„A Duna-stratégiának rugalmasnak és konszenzusalapúnak kell lennie”

2011.04.21. BruxInfo

A Duna-stratégiának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy egy igazi „win-win”, azaz mindenki számára nyerő helyzet alakuljon ki, és a térségben élők mindegyike profitálni tudjon a kezdeményezésből – hangzott el egy szerdai budapesti konferencián.

A Duna-stratégiának rugalmasnak, konszenzuson és részvételen alapulónak, valamint integráltnak kell lennie – hangsúlyozta szerdán Budapesten, a Közép-európai Egyetem konferenciáján David Sweet, a Bizottság regionális politikai főigazgatóságának tanácsadója. A szakember fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kezdeményezés révén nem kívánnak új intézményeket felállítani, egyúttal rámutatott arra is, hogy a stratégiának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy egy mindenki számára nyerő helyzet (win-win) alakuljon ki a térségben.

David Sweet emlékeztetett arra, hogy a stratégia négy pillérre épül: kapcsolatok erősítése (például a közlekedés által vagy az egyes emberek, kultúrák között); a környezet megóvása; az innováció, a jólét, a gazdasági növekedés elősegítése; valamint az intézményi együttműködések és a biztonság, jogállamiság erősítése a térségben.

A Duna-stratégia az EU történetében a második makroregionális stratégia (az első a Balti-stratégia). A szakember a Duna-régiót egy dinamikus, sokszínű térségnek írta le, melynek hatalmas potenciálját eddig még nem aknázták ki teljes mértékben. David Sweet rámutatott arra is, hogy első alkalommal fordul elő, hogy egy efféle kezdeményezés specifikus célszámokat is tartalmaz.

A Bizottság tanácsadója a végrehajtást már csak azért is fontosnak nevezte, mert az alapján derül ki, hogy egy efféle együttműködési metódus sikeresnek nevezhető-e vagy sem? Az EU végrehajtó testülete két év múlva értékelni fogja az eredményeket. „Mielőtt egy másik stratégiába invesztálnánk, bizonyítanunk kell, hogy ezek az elképzelések valóban hatékonyak” – húzta alá David Sweet.

Barsiné Pataky Etelka mérföldkőnek nevezte, hogy az Általános Ügyek Tanácsa múlt heti ülésén a résztvevők elfogadták a tanácsi következtetéseket a Duna-stratégiáról. A kezdeményezés magyarországi kormánybiztosa emlékeztetett arra is, hogy a Bizottság „három nem”-es megközelítésén túl (nem lesz új EU-forrás, nem lesz új EU-jogszabály, nem alakul új intézményi struktúra), az elnökség a „három igen”-es megközelítés széles körű elfogadtatását is szorgalmazza (igen a forrásokhoz való jobb hozzáférésre, igen az eszközök jobb koordinációjára, igen az új ötletekre).

Május elején-közepén egyébként Gödöllőn találkoznak majd a koordinátorok (emlékezetes, hogy a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben februárban felosztotta a stratégia végrehajtásához szükséges munkát az együttműködésben résztvevő országok között, és kijelölte, hogy mely országok mely szakterületek koordinálásáért lesznek felelősek – a szerk.) Az állam- és kormányfők hivatalosan júniusi ülésükön adják áldásukat a stratégia elindítására.

Barsiné Pataky Etelka felszólalásában a jelenleg rendelkezésre álló eszközök koordinált felhasználásának szükségességét hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a 2007-2013 közötti pénzügyi tervezési időszakban a strukturális alapokból 100 milliárd eurót lehet felhasználni a stratégia prioritásaira. Ugyanakkor szerinte egyre erősödnek azok a hangok, melyek „némi allokációt” szorgalmaznának. A kormánybiztos egyébként úgy vélte, hogy a stratégiával összefüggésben nem pusztán a források hatékony, hanem a rendelkezésre álló pénzek teljes mértékű felhasználására kellene törekedni.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT