Elfogadta a Ház a különadó új szabályait

2011.05.10. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

Hétfőn este elfogadta az Országgyűlés a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A fideszes javaslat értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja.

A módosítás alapján meg kell fizetniük a különadót a parlamenti és az európai parlamenti képviselőknek, az alpolgármestereknek, a főpolgármester-helyetteseknek, valamint a megyei közgyűlési alelnököknek is.

A Lázár János, Szijjártó Péter és Ágh Péter jegyezte törvénymódosítási indítványra 276 képviselő szavazott igennel, míg 36 nemmel. A javaslat elfogadását a kormánypártiak mellett jobbikos képviselők támogatták. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. A Ház ezt megelőzően elutasította Schiffer András javaslatát, amely bírósági úton tette volna lehetővé az állam részére a közszférában jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett pénzek visszaszerzését. Az előterjesztést a kormánypártok nem támogatták, míg az ellenzék egyöntetűen kiállt mellette.

Bővül a különadó-fizetők köre

A házszabálytól eltéréssel megtárgyalt fideszes javaslat alapján a különadó-fizetésre kötelezettek köre kibővül a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. Lázár János a képviselőkre vonatkozóan indoklásul azt írta: "a társadalom igazságérzete megköveteli, hogy a politikai élet ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a terhekből, tekintettel arra, hogy ezek a magánszemélyek képviselői jogviszonyuknak a választók akaratából vagy más okból történő megszűnésével összefüggésben állami források terhére jelentős bevételhez jutottak".

A törvény rögzíti: a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; "ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét", de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá. Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg. A törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az Alkotmánybíróság május 6-i határozatában semmisítette meg a hatálybalépésére visszaható hatállyal a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A határozat alapján az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Eddig 1,08 milliárd forint különadót fizettek be

Május 5-ig magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken. A hivatalra - mint jogalkalmazó szervre - az Alkotmánybíróság határozata kötelező, ezért az adóhatóság a döntésnek megfelelően jár el - áll a közleményben.

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie az új jogszabály hatályba lépését követő 30 napon belül. A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozott, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértették az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra volt szükség az Or­szág­gyűlés részéről, ezt a módosítást fogadta el a Ház hétfőn.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT