Könnyebben állíthatnák vissza a vízumkényszert a tagállamok

2011.05.25. BruxInfo

Rendeletmódosítást kezdeményez az Európai Bizottság annak érdekében, hogy a tagállamok a jelenleginél jóval egyszerűbben visszaállíthassák a vízumkötelezettséget a harmadik országokkal szemben. A belügyi EU-biztos elképzelései szerint a tagállamoknak csak rendkívüli körülmények esetén lenne erre joguk.

Az eddiginél jóval gyorsabban és egyszerűbben visszaállíthatná egy uniós tagállam a vízumkötelezettséget egy harmadik országgal szemben. Ezt célozná az Európai Bizottság kedden elfogadott rendeletmódosítási javaslata, amellyel a testület az Észak-Afrikából érkező menekültek okozta problémákra keresne megoldást.

A január óta tartó migrációs hullámra válaszul a Bizottság május 4-én komplex, több területet érintő javaslatcsomagot jelentett be, egyelőre csak közlemény formájában. A testület az ebben megfogalmazott célokat kezdi most jogszabályi formába önteni. A kedden beterjesztett első javaslat ahhoz szükséges, hogy a tagországok gyorsabban tudják az új helyzethez igazítani a vízumpolitikájukat.

A belügyekért felelős biztos Brüsszelben azt mondta, néhány országban azt tapasztalta a Bizottság, hogy a tagállamok nem jól reagálnak az eseményekre, és nem megfelelően használják a vízumrendszert. Néhány EU-n kívüli országból ráadásul jelentősen nőtt az illegálisan az Unióba utazók száma. Cecilia Malmström nem nevezte nevén ezeket az államokat, de a testület által kiadott közlemény már a Nyugat-Balkánnal példálózik, mint olyan térséggel, ahonnan tömegesen az EU-ba utaztak polgárok, akik később megkerülték a menekültügyi eljárást.

Az Európai Bizottság lehetővé tenné, hogy a tagországok – megkerülve az ilyenkor szükséges, akár több évig is elhúzódó együttdöntési eljárást – jóval egyszerűbb procedúrával állíthassák vissza a vízumkötelezettséget bizonyos harmadik országokkal szemben. A módosítási javaslat ugyanígy egyszerűsítené a vízumkötelezettség eltörlését is.

Cecilia Malmström hangsúlyozta, „csak kivételes körülmények között lenne erre lehetőség”, de ahogyan a schengeni határellenőrzés visszaállításánál, így egyelőre itt sem részletezi a Bizottság, hogy pontosan mit ért „kivételes körülmény” alatt. A svéd EU-biztos utalt arra, hogy a tagállamok feladata lenne ennek meghatározása.

Annyit azonban előrebocsát a Bizottság, hogy a véleménye szerint csak vészhelyzet, vagyis például hirtelen érkező, jelentős menekülthullám, esetleg a megalapozatlan menekültkérelmek számának ugrásszerű növekedése esetén lehetne felfüggeszteni a vízummentességet.

A tagországok továbbra sem dönthetnének a visszaállításról automatikusan. A tagállamnak kötelessége lenni értesíteni Brüsszelt a vészhelyzetről, majd az Európai Bizottság mérné fel ennek súlyát, tekintetbe véve azt is, hogy a tagállami döntés milyen következményekkel járna más tagországokban, végül a Bizottság engedélyezné a vízumkötelezettség átmeneti bevezetését. A belügyi EU-biztos megjegyezte, „remélem, soha nem kell majd alkalmazni ezt a mechanizmust”.

Cecilia Malmström szerint mindettől függetlenül szükség van a lehetőségre, a szabályok ugyanis nem eléggé egyértelműek, és nem is kellőképpen rugalmasak.

Az Európai Bizottságnak ezért szándékában áll a vízummentesség megadását követő ellenőrzési mechanizmus erősítése a Nyugat-Balkán országaiban.

A testület a kedden benyújtott intézkedéscsomagjában javaslatot tesz arra is, hogy hivatalos párbeszéd kezdődjön az EU és az észak-afrikai országok között különböző mobilitási együttműködésekről, amelynek lényege az lenne, hogy az ezekből az államokból származó fiatalok, üzletemberek, kutatók könnyebben utazhassanak az Európai Unió területére. Cecilia Malmström hangsúlyozta, minden országot máshogyan kell kezelni, ezért testreszabott lehetőségeket biztosítana az EU az egyes államoknak.

A nagyobb mobilitás enyhítené az észak-afrikai országokban egyre növekvő munkanélküliséget, a Bizottság ugyanakkor megkövetelné, hogy az érintett államok tegyenek többet az illegális kivándorlás megakadályozása érdekében, és hogy „fogadják vissza azokat az állampolgáraikat, akik Európa menekültek, és a nemzetközi jog szerint vissza kellene őket toloncolni” – mondta Cecilia Malmström.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ