Mi lesz az OÉT után?

2011.05.31. Jogi Fórum/ EurActiv

"Északi" helyett "latin" modell a hazai érdekegyeztetésben.

A kormány pénteken jelentette be hivatalosan, hogy az OÉT helyett a szociális párbeszéd szélesebb körű érdekegyeztető fórumát hozza létre Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács néven, amelynek kialakításáról Matolcsy György miniszter kedden kezdi meg az egyeztetéseket az érintettekkel. Az EurActiv érintettekkel folyó szakmai egyeztetésén a modellváltás európai tapasztalatait, példáit vitatta meg. A tét nagy: a magyar jogalkotó nem, de a magyar szociális partnerek derogációkat kaphatnának több EU irányelv alkalmazása alól.

Ahogyan azt hétfőn Matolcsy György az Országgyűlés foglalkoztatási bizottsága előtt elmondta, az új Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács mellett a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet fognak kapni a jelenlegi ún. ágazati párbeszéd bilateriális fórumai, ahol a munkaadók és a munkavállalók reprezentatív képviselői egymással közvetlen kollektív megállapodásokat köthetnek. Az EurActiv szakmai fórumának célja az volt, hogy az érintettek a legkiválóbb európai szakértők és döntéshozók segítségével szempontokat kaphassanak a modellváltás sikeres végrehajtásához, illetve megtalálják azoknak a munkaadóknak és munkavállalóknak a helyét az új rendszerben, akiket az OÉT nem képviselt.

A bilateriális megállapodások egyik nagy hiányossága Magyarország jelenleg az, hogy ugyan még a nemzeti jogszabályokat is felülírhatják, de jelenleg nagyon sok szereplőt nem képviselnek (EurActiv.hu 2011.05.26.) A munkavállalói oldalon az értelemszerűen nem képviselt munkanélkülieken túl az nem hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatott részmunkaidős, kirendelt, távmunkában dolgozó, vagy kölcsönzött munkavállalók képviselete nem megoldott. A régi OÉT és ágazati párbeszéd struktúrákban azonban az ilyen új foglalkoztatási formák munkaadói, többek között a munkaerő-kölcsönző ügynökségek sem vehettek részt.

Őry Csaba EP-képviselő (Fidesz) felvezetőjében röviden kitért arra, hogy milyen európai mintákat vettek figyelembe a magyar háromoldalú (munkavállalók, munkaadók, kormányzat) érdekegyeztetési rendszer átalakításáról szóló döntésről, és az „északi” (német, osztrák, skandináv, dán, holland) modellel szemben általános meglepetést keltve az általa „latin” modellnek nevezett (francia, spanyol, olasz, bolgár) érdekegyeztetési rendszert tartotta a magyar kormányzat számára megfelelőbbnek, külön is kiemelve a Portugál Gazdasági és Szociális Tanács működését. Hozzászólásában külön kiemelte a mikrovállalkozások magas arányát, akik nem tudnak jelenleg bekapcsolódni a szociális párbeszédbe, és az átalakítás okaként említette meg a kamarák ambícióját és az önkormányzati foglalkoztatás jelentőségét.

Jan Cremers, a szociális párbeszéd és munkaügyi kapcsolatok nemzetközi összehasonlító kutatója (az ügy korábbi EP-képviselője, illetve az Európai Szakszervezeti Szövetség korábbi vezetője) hozzászólásában arról beszélt, hogy a modellválasztásnál is fontosabb a kiválasztott állapothoz vezető intézményfejlesztés programja. Tizenkét országra kiterjedő kutatásai, és saját szakmai múltjában a spanyol érdekegyeztető rendszer átalakításáról szerzett tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy az „északi” és a „latin” modell különbözősége részben látszólagos, a központosított (fasiszta) gazdaságot és politikai rendszert Magyarországnál másfél évtizeddel korábban maga mögött hagyó Portugália és Spanyolország is nagyon nagy mértékben támaszkodott a belga, német és holland szociális partnerségi modellek átvételére. Cremers spanyol és román tapasztatai szerint akkor vezethet sikerre az intézmények ilyen átalakítása, ha a munkaadók és a munkáltatók az új érdekegyeztetési rendszert nem intézményi szabályok és jogosultságok előzetes lefektetésével, hanem konkrét problémák (például a szakképzés, upskilling intézményeinek kidolgozása) megoldásán keresztül alakítják ki.

Michael Freytag, a Eurociett a Magán Foglalkoztatási Szolgáltatók Európai Szövetségének szakértője előadásában azt mutatta be, hogy más európai országokban hogyan oldották meg a kölcsönzött munkavállalók kollektív képviseletét munkaadói oldalról (részben kapcsolódó interjú – EurActiv.hu 2011.05.27.) Hegyi Gyula, a foglalkoztatási ügyekért is felelős magyar EU-biztos kabinetjének tagja, korábbi magyar országgyűlési és EP-képviselő röviden ismertette a jelenleg Magyarországon tárgyalt irányelvek átültetésének menetét más európai országokban, illetve az atipikus foglalkoztatásra vonatkozó irányelvek várható változásainak irányát szempontjait. Mindketten egyetértettek abban, hogy a szociális párbeszéd korábbi eredményeit meg kell őrizni, és abban meg kell találni azoknak a képviseletét, akik nem munkaviszony keretében dolgoznak.

Az EurActiv szakértői fórumán részt vettek a kölcsönzött munkaerőt az EU szintjén reprezentatív módon képviselő Eurociett (hazai szervezete: SZTMSZ) és és Uni-Europa (hazai szervezete: MSZOSZ) kifejezték azt a szándékukat, hogy a kormány által bejelentett új rendszerben meg fogják találni a nem hagyományos munkaszerződés keretében foglalkoztatott munkavállalók és munkaadók közötti érdekegyeztetés formális modelljét, elsősorban bilateriális szinten, és tárgyalásokat kezdenek egy, a munkaerő-kölcsönzésre mint ágazatra vonatkozó kollektív megállapodást illetően.

Őry Csaba, a Fidesz EP-képviselője pedig úgy nyilatkozott, hogy az „újfajta foglalkoztatási formákkal, azt atipikus foglalkoztatás folyamatosan alakuló intézményeivel, beleértve a munkaerő-kölcsönzést, a kiküldetést, a külföldi munkaerő alkalmazását, vagy a transznacionális alkalmazás különböző dimenzióit illetően, mi, legalábbis az Európai Néppártban úgy tekintünk, mint az átalakuló foglalkoztatás új, fontos, és sokat ígérő, egyébként viszonylag tisztességesen és jól szabályozott területére. Tehát semmiféle pánikra, sokkal inkább támogatásra és segítő együttgondolkodásra készülünk mi, a magunk részéről."
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
KORMÁNYZAT