Európa Tanács: mindent megtettünk a médiatörvénnyel kapcsolatban!

2011.05. 5. BruxInfo

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a médiaügyi EU-biztos mellett másokat is be kellett volna vonni a magyar médiatörvény jogi vizsgálatába.

Thomas Hammarberg szerint az Európai Bizottság és a kormány egymás között elintézte a problémát, holott a testületnek nem volt igazán jogi alapja a törvény pontos értékelésére. A biztos egy brüsszeli rendezvényen beszélt erről, átfogó elemzést adva az európai emberi jogi helyzetről.

Az Európa Tanács mindent megtett, amit megtehetett a médiatörvénnyel összefüggésben - jelentette ki a strasbourgi székhelyű szervezet emberi jogi biztosa a BruxInfo kérdésére. Thomas Hammarberg egy brüsszeli rendezvényen kifejtette, az Európa Tanács még az év elején megfogalmazta kifogásait a jogszabállyal kapcsolatban, de hozzátette, "nem volt elégséges, ahogy a felek kezelték az ügyet, az Európai Bizottság és a magyar kormány egymás között elintézte a dolgot". Szerinte másokat is be kellett volna vonni a törvény jogi felülvizsgálatába, olyanokat, akik érdemben tenni is tudtak volna a jogszabály megfelelő módosításáért. 

Thomas Hammarberg szerint a magyar kormány érdekesen próbálja alkalmazni az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10-es cikkét, amely szerint biztosítani kell a szervezet tagországaiban a szólásszabadságot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a törvény eddigi alkalmazása során még nem vetődött fel semmilyen probléma, és a magyar állampolgároknak joguk és lehetőségük is van bírósághoz fordulni bármilyen vélt jogsértés esetén.

Az emberi jogi biztos kitérő választ adott a BruxInfo kérdésére, amely szerint kíván-e lépni az alkotmány ügyében, magyar parlamenti képviselők ugyanis éppen tőle várnak megoldást az alaptörvény problémáira.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa alapvetően kedvezőnek ítélte az európai emberi jogi helyzetet. Kiemelte, hogy Európa az egyetlen kontinens, ahonnan sikerült kiűzni a halálbüntetést. Kivételnek nevezte Oroszországot és Fehéroroszországot, utóbbi kapcsán viszont megjegyezte, hogy nem is tagja az Európa Tanácsnak. 

"Az egész kontinensen jelen van viszont az idegengyűlölet" - rótta fel Thomas Hammarberg a tagállamoknak, kiemelve, hogy a romák szinte minden szempontból hátrányban vannak az európai többségi társadalmakkal szemben.

Hozzátette, ennek túlnyomó részben az európai népek hozzáállása az oka. Azt mondta, a cigány népesség terjedőben van, szociális problémáik viszont megoldatlanok: átlagosan 10 évvel kevesebb ideig élnek, mint az európai átlag, a roma gyermekek fele nem jár iskolába, és a beiratkozók közül is kevesen érik el a 8. osztályt. 

Az Észak-Afrikából érkező menekültek kezelésével kapcsolatban azt mondta, az Európai Uniónak sokkal önkritikusabbnak kellene lennie. Arra a kérdésre viszont, hogy hogyan kellene az EU-nak ezt tennie, Thomas Hammarberg azt mondta, ehhez először az kellene, hogy az Unió képes legyen egy hangon megszólalni.

"Nem figyelhető meg arányosság az uniós tagországok közös tehervállalása kapcsán, ez pedig az európaiak befeléfordulásának köszönhető" - mondta a biztos. Szerinte a helyzet kezdi gyengíteni az európai értékeket, például a szolidaritás elvét, amely egyelőre nem látszik a tagállamokban. "Nagy nyomás alatt vannak a harmadik országokból Európába érkező állampolgárok" - állapította meg Thomas Hammarberg. 

Elsősorban kelet-európai problémaként említette az időskorúak mélyszegénységét, ami főként a volt szocialista országok nem megfelelő és nem fenntartható nyugdíjrendszerei miatt alakult ki - mondta a biztos, hozzátéve, hogy a gyermekszegénység viszont már egész Európában gondokat okoz, főként Nagy-Britanniában.

Ugyancsak főleg a kelet-európai államokra jellemző a nők hátrányos megkülönböztetése: a fizetési különbségek mellett a nők közéleti szerepvállalása is alacsony, több országban 20% alatti. Thomas Hammarberg felrótta azt is, hogy a tagországok eddig nem tettek érdemi lépést a családon belüli erőszak megakadályozása érdekében. 

Az Európa Tanács szerint az igazságszolgáltatási rendszerek is hagynak kívánnivalót maguk után. Itt is jelentős különbségek figyelhetők meg kelet és nyugat között. Előbbieknél még mindig számottevő a korrupció, a politikai befolyás, ami miatt az emberek nem bíznak a bíróságokban - mondta az emberi jogi biztos. 

Thomas Hammarberg kijelentette, hogy Európa hozzájárult a 2001. szeptember 11-i merényletek után az Egyesült Államok által elkövetett emberi jogsértésekhez. Kiemelte, hogy máig nem tisztázott, hogy Lengyelországnak, Romániának és Litvániának mekkora szerepe volt a guantánamói fogolytáborban tartott rabok szállításában, kihallgatásában, fogvatartásában és elítélésében, és kérdés az is, hogy a titkosszolgálataik valóban segítették-e az amerikai hatóságokat titkos börtönök üzemeltetésével, vagy azzal, hogy foglyokat szállító gépek használhatták a repülőtereiket. Az emberi jogi biztos szerint ezeknek az országoknak vallaniuk kell erről, a guntanámói foglyokat pedig a bíróságoknak kell elítélniük.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MÉDIAJOG
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPA TANÁCS