Az adminisztratív terhek lebontását célozta meg az EU

2011.05.31. BruxInfo

Csökkenhetnek a jövőben a néhány főt foglalkoztató vállalkozások adminisztratív terhei – erről állapodtak meg hétfői ülésükön az uniós versenyképességért felelős miniszterek.

A tagországok az ülésen nem jutottak kompromisszumra az európai részvénytársaság cégforma megalakításáról, az egységes szabadalmi rendszer részleteiről viszont június végén megszülethet a megállapodás.

Évente összesen 3 milliárd eurós megtakarítást vár a belső piaci EU-biztos az Európai Unióban működő mikrovállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésétől, amelyről hétfői ülésükön állapodtak meg a tagállamok versenyképességi miniszterei. A tárcavezetők jóváhagyták azt a jogszabály-módosítást, amely jelentősen egyszerűsítené a mindössze néhány főt foglalkoztató cégek pénzügyi beszámolási kötelezettségeit.

A módosítás szerint azok a cégek mentesülnének az éves pénzügyi beszámoló készítése alól, amelyek éves számviteli mérlege 500 ezer euró alatt marad, a nettó forgalma nem éri el az egymillió eurót, és az adott pénzügyi évben körülbelül 10 munkavállalót foglalkoztatott. A többi jelentési kötelezettség „a minimálisan szükségesre szorul” – olvasható az elfogadott következtetésekben.

Az ülést elnöklő Cséfalvay Zoltán szerint a tagállami egyezség után jelentősen csökkenhetnek a mikrocégek adminisztratív terhei. A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára azt mondta, a magyar elnökség javaslata alapján megszületett kompromisszum jó irányba mutat, „mostantól a mikrovállalkozásoknak, legyen szó akár a sarki pékségről, szépségszalonról, vagy akár egy szerelőműhelyről, nem kell ugyanúgy könyvelniük, mint ahogy a nagyvállalatoknak”.

Michel Barnier
EU-biztos a közleményében azt írta, a mikrocégeknek a jövőben mindössze egyszer kell majd számot adniuk a forgalmukról, mégpedig a mérleg közlésekor. A francia politikus szerint így ezek a vállalkozások több energiát fordíthatnak a fő tevékenységükre, és betölthetik a mostanában nekik szánt szerepet: segíteni az európai gazdaságot kilábalni a válságból.

Ugyancsak a vállalkozások versenyképességét segítené az egységes európai szabadalmi rendszer megalkotása, amelyről a magyar elnökség tervei szerint politikai megállapodást lehetne kötni a június 27-re tervezett rendkívüli, luxemburgi miniszteri ülésen – jelentette be Cséfalvay Zoltán. A szabadalmi rendszerről több mint 10 éve megy a huzavona az európai uniós intézmények és a tagországok között, a patthelyzetet márciusban oldotta fel a Tanács, amikor úgy döntött, a folyamatosan kétkedő Olaszországot és Spanyolországot megkerülve, megerősített együttműködésre lép egymással a többi 25 EU-ország.

A nyelvi kérdés első körös megoldása után ismét napvilágra kerültek olyan kérdések, amelyeket annak idején félretettek a tagországok az olasz-spanyol ellenállás megtörésére. Ezek közül is a legnagyobb vitát az váltja ki, hogy milyen arányban, milyen elv alapján részesüljenek a tagállamok a befizetett szabadalmi díjakból. A fő törésvonal a régi nagy, és az új kicsi tagországok között van.

A június végére tervezett tanácsi politikai megállapodás megadná a mandátum – várhatóan már a lengyel – elnökségnek, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, hogy minél előbb felállhasson az európai szabadalmi rendszer.

Nem jutottak viszont dűlőre a tagállamok az európai részvénytársaság bevezetésének részleteiről. Az Európai Bizottság elképzelései szerint az EU-cégforma jelentős adminisztratív könnyítést jelentene azoknak a vállalkozásoknak, amelyek több uniós országban is működnek. Az elnökségi kompromisszumos javaslattal nem értett egyet Svédország és Németország, így nem született meg a hétfőre tervezett politikai megállapodás.

Három vitás pont van a kérdésben: lehessen-e külön országban az európai részvénytársaság igazgatási központja és a székhelye; mekkora legyen ezeknek a cégeknek a kötelező minimum alaptőkéje; hogyan teremtsenek átjárhatóságot a tagállamonként nagyon különböző dolgozói érdekképviseleti rendszerek között. A Tanács ugyancsak a június 27-i rendkívüli miniszteri ülésen tenne pontot a jogszabályra.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA