Az uniós elnökséget összességében akkor lehet majd sikeresnek nevezni, ha az európai integráció július elsején valamivel erősebb lesz, mint január elsején volt – vélekedett csütörtökön az Országgyűlés külügyi bizottságában a külügyminiszter.

Martonyi János az elnökség eddigi három hónapját ugyanakkor sikeresnek értékelte, az MSZP szerint azonban az összkép rossz.

Elementáris európai és alapvető magyar érdek, hogy a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos jogszabálycsomag létrejöjjön – hangsúlyozta csütörtökön az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt Martonyi János, aki hozzátette azt is, hogy a magyar elnökség továbbra is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a csomag „keresztülmenjen”, és az Európai Parlamenttel megegyezés szülessen. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, ha az egyeztetés kudarcba fulladna, akkor egyesek ebből arra következtethetnek, hogy „felesleges a közösségi módszer alkalmazása”.

Az elnökség első három hónapját a külügyminiszter nagy sikernek értékelte, mint mondotta, „ezt általában a külvilág elismeri”. Szerinte az uniós elnökséget összességében azonban akkor lehet majd sikeresnek értékelni, ha az európai integráció július elsején valamivel erősebb lesz, mint január elsején volt. Magyarország szerinte három politika megerősödésében érdekelt, ezek a kohéziós, a mezőgazdasági és a majdani energiapolitika.

„A horvát csatlakozási tárgyalások júniusi lezárásának esélye jelenleg jobb, mint egy héttel ezelőtt volt” – húzta alá Martonyi János, utalva arra, hogy a keddi tárgyalásokon sikerült lezárni a mezőgazdasági és a regionális fejezeteket. A horvát csatlakozási tárgyalásokon még öt fejezetet kell áttekinteni, melyek közül az egyik legfontosabbnak az igazságszolgáltatással és az alapjogokkal foglalkozó 23-as számú dosszié tekinthető.

„Dolgozunk minden szinten” – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint döntő fontosságú lesz, hogy ezekben a napokban, hetekben a horvátok mennyire tudják majd a kritériumok teljesítését felgyorsítani. „Alapvetően tőlük függ a végső kimenetel, illetve attól, hogy a teljesítményüket a tagállamok és a Bizottság miként fogják értékelni” – mutatott rá Martonyi János.

A Gotovina-ítélet hatásait firtató képviselői kérdésre válaszolva a tárcavezető emlékeztetett arra, hogy ez még nem jogerős ítélet, bár a horvát kormány már jelezte, hogy a végső döntést teljes mértékben tiszteletben fogja tartani. Mint kiemelte: pozitív jelzést kell küldeni Horvátországnak, ahol – egyebek között a Gotovina-ítélet következtében is – az uniós csatlakozás támogatottsága jelentősen csökkent.

A schengeni bővítés kapcsán a miniszter úgy vélte, hogy Románia a technikai feltételeknek már megfelel, azt pedig, hogy Bulgáriáról is elmondható-e ugyanez, május elején fogják megállapítani. A technikai feltételeken túl azonban vannak egyéb szempontok is. A tagállamok közül ugyanis akadnak néhányan, amelyek egyelőre nem állnak ki a bolgár és a román schengeni csatlakozás mellett. „Jelenleg folynak a tárgyalások arról, hogy hogyan lehet olyan megoldást találni, mely kiszámítható perspektívát ad a két országnak, illetve megfelelő garanciákat ad azoknak az államoknak, melyeknek fenntartásaik vannak” – hangoztatta a magyar külügyminiszter.

Martonyi János utalt arra is, hogy két olyan stratégia van, amelyek a térség szempontjából különösen fontosak és a magyar elnökség prioritásai között is szerepelnek, ezek pedig a Duna- és a roma-stratégia. Előbbi kapcsán a miniszter bevezetőjében kiemelte, hogy ez olyan kezdeményezés, amely éppen egybeesik a közép-európai politikával, „ennek a jelképes megjelenítése”, azontúl pedig fontos makro-regionális fejlesztési program. Ebben az esetben – vélte Martonyi János – szerencsésen találkozott közép-európai és az európai uniós politikánk.

Az észak-afrikai eseményekkel összefüggésben a tárcavezető utalt arra, hogy a régió egyes államaiban van igény arra, hogy felhasználják a kelet- és közép-európai térségnek a demokratikus átmenetben szerzett tapasztalatait. Martonyi János szerint „nem kell megmondani nekik, hogy hogyan kell ezt csinálni, azt kell elmondani, hogy nálunk ez hogyan történt”, az eszközökről, módszerekről pedig az adott országnak kell majd döntést hoznia.

Szabó Vilmos (MSZP) a külügyminiszteri értékelést követően kiemelte, hogy pártja szerint „nem ilyen szép a menyasszony”. A képviselő úgy vélte, hogy a Magyarországról a világban kialakult összkép sokkal rosszabb, mint korábban volt, ez pedig összefügg az egész kormány tevékenységével. „Ez a belpolitika folyamatosan elszigeteli az országot az EU-ban, és azon kívül is” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, hogy ez a belpolitika folyamatosan összeütközik olyan alapértékekkel, mint a jogállamiság, az alapjogok és a szólásszabadság biztosítása és tiszteletben tartása.

Szabó Vilmos szerint a magyar-német kapcsolatok a rendszerváltás óta soha ilyen rosszak nem voltak, az amerikai kapcsolatok alacsony szinten vannak, az orosz-magyar kapcsolatok „padlón vannak”, és a kínai kapcsolatok dinamikája is lelassult. A szlovák-magyar viszonyról szólva a képviselő úgy vélekedett, hogy „ez most csak egy befagyasztott állapot”, mely a konfliktusokat is konzerválja. A szocialista politikus kiemelte, hogy az új alkotmány, ha életbe lép, további nehézségeket fog okozni Szlovákiával, de más országokkal is. Az elnökségi tevékenységgel összefüggésben a képviselő elismerését fejezte ki a minisztériumnak és a miniszternek a színvonalas szakmai munkáért, összességében azonban úgy vélte, hogy az összkép rossz, „Magyarország nemzetközi tekintélye, presztízse, befolyása csökkent”.

A bizottság kormánypárti tagjai visszautasították Szabó Vilmos állításait, aki azonban azt utasította vissza, hogy „szocialista áskálódás” eredményeként állítsák be a külföldi kritikákat.