Bárándy: politikai befolyás alatt az igazságszolgáltatás

2001.11. 2. RTL Klub/Somos András

"Ég az arcom, mert az igazságszolgáltatás érezhetően a politika befolyása alá került, a Schlett-ügy pedig erre jó példa" - mondta az RTL Klub Híradójának Bárándy Péter ügyvéd.

A Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára azzal kapcsolatban nyilatkozott az RTL Klub Híradójának, hogy az ügyészség bizonyíték hiányában lezárta Schlett Csaba elleni nyomozást. Schlett egy nap alatt 14 céget adott el jelentős köztartozással.

A nyomozóhatóságok szerint Schlett Csaba nem csalt adót és nem követett el csődbüntettet sem, mert a Centum Kft. eladásakor a cégnek nem volt vagyona. Schlett ellen a panaszok ügyészségi elutasításával lezárult a nyomozás. Az adóhatóságnak ma is 88 millió forinttal tartózó cég egykori tulajdonosait nem találja a rendőrség, mivel 13 másik céggel együtt - Schlecht Csaba 1995-ben eladta Kaya Ibrahimnak, vagy valakinek, aki visszaélt a török férfi nevével.

Bárándy Péter szerint újszerű felfogása a jognak, hogy az ügyészség arra hivatkozva hagyta futni Schlett Csabát, hogy a majdnem 100 milliós tartozással együtt eladott cégének nem volt vagyona. Ennek a hírnek szerinte minden védőügyvéd és adócsaló örülni fog.

Az ügyészég megszüntető határozata szerint a cselekmények egy része elévült. A nyomozás 1998. augusztusi laphírek után indult. Ezek szerint Orbán Viktor, Kövér Szilárd és Simicska Lajos akkori APEH-elnök is tulajdonosa volt korábban a Centum Kft-nek.

1998. októberében kezdett csak az ügy felderítéséhez a Budapesti Rendőrfőkapitányság. 2000. novemberében a BRFK megszüntette a Tot-ügyben a nyomozást, mert a Josip Tot útlevelével visszaélő tetteseket nem találta.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint a cégeknek volt köztartozása, de az adóhatóság azt nem hajtotta be. Csak 2001. márciusában gyanúsította meg Schlett Csabát az ügyészség a Centum Kft. 36 millió forintos adótartozásának eltitkolásával és 12 milliós vagyoni hátrányt okozó csődbüntett elkövetésével.

Szeptemberben a BRFK lezárta az idén háromszor meghosszabbított nyomozást Schlett ellen. Az emiatt benyújtott panaszokat az ügyészség elutasította, mert a hivatalos indoklás szerint nem talált elég bizonyítékot arra, hogy Schlett célja az volt, hogy a 88 millió forinttal tartozó cég közterheit ne kelljen megfizetnie.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS