Füstölni vagy nem füstölni - Zéró tolerancia?

2011.04.29. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Idén februárban került benyújtásra a Parlamenthez a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.

A törvényjavaslatot 2011. április 26. napján elfogadta a Parlament. A jogszabály 2012. január 1-én lép hatályba.

A dohányzás törvényi szabályozása az Európai Unió tagországaiban és a dohányzás korlátozására irányuló törvények hatásai című szakirodalmi összefoglaló (készítette: Egészségügyi Rendszertudományi Iroda, Dohányzás Fókuszpont 2011. február) megállapítása szerint „A dohányfüst-mentes politikák Európában az 1980-as évektől kezdtek elterjedni, a tiltások pedig 2000 után szigorodni. Az aktív és passzív dohányzás visszaszorítására irányuló politikák hatásai bizonyítottak.” Az EU országai közül Írországban 2004-ben elsőként vezették be a zárt légterű helyekre vonatkozó teljes dohányzási tilalmat.

A törvényjavaslat a nemdohányzók és dohányzók fokozottabb védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, egyidejűleg figyelemmel az egészséghez, az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok érvényesülésének elősegítését célozza. Általános indokolása szerint valamennyi közforgalmú intézmény és a munkahelyek valamennyi zárt légterű helyisége tekintetében a zéró tolerancia elvéhez közelít.

A módosítás a dohányzásra, valamint a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó korlátozó szabályok meghatározásakor figyelembe veszi az azonos célok érdekében alkalmazott nemzetközi szabályozási megoldásokat és azok tapasztalatait.

Szigorodó szabályok

A javaslat dohányzási tilalom bevezetését indítványozza a közforgalmú intézmények valamennyi, nyilvánosság számára nyitva álló, zárt légterű helyiségében, valamint a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben. Egyben szakít azzal a gyakorlatban alkalmazhatatlannak bizonyult szabályozási koncepcióval, amely légtechnikai elkülönítéssel megengedte dohányzóhelyek zárt légtérben, sőt, a nemdohányzók tartózkodására is szolgáló, azonos helyiségben történő kijelölését. A javaslat egyértelműsíti, hogy közforgalmú intézményben és munkahelyen csak nyílt légterű (nyitott, azaz szabadtéri) dohányzóhely jelölhető ki.

1./ A módosítás szerint nem szabad dohányozni

  • közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
  • közösségi közlekedési eszközön,
  • munkahelyen,
  • közterületnek minősülő

a) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,

b) közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő tábla vagy más jelzés 10 méteres körzetében tilos.

2./ Nem jelölhető ki dohányzóhely

  • közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,
  • munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
  • helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint – a módosítás alapján – a menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton sem.

Dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni azonban

a) a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,
b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban.

Azonban – az eddigi zárt légtér helyett - nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely

a) közoktatási intézményben,
b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,
c) az egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak azzal, hogy pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető.

A dohányzóhelyek kialakítása vonatkozásában új szabály, hogy zárt légterű dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Ebben az esetben a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével kell úgy biztosítani, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. Dohányzásra egyebekben a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni, amely nem lehet a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül.

3./A helyi önkormányzat rendeletben - a javaslat alapján - közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.

A közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét helyszíni bírsággal sújthatja. Az így befolyt bírság az önkormányzat bevétele.

4./ Szigorodnak a forgalomba hozni kívánt cigaretta fogyasztói csomagolására vonatkozó előírások is.

Ugyan a jelenlegi szabályokkal egyezően az egyik főoldalon, az oldal legalább 30%-át kitevő felületen „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében él ők egészségét! ” figyelmeztetést, vagy „A dohányzás halált okozhat!” figyelmeztetést kell feltüntetni. Azonban a másik főoldalon, az oldal legalább 50%-át (eddig 40%) kitevő felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott lehetőségek közül a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést (amely fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből áll) kell feltüntetni.

5./ A javaslat szerint az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult ellenőrizni a dohányzásra kijelölt helyekre, helyiségekre és azok jelzéseire vonatkozó rendelkezések megtartását, míg a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a dohánytermékek forgalmazására és a cigarettásdobozok csomagolására, címkézésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrzik.

A módosítás szerint a központi költségvetési bevételnek a tárgyévet megelőző második költségvetési évben befolyt legfeljebb 10%-át az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani.

6./ A javaslat az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet számára is biztosítja közérdekű kereset indításának lehetőségét az ellen, akinek a fenti rendelkezésekbe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz. Ilyen kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

A javaslat 20 ezerről 30 ezer forintra javasolja felemelni a kiszabható helyszíni bírság felső összeghatárát. Továbbá a társasházi lakóépület házirendjének — minősített többséggel (4/5) elfogadott — eltérő rendelkezése hiányában fő szabályként dohányzási tilalmat javasol bevezetni a társasházak közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészeiben, területein, illetve helyiségeiben.

  • kapcsolódó anyagok
DOHÁNYZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT