Párizs és Róma az uniós határellenőrzés szigorítását fontolgatja

Az „arab tavasz” hatására több tízezer menekült érkezik folyamatosan az Unió déli országaiba, jelentős kihívás elé állítva ezzel az olasz vagy épp a francia rendvédelmi szerveket - egyes vélemények szerint ez a schengeni rendszer alapjait is kikezdheti. Silvio Berlusconi és Nicolas Sarkozy ma Rómában egyeztetnek a schengeni határok esetleges megerősítéséről.

A két vezető politikus várhatóan kezdeményezi az ellenőrzés szigorítását az uniós határokon – ez a gyakorlatban akár a belső határaikon történő ellenőrzés ismételt bevezetését is jelentheti, amely az Unió egyik legkézzelfoghatóbb előnyének (ideiglenes) felfüggesztésével járna együtt.

A francia Európa-ügyi miniszter, Laurent Wauquiez szerint „Európa nem jelenthet egyet az illegális bevándorlók szabad mozgásával”, Franciaország jelenleg a határőrizet visszaállításának lehetőségét tanulmányozza.

A két déli ország között jelenleg meglehetősen feszült a viszony: Franciaország múlt vasárnap magára vonta az olaszok haragját azzal, hogy aznap Olaszországból érkező vonatjáratokat törölt, megakadályozandó annak a vonatnak a belépését Franciaországba, amelyen tunéziai migránsok és politikai aktivisták tiltakoztak Párizs bevándorlási politikája ellen. Párizst viszont az bosszantja, hogy Olaszország úgy döntött, fél évig érvényes tartózkodási engedélyt ad az olasz partokra január eleje és április 5. között érkezett, több mint 20 ezer tunéziainak, hogy csatlakozhassanak Franciaországban és más európai uniós országokban élő „barátaikhoz és rokonaikhoz”.

Claude Guéant francia belügyminiszter hétfőn emlékeztetett: a schengeni szerződés értelmében az az ország kezeli a bevándorlók helyzetét, amelybe először beutaztak. Hangsúlyozta, hogy azoknak a külföldi állampolgároknak, akiknek Olaszország ideiglenes tartózkodási engedélyt ad, meg kell mutatniuk, hogy rendelkeznek a második országban való tartózkodáshoz és a hazautazáshoz szükséges pénzzel. Ezen összeg hiányában a francia hatóságok visszafordítják őket Olaszországba, ahova először utaztak be - tette hozzá.

A schengeni előírások értelmében a migránsoknak tervezett tartózkodásuk idejére napi 62 euróval kell rendelkezniük. Ha elhelyezésükről gondoskodik valaki, akkor elegendő 31 euró is. Ellenkező esetben a schengeni rendszernek abba az országába kell visszaküldeni őket, ahol először beléptek a schengeni övezetbe.

A határőrizet visszaállítása a belső határokon

A schengeni térségen belül jelenleg 25 európai ország közel 400 millió polgára utazhat szabadon, határellenőrzés nélkül. A jelenlegi menekültáradat ugyanakkor jelentős kihívások elé állíthatja az uniós országok rendvédelmi szerveit, ezért felmerült a beslő határokon történő ellenőrzés visszaállítása. Erre a Schengeni határellenőrzési kódex (562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 23. cikke ad lehetőséget, mely kimondja, hogy a tagállamok a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra – illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a 30 napos időszakot – visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon.

A határellenőrzés visszaállítása nem példa nélküli az unió történetében, korábban – például európai vagy világszintű sporteseményekhez, nemzetközi találkozókhoz kapcsolódóan – több ország is élt már ezzel a lehetőséggel.

A menekültkérdés várhatóan kiemelt helyen szerepel az uniós miniszterek aktuális találkozóin.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
SCHENGENI ÖVEZET