A Ház előtt a különadót újraszabályozó fideszes javaslat

2011.05. 9. MTI

Benyújtotta hétfő reggel a parlamentnek a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó javaslatát a Fidesz frakcióvezetője, miután az Alkotmánybíróság (Ab) múlt pénteken megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát.

Lázár János törvénymódosítási javaslata értelmében a 98 százalékos különadó a 2010. január 1-jén vagy azt követően a jogszabályban meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket sújtja. A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadó összegét az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül.

A frakcióvezető kiegészítené a különadó-fizetésre kötelezettek körét az országgyűlési és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. Lázár János a képviselőkre vonatkozóan indoklásul azt írja, "a társadalom igazságérzete megköveteli, hogy a politikai élet ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a terhekből, tekintettel arra, hogy ezek a magánszemélyek képviselői jogviszonyuknak a választók akaratából vagy más okból történő megszűnésével összefüggésben állami források terhére jelentős bevételhez jutottak".

Az Ab május 6-i határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal semmisítette meg a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Or­szág­gyűlés részéről.

Lázár János hétfőn beterjesztett javaslata rögzíti: a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; "ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét", de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá.

Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.

A javaslat átmeneti rendelkezést iktat be arra vonatkozóan, hogy a törvény módosuló rendelkezéseit az országgyűlési képviselők, alpolgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők esetében a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, egyébként a különadó hatálya alá tartozó adóköteles bevételekre kell alkalmazni.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT