Megjelent az Európai Tükör áprilisi száma

Az Európai Tükör a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának folyóirata, mely havi rendszerességgel jelentet meg tanulmányokat, esszéket, összefoglalókat különböző uniós szakpolitikákkal, valamint aktuális európai témákkal kapcsolatban. Az aktuális szám az energetika kérdéskörét járja körül.

Az energetika azon kevés területek közé tartozik az Európai Unióban, ahol ma még nem működik az egységes piac. A Huszonhetek állam- és kormányfői a magyar elnökség alatt tartott, február eleji brüsszeli csúcstalálkozójukon azonban megállapodtak arról, hogy 2014-ig ebben a szektorban is lebontják az akadályokat. Nem egészen három év áll tehát rendelkezésre ahhoz, hogy az energiaágazat is EU-konform legyen. Óriási kihívás mindez a tagállamok és persze az uniós intézmények számára is.

De ezzel nem ér véget, inkább csak kezdődik a további feladatok sora: az energiabiztonság tartós szavatolása, az ellátásban egyre fontosabb szerepet betöltő gázvezetékek közötti diverzifikáció az importfüggőség oldása érdekében, vagy éppen a megújuló energiaforrások minden eddiginél intenzívebb bekapcsolása a kontinens ellátásába. Mindehhez - az Európai Bizottság kalkulációi szerint - gigantikus összeget, mintegy ezermilliárd forintot kell fordítani energetikai infrastruktúrafejlesztésekre 2020-ig.

Az energetika veszélyes üzem - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Ez sajnos ismét mindenki számára nyilvánvalóvá vált a márciusban Japánban történt természeti katasztrófasorozat (földrengés, szökőár), pontosabban az ezek nyomán bekövetkezett fukusimai atomreaktor-baleset kapcsán. De veszélyes, komplex „üzem” az energetika abból a szempontból is, hogy sajátos gazdasági-piaci, szabályozási és külpolitikai környezetbe ágyazva működik. Ha nem vigyázunk, akkor az indokolatlan beavatkozás vagy éppen tétlenség „láncreakciókat” indíthat el.

Igen delikát az a viszony, amelyet az EU-nak az energiahordozók, különösen a gáz piacán a legnagyobb partnerével, Oroszországgal kell folytatnia. Magyarországnak az az érdeke, és az EU soros elnökeként is ezt kívánja előmozdítani, hogy a huszonhét uniós tagállam mielőbb - közös energiapolitikával a háta mögött - egységesen léphessen fel a külföldi partnereivel, így a Moszkvával folyó tárgyalásokon.

Az aktuális lapszám írásai:

„Ha az EU nem lesz elég gyors a csövek odavitelében, akkor lecsapnak a Kaszpi-térség olajára mások” - Interjú FELLEGI TAMÁS nemzeti fejlesztési miniszterrel (Martin József Péter)
Nagylátószög

PÁLFINÉ SIPŐCZ RITA: Importfüggőség és integráció az Európai Unió energiaügyi együttműködésében
SOMOSI SAROLTA: Verseny vagy koncentráció? Az energetikai liberalizáció hatása az uniós piacra
Oroszország és az EU

ORBÁN ANITA: Az európai földgázpiac beszerzési forrásainak diverzifikációja
DEÁK ANDRÁS: Déli Áramlat vs. Nabucco - a vezetékvita stratégiai dimenziói
ANDZSANS-BALOGH KORNÉL: Az orosz energiapolitika külpolitikai aspektusai Zöldgazdaság
OLAJOS PÉTER-GÉMESI ZSOLT-ERŐS VERONIKA-LACZI HEDVIG: A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban MAGDA RÓBERT: A zöldgazdaság és a foglalkoztatás
HORVÁTH SZILVIA: „Quo vadis” közösségi emissziókereskedelem? 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ