Büntethetővé teheti az etnikai feszültségkeltést a Ház

2011.05. 2. MTI

Az Országgyűlés ma - a házszabálytól történő eltéréssel - büntethetővé teheti az egyes közösségekben félelmet keltő, etnikai feszültséget szító magatartást. A képviselők abban az esetben szavazhatnak még ma a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorításáról, ha a képviselők négyötöde hozzájárul; az előterjesztés elfogadásához ezt követően már az egyszerű többség támogatása is elegendő.

Orbán Viktor miniszterelnök a Btk. tervezett szigorításával összefüggésben a napokban úgy nyilatkozott, a módosítás hosszú távon kezeli a Gyöngyöspatán kialakult, illetve az ehhez hasonló helyzeteket. A kormányfő a TV2-nek adott interjújában azt mondta, az ilyen típusú bűncselekmények visszaeső elkövetőire kiszabható végrehajtandó szabadságvesztés lehetővé tétele megoldja ezt a problémát.
A kabinet által kezdeményezett változtatás három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azokat, akik olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsítanak, amely riadalmat kelthet a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösségek tagjaiban. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat ennek szükségességét azzal indokolja, hogy elszaporodtak az olyan etnikai feszültséget szító magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak büntetőjogi tényállását, de alkalmasak a félelemkeltésre. A jogállam nem engedheti, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék - fogalmaz az előterjesztés.
A kormány javaslata ezzel egy időben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétségként határozná meg a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló, vagy hivatkozó, de másokban riadalmat keltő tevékenység szervezését. Az indítvány azokat a polgárőröket is büntetné, akik nem teljesítik a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettséget.
A Ház szintén hétfőn, a megszokott interpellációs blokk után dönthet egyebek mellett a nyugdíjpénztár-választással összefüggő törvények módosításairól, valamint tárgyalni kezdhet az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló jogszabály változtatásáról. Az utóbbi - két fideszes képviselő, Ágh Péter és Szijjártó Péter által kezdeményezett - módosítás azt szorgalmazza, hogy a miniszterelnöki biztos tisztséget is betöltő honatyák kizárólag a képviselői alapdíjra legyenek jogosultak. 

  • kapcsolódó anyagok
BŰNMEGELŐZÉS
JOGALKOTÁS