Ősszel kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat

2011.05.11. MTI

Várhatóan októberben kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat; már elkészült a vitaanyag, és megkezdődtek az egyeztetések az új szabályozásról - mondta Tállai András önkormányzati államtitkár szerdán a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár elmondta: a 44 oldalas munkaanyagot már elküldték a kormánypárti frakcióknak, a témában érintett hét érdekszövetségnek és a fővárosnak. A jövőben tárgyalnak erről az ellenzéki frakciókkal is - tette hozzá.

Az anyagban Tállai András közlése szerint a többi között az szerepel, hogy 2014 után négy évről öt évre nő az önkormányzati ciklus hossza. Az önkormányzati törvény bevezeti a törvényességi felügyeletet, ezzel erősödik az ellenőrzés, és szigorítják az önkormányzati hitelfelvételt és kötelezettségvállalást.

Az intézkedésekre azért van szükség, mert az elmúlt 20 évben az önkormányzatoknál strukturális, működési és gazdasági problémák jelentkeztek; az egész rendszer elaprózódott, ez nehezíti a feladatok és a szolgáltatások megszervezését.

Ráadásul az önkormányzatok nagyon eladósodtak, túl sok feladatuk van, amelyek egy része állami lenne.

A készülő törvénynek ezért újra meg kell határoznia az önkormányzati és az állami feladatokat az oktatás, a közfoglalkoztatás és a szolgáltatások területén. Szükséges az önkormányzati rendszer belső átalakítása, a megyei jogú városok feladatainak meghatározása, a járási jogú városok feladatrendszerének kialakítása, és foglalkozni kell a társulások kérdésével is.

Fontos, hogy az új közigazgatási és az önkormányzati rendszer teljesen lefedje egymást, és még ki kell alakítani a járási rendszert - tette hozzá. Az új járási rendszer alapvetően azokat a viszonyokat veszi alapul, amelyek az idők során kialakultak, figyelembe veszik a helyiek szokásait, útvonalakat, sőt még az érzelmeket is (vagyis a helyiek véleményét). Az államtitkár hangsúlyozta: az új önkormányzati rendszer bevezetésével minden településnek joga lesz képviselő-testületet és polgármestert választani.

Az új törvény elfogadása után közigazgatási egység lesz majd a megye, amelybe beletartoznak a járások (a járási székhellyel együtt) és az önkormányzatok, illetve a feladatok ellátására létrejövő önkormányzati társulások.

A jövőben a személyi jövedelemadó rendszerétől függetleníteni kell az önkormányzati rendszert; nem forráselosztást, hanem feladatfinanszírozást kell megvalósítani. Ezért újraszabályozzák a helyi adókat, növelnék a mértéküket, de ezeket a jövőben is az önkormányzatok szednék be. A koncepció szerint lehetőséget adnának az önkormányzatoknak arra is, hogy új adókat szedhessenek be - mondta. A továbbiakban azoknak a településeknek, amelyek sok iparűzési adót szednek be, hozzá kell járulniuk a területfejlesztéshez és a működési költségekhez.

Tállai András szerint az állami támogatás felhasználása jóval szigorúbb lesz, ezért például a segélyeket ezentúl nem az önkormányzatoktól, hanem az államkincstártól kapják a rászorulók, de a tervek között szerepel az is, hogy az önkormányzati tisztségviselők is közvetlenül kapnák a díjazásukat.

Újraszabályozzák és szigorítják az adósságkezelési rendszert. Ennek két szakasza lesz: az első magának az adósságnak a rendezése, amelyben még megmarad a képviselő-testület döntési joga, de a második szakaszban már egy külső biztos kezébe kerül az érintett önkormányzat gazdasági ügyeinek rendezése.

Új szankcióként nem indulhatna a következő önkormányzati választáson, nem vállalhatna tisztséget, aki részt vesz olyan döntésben, amelynek következményeként eladósodik a település.

Szigorítják a gazdasági ellenőrző rendszert, de ez a kérdés még nyitott, így nem tudni, hogy a kincstár szerepének bővítése, esetleg egy önálló állami rendszer létrehozása szükséges-e.

A jövőben szigorítanák továbbá az összeférhetetlenséget, hogy ne lehessen országgyűlési képviselő, aki már polgármester, illetve a tervek szerint nem lehet főállású polgármester a nagyon alacsony lélekszámú településeken. Ez az önkormányzatok csaknem harmadát érinti majd.

A fővárossal kapcsolatban azt közölte: három "elvi lehetőséggel" számolnak, de mindegyik változtatna a jelenlegi kétszintű rendszeren. Az első szerint egységes fővárosi rendszert alakítanának ki, és a kerületeket elöljáróságok vezetnék. A másik verzió szerint kétszintű maradna ugyan a budapesti önkormányzati rendszer, de új munkamegosztást és új struktúrát alakítanának ki. A harmadik változat a "city-koncepció", amely egy belső városmaggal és további két-három kerülettel számolna. Ez azonban azt jelentené, hogy megszűnne a fővárosi önkormányzat.

Tállai András az újságírók kérdéseire nem kívánta megmondani, melyik változatot támogatná. Azt hangoztatta, hogy végzett "könyvvizsgálóként" a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldást tartaná elfogadhatónak.

Az új rendszer elemeit a tervek szerint 2012 és 2014 között léptetnék életbe - fűzte hozzá.
 

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT