A pénzkövetelés végrehajtásának módjai, különös tekintettel az átutalási végzés és hatósági átutalási megbízás sajátos szabályaira

2011.05.31. Jogi Fórum / dr. Rakos Eszter

A pénzkövetelés végrehajtásának különböző módjai közül választhat a végrehajtást kérő. A bírósági végrehajtás szabályait a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendezi.

A kialakult gazdasági helyzetben az adósok önkéntes teljesítése hiányában egyre több pénzfizetésre kötelező határozat alapján indul végrehajtási eljárás. A végrehajtási eljárás illetékfizetési kötelezettséggel és egyéb költség (pl. ügyvédi munkadíj) felmerülésével jár, sőt a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtást kérő előlegezi a végrehajtási költségeket1 is. Természetesen mindezen végrehajtás elrendelésével és lefolytatásával felmerülő illeték és költség megfizetésére az adós köteles a végrehajtást kérő felé.

A pénzkövetelés végrehajtásának különböző módjai közül választhat a végrehajtást kérő. A bírósági végrehajtás szabályait a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendezi.

A bíróság a Vht. 15. és 16.§-ai szerinti végrehajtandó okirat (pl. a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata, büntető ügyben hozott határozatának polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része, bíróság által jóváhagyott egyezség) alapján ún. végrehajtható okiratot állít ki, amely intézkedésével a végrehajtást elrendeli.

A végrehajtás elrendelésének szükséges feltétele, hogy a végrehajtandó okirat marasztalást tartalmazzon, jogerőre emelkedjen, vagy kimondja a határozat előzetes végrehajthatóságát. Nélkülözhetetlen feltétele a végrehajtás megindításának, hogy a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelenül teljen el. A teljesítési határidővel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés garanciális szabály, egyrészt figyelemmel van az adós érdekeire, az adós élhet az önkéntes teljesítés jogával; másrészt lehetővé teszi a határidő eredménytelensége esetén a törvényi fellépés lehetőségét.

A bíróság a végrehajtás elrendelését megelőzően köteles meggyőződni arról is, hogy az adós gazdálkodó szervezet nem áll felszámolás alatt. Ennek indoka, hogy a gazdálkodó szervezet ellen – a felszámolás jogerős elrendelését követően - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést a hitelező kizárólag a felszámolási eljárás keretei között érvényesítheti2, végrehajtási eljárás megindításának ebben az esetben nincs helye; a végrehajtási kérelmet a bíróság megtagadja.

A Vht. 7.§ (1) bekezdése az adós vagyoni jogainak védelme érdekében a fokozatosság elvét alkalmazza, a munkabérből és egyéb járandóságokból történő letiltással egy helyen, azzal egy rangsorban határozza meg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtást. A fokozatosság vagy rangsor elve azt jelenti, ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, vagy munkabérre vezetett végrehajtás viszonylag rövidebb időn belül nem vezet eredményre, az adós bármilyen egyéb vagyontárgya végrehajtás alá vonható.

Az adós rendelkezésére álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás módja a címben említett két jogintézmény.

Az átutalási végzés3

Az átutalási végzés a végrehajtás elrendelésének különös módja: olyan végrehajtható okirat, mely tartalmazza ugyanazokat a kellékeket, melyet általános esetben, pl. a végrehajtási lap mint végrehajtható okirat is tartalmaz. Az átutalási végzés kiállítására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.

Az átutalási végzés kibocsátásával történő végrehajtás elrendelése a végrehajtást kérő kérelmére, pénzkövetelés behajtására történik. A végrehajtást kérőnek a kérelemben közölnie kell az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), az adós számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót és a számlaszámot; köteles megjelölni a végrehajtandó határozatot, a pénzkövetelés összegét, a teljesítési határidő utolsó napját. A pénzkövetelés kifizetését a végrehajtást kérő számlájára történő átutalással, illetőleg a címére történő kiutalással is kérheti. Az átutalási végzés iránti kérelmen mint végrehajtás elrendelése iránti kérelmen a végrehajtást kérő köteles eljárási illetéket leróni.4

Az átutalási végzés kibocsátásakor – a végrehajtás feltételeinek általános feltételeinek fennállása esetén – a bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából elrendeli a pénzforgalmi szolgáltatónál5 kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegre a végrehajtást, és egyúttal, „egy lépcsőben” foganatosítja is a végrehajtást, tehát a végrehajtás foganatosítása a végrehajtó mellőzésével történik.

Az átutalási végzést a bíróságnak indokolnia kötelező6. A bíróság az adós számláját kezelő pénzügyi intézményhez megküldött – még nem jogerős - átutalási végzésben arra hívja fel a pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a követelés összegét tartsa vissza, azt az adósnak ne fizesse ki. A végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós jogorvoslattal élhet; a fellebbezésnek halasztó hatálya van, amely arra vonatkozik, hogy a pénzforgalmi szolgáltató köteles a megjelölt összeget azonnal zárolni.

Ha a végzés jogerőre emelkedett, a bíróság jogerőről azzal a rendelkezéssel értesíti a pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a végzésben megjelölt módon a visszatartott összeget utalja ki a Vht. szabályai szerint a végrehajtást kérőnek, vagy a végrehajtást kérő megjelölt fizetési számlájára. A kifizetés kizárólag a jogerős átutalási végzés alapján történhet.

Ha az átutalási végzésben írt követelésre részben vagy egészben nincs fedezet, úgy a benyújtott összeg vonatkozásában sorbaállítást7 kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a bíróság első körben a végzés szerinti összeg zárolását és az összeg kifizetésének megakadályozását írja elő a pénzügyi intézmény felé, így a megkeresés a sorbaállításnál - a sorrend meghatározásakor - akkor vehető figyelembe, ha az átutalási végzés jogerős.

A Vht. 79/D.§-a a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegekre alkalmazandó különös szabályt határoz meg, amely szerint az adóst megillető, de az adós szabad rendelkezése alól kikerült – ügyleti biztosíték céljára kezelt – pénzösszeget csak akkor lehet végrehajtás alá vonni, ha kifejezetten az ügyleti biztosíték céljával összefüggő, vagy e meghatározott ügyletből eredő követelés kielégítése érdekében indul végrehajtás. Ez a jogszabályi rendelkezés az átutalási végzés tekintetében nem alkalmazható, mivel az átutalási végzéssel érintett összeg nem minősül a bíróság által ún. meghatározott célra elkülönítve kezelendő összegnek.

Az adós számláját vezető pénzügyi intézménynek megküldött nem jogerős átutalási végzésben meghatározott – az adósnak ki nem fizethető – pénzösszeg terhére is teljesíthető kifizetés az adóssal szemben is érvényesíthető más követelés jogosultja részére.8 Tekintve, hogy a bíróság előzetes felhívása arra vonatkozik, hogy a határozat jogerőre emelkedésig a pénzügyi intézmény a végzésben feltüntetett összeget tartsa vissza és azt az adósnak ne fizesse ki. Mindebből nem következik, hogy a visszatartott összeg az adóst terhelő más követelés fejében nem fizethető ki.

Az átutalási végzéssel elrendelt végrehajtás a nem pénzforgalmi számlán kezelt pénzösszegeket is érinti. Korlátja, hogy az átutalási végzéssel kizárólag a pénzforgalmi szolgáltató által, az adós javára kezelt pénzre folyhat végrehajtás, egyéb ingó- vagy ingatlanvagyonára nem.

Amennyiben az átutalási végzés kibocsátása részben vagy egészben nem vezetett eredményre, a végrehajtást kérő kérheti az adós ingó- vagy ingatlanvagyona végrehajtás alá vonása érdekében más végrehajtható okirat (pl. végrehajtási lap, végrehajtási záradék) kiállítását. A végrehajtás megindításának szükséges feltétele, hogy a végrehajtást kérő megfelelő módon igazolja: az adós pénzforgalmi szolgáltatója a végzést milyen összegre teljesítette, továbbá - ha a kérelmet a függőben tartási határidő alatt terjesztette elő a végrehajtást kérő – nyilatkoznia kell arra, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.

A végrehajtást kérő az átutalási végzéssel elrendelt végrehajtási ügyben felmerült költségeinek megtérítését az egyéb végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtási eljárásban kérheti.9

A végrehajtási eljárás megszűnik, amennyiben az átutalási végzés szerinti teljes összeget a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtást kérő részére kifizette.

A hatósági átutalási megbízás10

A (végrehajtási lap, végrehajtási záradék kiállításával elrendelt) végrehajtási eljárás megindulását követően, annak foganatosítása során a végrehajtónak a hatósági átutalási megbízásra irányuló megkeresés kiadására akkor nyílik lehetősége, ha az adós - a végrehajtó felhívása ellenére - önként nem teljesíti a pénzfizetési kötelezettségét; szemben az átutalási végzéssel, amely esetén a bíróság közvetlenül - a végrehajtást kérő kérelmére - felhívja a pénzforgalmi szolgáltatót az adós pénzvagyonából történő teljesítésre.

A hatósági átutalási megbízás ún. fizetési megbízás11, amely alapján a pénzügyi intézmény Vht. által előírt rendelkezések alapján teljesít. A végrehajtó a hatósági átutalási megbízást vagy a végrehajtói letéti számlát kezelő pénzforgalmi szolgáltatóhoz nyújtja be, vagy közvetlenül ahhoz a pénzforgalmi szolgáltatóhoz, amely az adós pénzét kezeli. A hatósági átutalási megbízás tartalmát tekintve hasonló az átutalási végzéshez, abban szükségese megjelölni valamennyi lényeges adatot, különösen az adós azonosításához szükséges adatokat, pénzkövetelést, a pénzkövetelés jogcímét. A pénzforgalmi szolgáltató az adós számlájáról „leemelt” pénzösszeget a végrehajtói letéti számlára utalja át, mivel a végrehajtót terheli a kötelezettség és a felelősség, hogy a végrehajtást kérővel elszámoljon.12

A pénzforgalmi szolgáltatót nem mentesíti a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól, ha esetlegesen az adós a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozás miatt pert indít, továbbá akkor sem mentesül, ha az adós elévülésre hivatkozik. A Vht. 82/A.§ (6) bekezdése csupán az adós elévülési kifogásáról tesz említést, ebben az esetben a végrehajtó köteles a végrehajtási iratokat beterjeszteni a foganatosító bírósághoz a kifogás elbírálása végett. A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perekben az eljáró bíróság az adós kérelmére a végrehajtást felfüggesztheti.

Ha a hatósági átutalási megbízás fedezethiány okán nem vezetett eredményre, a végrehajtó - ha a végrehajtást kérő kéri - ismételten hatósági átutalási megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz.

2009. november 1. napjától alkalmazandó Vht. 82/A.§ (7) bekezdése szerint ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy helye van az adós pénzforgalmi számláján kezelt összegekre vezetett végrehajtásának és a számla adatai rendelkezésre állnak, a végrehajtó köteles a végrehajtható okirat kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül kiadni a hatósági átutalási megbízást és 5 munkanapon belül postai úton kézbesíteni az adósnak az végrehajtható okiratot. A behajtott összeg kifizetésére – minden feltétel fennállta esetén – az adós részére történt kézbesítést követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a befolyt összeg nem fedezi még a költségelőleget sem, a végrehajtó ennek megfizetésére felhívja a végrehajtást kérőt, és a végrehajtási eljárás az általános szabályok szerint folyik tovább.

Az átutalási végzés és a hatósági átutalási megbízás közös szabályai13


A pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2009. november 1. napjától bevezette a bankszámlaszerződés helyett a fizetésiszámla-szerződés14 fogalmát. A fizetésiszámla-szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) foglalt bankszámlaszerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Rögzíti továbbá, hogy ahol a törvény pénzügyi intézményt említ, azon pénzforgalmi szolgáltatót is érteni kell.

A bankszámla-szerződés15 tulajdonképpen pénzkezelési szerződés, amely elsődlegesen a pénzforgalom lebonyolítását szolgálja, vagyis a szabályszerű kifizetéseket és átutalási megbízások teljesítését. Mind a bankszámla-, mind pedig a betétszerződés16 esetén a pénzforgalmi szolgáltató kerül kapcsolatba a nála pénzt elhelyező számlatulajdonossal. Ezzel szemben a folyószámla-szerződésnél17, mint a bankszámla-szerződés különös fajtájánál az adott pénzforgalmi szolgáltató ügyfelei kerülnek egymással kapcsolatban; ebben a szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy tartós jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán tartják nyilván az elszámolásig. A felek rendelkezési joga csupán a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn.

Főszabályként a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós megillető pénzösszeg teljes egészében végrehajtás alá vonható. Ez a szabály alkalmazandó akkor, ha az adós jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy egyéb szerv.

Ugyanakkor ettől eltérő helyzetet teremt, ha az adós természetes személy, ekkor a pénzügyi intézmény feladata és felelőssége is megnő.

Természetes személy adós esetén a végrehajtás alól mentes az adós rendelkezésére álló pénznek azon része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének18.

A természetes személyt illető összegre vezetett végrehajtás során vizsgálni kell, hogy a rendelkezésre álló összeg meghaladja-e az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, majd a követelés az alábbiak szerint foganatosítható:

  • Az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul;
  • az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese alatti összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj négyszerese közötti rész 50%-a;
  • ha gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására alkalmazott végrehajtásnál az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese alatti összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj négyszerese közötti rész 50%-a is végrehajtás alá vonható.

A természetes személy adós tekintetében alkalmazandó szabályokat indokolja, hogy ez az összeg az adós létfenntartását biztosítja. Ügyelni kell arra, ha már letiltás foganatosítanak az adós munkabérére, és a fennmaradó összeget utalják a bankszámlára, az adóst ne terheljék kétszeresen.

A fent részletezett rendelkezéseket a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, adóst illető, több szerződés alapján kezelt, együttes összegre kell alkalmazni. Ennek jelentősége, hogy összegeznie kell a pénzügyi intézménynek a nála elhelyezett valamennyi számlán lévő összeget, és e tekintetében kell elvégeznie a számítást, vagyis a mentes és a korlátozottan levonható összeg is egyszer, az együttes összeg tekintetében vehető figyelembe.

Amennyiben az átutalási végzésben és a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, illetőleg csak részben fedezi a végrehajtást kérő követelését, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a nála kezelt további fizetésiszámla-szerződés, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján, adóst illető összegre is. A Vht. 79/B.§-a rögzíti, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kiterjesztést milyen befektetésekre és milyen sorrendben a fokozatosság megtartása mellett köteles elvégezni.

Közös néven, több számlatulajdonos tulajdonában álló számla esetén nem valamennyi számlatulajdonos a végrehajtható pénzkövetelés adósa, ekkor bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében a számlán kezelt teljes összeg – a fent említett szabályok figyelembevételével – végrehajtás alá vonható. A nem adós számlatulajdonost a megterhelésről haladéktalanul értesíteni kell, aki egyet nem értése esetén a számláról leemelt és kizárólag őt illető összeg visszafizetését követelheti a végrehajtás kérővel szemben indított perben, az igényperre irányadó szabályok szerint.
A pénzforgalom bonyolításáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény és a pénzforgalom lebonyolításáról 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet meghatározza az átutalási végzés és a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízás pénzügyi intézmény általi végrehajtásának részletszabályait.

A bírósági végrehajtási eljárásban a hatósági átutalási megbízás vagy az átutalási végzés befogadását a pénzforgalmi szolgáltató nem tagadhatja meg és az abban foglaltak szerint köteles a pénzkövetelést teljesíteni. A fizető fél19 fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízásról és az átutalási végzésről annak teljesítése, részteljesítése, vagy sorbaállítása előtt nem értesítheti az adóst mint számlatulajdonost, csak ezen intézkedések megtörténtét követően áll fenn értesítési kötelezettsége az adós felé. Abban az esetben, ha a pénzkövetelés fedezethiány miatt nem vagy részben teljesíthető, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítésre szükséges fedezet biztosításáig – legfeljebb azonban 35 napig – az átutalást sorba állítja. Ha a pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást, vagy az átutalási végzést visszautasítja, közvetlenül értesíti a végrehajtót, illetve az átutalási végzés benyújtóját.

A pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtás során a fenti feladatai tekintetében az átutalási végzés és a végrehajtó által megküldött hatósági átutalási megbízás átvételének időpontjától felelősség terheli. A Vht. szabályai szerinti számítás helyességért a pénzforgalmi szolgáltatót terheli teljes mértékben a felelősség. A pénzforgalmi szolgáltató a bíróság átutalási végzése vagy a végrehajtó megkeresésének kézhezvételét követően haladéktalanul köteles az adós megillető pénzeszközöket zárolni, és a megkeresés tartalmának megfelelően – átutalási végzés esetén a jogerőről való értesítést követően - haladéktalanul átutalni.
A pénzforgalmi szolgáltató felelőssége fennáll, például ha a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtó vagy a bíróság által megjelölt pénzösszeget nem a megkeresésben feltüntetett számlára utalja át, illetve esetlegesen értesíti az adóst a beérkezett megkereséséről, vagy az adós vagy harmadik személy részére kifizetést teljesít (akár gondatlanul, akár szándékosan), ezért készfizető kezesként felel, az adóssal egyetemleges felelősséggel. A pénzforgalmi szolgáltató felelőssége azon összeg erejéig áll fenn, amely mértékben nem teljesítette jogszabályban foglalt kötelezettségét.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a pénzügyi intézmény nem ismeri el, hogy kezeli az adóst illető, végrehajtás alá vonható pénzeszközöket, illetőleg a bíróság vagy a végrehajtó megkeresésére semmiféle jelzéssel sem él, ilyenkor a végrehajtást kérő pert indíthat a követelés behajtása iránt. A követelés behajtása iránti perben állapítható meg a pénzforgalmi szolgáltató felelőssége.
Az azonnali beszedési megbízás

Megjegyzendő, hogy 2009. november 1. napjától megszűnt a végrehajtást kérőnek az a kötelezettsége, hogy a végrehajtási eljárás megindítása előtt – meghatározott feltételek fennállása esetén – a pénzkövetelését az adóssal szemben elsődlegesen azonnali beszedési megbízás (inkasszót) útján érvényesítse. Az azonnali beszedési megbízás olyan számlák közötti fizetési mód, amely alapján a jogosult megbízza a bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy a bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be a kötelezett felhatalmazásának hiányában is.

A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló 2009. évi XXXV. törvény 66.§ (1)-(3) bekezdései az átmeneti rendelkezések között rögzítik, hogy ha a bírósági végrehajtás általános feltételei 2009. november 1-jét megelőzően már fennálltak, a pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtására jogosult fizetési számlája terhére beszedési megbízást nyújthat be a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is a következő feltételek fennállása esetén:

  • a jogosult – lakás-előtakarékossági számla kivételével – fizetési számlával, bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi számlával rendelkezik,
  • a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő vagy azt a Vht. 21.§-ának megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és
  • a jogosult a behajtást végző pénzügyi szolgáltatónak nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelés behajtására irányuló végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján követelés nem nyert kielégítést.

Az azonnali beszedési megbízás benyújtásának elengedhetetlen feltétele, hogy a kötelezett pénzforgalmi számlája mellett a jogosult is rendelkezzen fizetési számlával, bankszámlával; szemben az átutalási végzéssel, amely kibocsátásának nem jogszabályi feltétele a jogosult részéről a pénzforgalmi szolgáltatónál meglévő számlaszerződés, továbbá a kötelezett részéről elegendő a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt fizetési számla, bankszámla, takarékbetét-számla.

Az inkasszó útján való behajtás 2009. november 1. napjától már nem előzi meg kötelezően a bírósági végrehajtási eljárást. Az inkasszó benyújtására jogosultak – választásuk szerint – az elévülési időn belül továbbra is érvényesíthetik a követelésüket inkasszóval, ha ennek törvényi feltételi adottak. Az azonnali beszedési megbízással lefolytatott behajtás nem tekinthető bírósági végrehajtásnak, ezért a Vht-ban szabályozott jogintézményeket alkalmazni ezen eljárás során nem lehet.

Amennyiben a beszedési megbízás alapján a jogosult követelése a számláján jóváírásra került, az eljárás befejeződött. Ha a pénzforgalmi úton történő behajtás fedezethiány miatt részben vagy egészben eredménytelen a jogosult a végrehajtási kérelmet terjeszthet elő a bíróságon. A végrehajtási eljárás megindításához a végrehajtás általános feltételeihez képest többletfeltétel, hogy a végrehajtást kérő igazolja az inkasszó eredménytelenségét, valamint azt, hogy a kötelezett számláját vezető pénzügyi szolgáltatótól nem kérte az azonnali beszedési megbízás további függőben tartását, továbbá köteles megjelölni, hogy az inkasszó alapján a pénzügyi intézmény milyen (teljes vagy rész)összeget utalt részére. Természetesen eredménytelenség esetén a végrehajtás eljárás – végrehajtási lap kiállításával - az adós teljes ingó- és ingatlanvagyonára egyaránt kiterjed.

A részletezett jogszabályok biztosítják a végrehajtást kérő diszkrecionális jogát, hogy a végrehajtandó követelés behajtása érdekében megválassza a végrehajtás módját.

Összefoglalva:

Nem vitatott, hogy 2009. november 1. napjától a jogosult által indított azonnali beszedési megbízás intézménye megszűnt, ugyanakkor bizonyos végrehajtandó követeléseknél – a fenti törvényi feltételek fennállása mellett – a végrehajtást kérő a bírósági végrehajtást megelőzően választhatja a beszedési megbízással történő behajtás lehetőségét is. Ezen felül a végrehajtási jogunk részei a gyors, és a kötelezett számláját azonnal megterhelő és a jogosult részére történő teljesítést lehetővé tevő végrehajtási módok.

A végrehajtást kérőnek azt kell eldöntenie, hogy egy fellebbezhető átutalási végzés kibocsátását kéri-e kizárólag az adós rendelkezésére álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonására, a végrehajtó eljárása és a végrehajtási költségek előlegezése nélkül vagy a követelésének kielégítését a végrehajtó közreműködésével, annak költségei előlegezése mellett, - a rangsor elve szem előtt tartásával – elsődlegesen az adós pénzeszközeiből, annak eredménytelensége esetén pedig az adós egyéb vagyontárgyainak lefoglalásával és értékesítésével kívánja-e.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

1 A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994.(IX.8.) IM. számú rendelet 17.§ (1),(3) és (7) bekezdései

 2 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdés

3 Az átutalási végzés szabályait a Vht. 80-81.§-ai tartalmazzák.

4 Az illetékfizetési kötelezettség az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42.§ (3) bekezdése alapján áll fenn; mértéke az Itv. 39.§ (1) bekezdése és 42§ (1) bekezdés e.) pontja szerint alakul.

5 Pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.

6 ld. BH.1996.383.

7 Sorbaállítás: a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlára érkező fizetési megbízás fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és várakozási sorba helyezése a jövőbeni teljesítés céljából, ide nem értve azt az esetet, amikor a fizető fél az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett fizetési műveletek tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésről állapodik meg a pénzforgalmi szolgáltatóval.

8 EBH.2001.423.

9 Vht. 34.§ (1) bekezdése

10 A Vht. 82/A.§-a szabályozza a végrehajtó intézkedéseit a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt.

11 Fizetési megbízás: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési művelet teljesítésére adott megbízása, valamint a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés.

12 A Vht. VIII. fejezete a végrehajtás során befolyt összeg kifizetése körében, a 164-168.§-ai rendezik az elszámolás szabályait.

13 A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzeszközre vezetett végrehajtás közös szabályait a Vht. V. fejezete rendezi.

14 Fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.

15 Ptk.529. § (1) bekezdése szerint bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti.

16 Ptk.530. §- a szerint betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni.

17 531. § (1) és (2) bekezdése alapján folyószámla-szerződéssel a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget. A felek a folyószámlán levő egyes követeléseikkel nem rendelkezhetnek; rendelkezési joguk a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtás alá vonni csak a folyószámlának a végrehajtás foganatosításakor fennálló egyenlegét lehet.

18 Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét a 168/1997.(X.6.) Kormányrendelet 11.§-a határozza meg, melynek havi mértéke a 2011. évben 28.500 Ft.

19 Fizető fél: az a jogalany, akinek a fizetési számláját hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés alapján megterhelik.

 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG