművel tettek, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az orosz fél sem tartja magára nézve kötelezőnek az egyezményt, és nem gondozza az ottani magyar hadisírokat, a második magyar hadsereg doni katasztrófája nyomán meghalt több tízezernyi magyar katona emlékhelyeit, illetve azokra nézve kedvezőtlen hatósági döntéseket hoz.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) első fokon Budaházyt és két társát rongálás miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, negyedik társukat az MTV ostromában való részvétel miatt közérdekű üzem működésének megzavarásában is bűnösnek mondta ki és 1 év 8 hónap, három évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta. Az ügyészség súlyosításért, a védők felmentésért, enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy másodfokon az FB-re.

Az FB a pénzbüntetéseket szerdán másodfokon, jogerősen 200 ezer forintra, a szabadságvesztést pedig 1 év, 2 évre felfüggesztettre enyhítette.

A szerdai tárgyaláson az ügyész emlékeztetett arra, hogy 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményről van szó, amely a politikai megfontolásoktól függetlenül veszélyes a társadalomra.

Budaházy védője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Jobbik országgyűlési képviselője ugyanakkor éppen azt hangsúlyozta, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a cselekmény körülményei, politikai háttere. Így különösen az, hogy a szabadságról elnevezett téren álló szovjet katonai emlékműről van szó, amely megfogalmazása szerint fél évszázados nemzeti megalázottságot, eltiportságot fejez ki. Továbbá az sem - tette hozzá -, hogy 2006 őszén forradalmi helyzet alakult ki, amikor az őszödi beszéddel nyilvánvalóvá vált: az MSZP-SZDSZ-kormány "csalással nyerte meg a választásokat", hazudott az ország adósságállományáról és teljesíthetetlen ígéretekkel kampányolt.

Az ügyvéd szerint hiányzik a vádbeli cselekmény társadalomra való veszélyessége, hiszen nem pusztán egy tárgy öncélú megrongálásáról, károkozásról van szó, hanem egy üzenetértékű, szimbolikus tettről.
A 2010-es választások utáni új parlamenti többség egyébként is többször egyértelműen kifejezte elítélő véleményét a hatóságok és az azok mögött álló kormány 2006. őszi jogsértései miatt, például a rendőri jogsértések áldozatainak kártalanításával, illetve a csak rendőrtanúk, rendőri jegyzőkönyvek alapján elítéltekre vonatkozó semmisségi törvény megalkotásával - fejtegette a jobbikos politikus.

Az utolsó szó jogán a más ügyben, országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett terrorcselekmények vádjával csaknem két éve előzetes letartóztatásban lévő Budaházy arról beszélt, hogy a 2006. őszi eseményeket a résztvevők forradalomként élték meg. Egyik vádlott-társa az utolsó szó jogán úgy fogalmazott: "mikor ott voltunk, azt hittük, mire felkel a nap, megváltozik minden. E helyett a mai napig az a helyzet, hogy az 56-osok hősök, mi meg köztörvényes bűnözők vagyunk".

Budaházy szerint abszurd ez az ügy azért is, mert azoknak kellene a vádlottak padján ülniük, akik felállították és máig is fenntartják a jelenlegi helyen és formájában "az elnyomók győzelmét dicsőítő emlékművet". Ezt a problémát nem a bíróságnak, hanem a politikának kellene megoldania, de mint annyiszor, ezúttal is az igazságszolgáltatásra hárítják a döntést - tette hozzá az elsőrendű vádlott.

Szóbeli indoklásában a bíró is kitért arra, hogy Észtországban például a parlament döntött a szovjet emlékművekről, Magyarországon azonban a Fővárosi Főügyészség még 2010-ben is egy 1947-es törvényre hivatkozva zárta ki a Szabadság téri emlékművön lévő vörös csillag jogellenességét, önkényuralmi jellegét. A 2006-ban módosított törvény ma is kimondja, hogy minden község és város köteles a területén lévő szovjet hősi emlékművet a saját költségén gondozni, 1996-ban pedig alacsonyabb szintű jogszabály rögzítette Magyarország és Oroszország között az egymás területén lévő hadisírok, emlékhelyek gondozására vonatkozó kölcsönös viszonosságon alapuló kötelezettségeket, melyek csak közös megegyezéssel változtathatók meg.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG