Büntetőjogi szabályok változása

2011.05.16. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot 2011. május 2-án fogadta el a Parlament. A költségvetés védelmét célzó törvényjavaslat általános vitára vár.

I. A 2011. XL. törvény

A módosítást a tavaszi gyöngyöspatai események hívták életre: márciusban - eredetileg a Jobbikhoz több szálon kötődő - Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai kezdtek járőrözni a településen, majd április végén verekedést tört ki a településen élő romák és a járőrözők között. A témát részletesen egy későbbi cikk fogja feldolgozni, így itt csupán utalunk ezen eseményekre. E jelenségekkel szembeni hatékony fellépés érdekében született meg a Büntető Törvénykönyv módosítása. A törvényt 2011. május 6. napján hirdették ki.

  • a.) Kiegészül a Btk. szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése bűntett törvényi tényállása (174/A. §). Eddig a lelkiismereti és vallásszabadság megsértését az valósította meg, aki mást a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, vagy a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz. Emellett ezentúl „… Aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A tényállás szükségessége mellett – a módosítás indokolása szerint – az az érv szól, miszerint a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenység jogosulatlan végzése jelenleg csupán szabálysértés, azonban az ilyen jellegű cselekmény eléri a társadalomra veszélyesség olyan fokát, amely már büntetőjogi fellépést igényel.
  • b.) A rendészeti bűncselekmények is kiegészülnek. Új tényállásként a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezését találjuk:

Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése

217. § (1) "Aki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az {1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a helyi polgárőr szervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a helyi polgárőr szervezet a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.”

A törvény a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

II. E tárgykörhöz szorosan kapcsolódik az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet módosítása, mely 2011. április 23. napjától hatályos. Két új szabálysértési tényállással bővült a kormányrendelet:

1.Együttműködési kötelezettség megszegése polgárőr tevékenység ellátása során (10/C. §)

Ha a polgárőr a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 2. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül látja el a polgárőrség törvényben meghatározott feladatait, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

2. Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése (10/D. §)

Aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

Mindkét szabálysértés miatt indult eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.


III. A T/3006. számú törvényjavaslat

a.) A tervezet indokolása szerint a költségvetés védelmét jelenleg elavult, túlzottan részletező szabályozású, e bűncselekményeknek kizárólag egyes megjelenési formáira választ adó tényállások látják el. A Btk. következetesebbé és használhatóbbá tétele érdekében a jelenlegi tényállások – melyek a klasszikus értelemben vett csalás általános jogtárgya helyett közvetlen jogtárgyak megnevezésével jöttek létre pl. adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, ÁFA-ra elkövetett csalás – helyett egy, összevont tényállást álmodtak meg a tervezet előterjesztői: a költségvetési csalást.

310. § (1) "Aki
a)költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,
b)költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
c)költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A büntetési tételek természetesen az okozott kár nagyságához igazodnak (2-6. bekezdések).

Költségvetési csalásért felel az is, aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel. Cselekménye - mely bűntett - öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A javaslat lehetőséget biztosít a büntetés korlátlan enyhítésére, amennyiben a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig az elkövető megtéríti.

E tényállás esetében a védelem fókuszában a költségvetés áll, az elkövetési magatartás pedig a lehető legabsztraktabb megfogalmazást kap, ezáltal kiiktatva számos kiskapu lehetőségét.

A módosítás értelmező rendelkezése pontosan meghatározza, mit kell költségvetésen érteni:

313/E. § (1) "A 310. § alkalmazásában költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ide értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.”

b.) A tervezet fokozottabb védelmet kíván biztosítani a táppénz- és egyéb társadalombiztosítási csalások ellen is azáltal, hogy a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással tényállását vezeti be:

309. § (1) "Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

A tényállás a költségvetést a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától védi. A bűncselekmény célzatos, eredménye a kár, melynek nem része az elmaradt vagyoni előny (szemben a költségvetési csalással, amelynél - az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglaló - vagyoni hátrányt okoz az elkövető).

A módosítás kiterjed egyéb büntető tárgyú törvényekre is. A Btké.-ben meghatározott egyes bűncselekmények értékhatárai is módosultak: a 309. §-ban meghatározott visszaélésnél húszezer forintot meghaladó kárnál, költségvetési csalás esetében pedig százezer forintot meghaladó vagyoni hátrány esetén beszélünk bűncselekményről.

A törvénymódosítás – elfogadása esetén – 2012. január 1-jén lép hatályba.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT