Az adatvédelmi biztos 2010. évi beszámolója

2011.05.17. Jogi Fórum/ Adatvédelmi Biztos

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága egyhangúan támogatta az adatvédelmi biztos 2010. évi beszámolóját.

Jóri András a mai napon az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtti meghallgatáson beszámolt a 2010. évi tevékenységéről. Ismertette az új titoktörvénnyel kapcsolatos tapasztalatait: véleménye szerint a 2010-ben hatályba lépett szabályokkal csak részben sikerült a jogalkotónak megtalálnia a közérdekű adatok nyilvánosságához, és a titokminősítéshez fűződő közérdek közötti egyensúlyt.

Az adatvédelmi biztos az ezzel kapcsolatos problémákat 2010 júniusában jelezte a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, majd a törvénymódosítási kezdeményezés elutasítása után idén az Alkotmánybírósághoz fordult.

Jóri András beszámolt a 2010-es titokfelügyeleti tevékenységéről. 2010-ben a biztos legjelentősebb ügye e körben az volt, amelyben országgyűlési képviselőkről készült biztonsági szakvélemény indokolatlan minősítését kifogásolta. A minősítő nem támadta meg a biztosi határozatot bíróság előtt, így az adatok nyilvánosságra kerülhettek.

Az adatvédelmi biztos szólt még a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés felügyeletéről. Ennek keretében több éve statisztikai adatokat kér a külső engedélyezést végző szervektől, így a Fővárosi Bíróság elnökétől, valamint a közigazgatási és igazgatási minisztertől, illetve jogelődeitől. A 2006-ig visszamenő adatsorok alapján kiderül, hogy összességében az engedélyezési ügyek száma nőtt, ezen belül a miniszteri engedélyezési ügyek száma kiemelkedően emelkedett, míg a bírósági engedélyezési ügyek aránya csökkent. Az engedélykérelem-elutasítások aránya ezrelék nagyságrendű. A miniszteri engedélyezési jogkörbe tartozó ügyek száma az elmúlt évek alatt annyira megnőtt, hogy kijelenthető: a miniszter egy személyben még akkor sem lenne képes a szükséges gondossággal és részletességgel áttekinteni az engedélykérelmeket, ha ezen kívül más feladata nem lenne. Ebből az a következtetés adódik, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés miniszteri külső engedélyezésének jogintézménye elvesztette a tényleges kontrollszerepét, ezért az erre vonatkozó szabályozás módosítást igényel.

A Nemzetbiztonsági Bizottság a biztos beszámolóját egyhangúan általános vitára alkalmasnak találta.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS