A rendőrség szerint nem gyűlölet-bűncselekmény

2011.06. 1. Jogi Fórum/ TASZ

A TASZ évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy a gyűlölet-bűncselekmények ellen nem újabb büntetőtényállások bevezetésével, hanem a hatályos jogszabályok megfelelő alkalmazásával lehetne hatékonyan fellépni.

Gyöngyöspatán, március elején – a romákat megfélemlítő “járőrözés” idején – fekete maszkos, ostoros, egyenruhás férfiak egy nyolc hónapos terhes roma asszonyt testközelből követtek, köpködtek rá és lihegtek a nyakába. A kismama annyira megijedt, hogy menekülőre fogta. Útközben a stressztől megindult nála a szülés, és mire a mentő kiérkezett, megszült a saját házában. A koraszülött kisbabát hosszú napokra el kellett választani édesanyjától, mivel kórházi kezelésre szorult.

A TASZ a kismama képviseletében feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. A rendőrség szerint azonban nem történt gyűlölet-bűncselekmény, sőt más bűncselekmény sem.

A TASZ évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy a gyűlölet-bűncselekmények ellen nem újabb büntetőtényállások bevezetésével, hanem a hatályos jogszabályok megfelelő alkalmazásával lehetne hatékonyan fellépni.

A Gyöngyösi Rendőrkapitányság először (április 27-i határozat) anélkül, hogy akár egy mondatot is szánna az érdemi indokolásra, megállapította, hogy az elkövetett bűncselekmény nem közösség tagja elleni erőszak, hanem tettleges becsületsértés, és emiatt a feljelentést áttette a bírósághoz. Utóbb (május 12-i határozat) saját hatáskörben - időt megint csak “nem pazarolva” holmi jogi okfejtésekre - korábbi határozatát hatályon kívül helyezte és a feljelentést elutasította, mivel arra jutott, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, hanem becsületsértés szabálysértése.

A TASZ természetesen megpanaszolta a feljelentés elutasítását.
Panaszunkban részletesen elemeztük a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 174/B.§) tényállását. Felhívtuk az ügyészség figyelmét arra, hogy ez a bűntett nem csak bántalmazással, hanem úgy is megvalósulhat, ha valakit valamely – például etnikai – csoporthoz tartozása miatt az elkövető fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Az eljárás tárgyát képező esetben a rasszista motiváció álláspontunk szerint különösebb viszgálatot nem igényel, arra a körülményekből és a Gyöngyöspatán március elején zajlott eseményekből nyilvánvalóan következtetni lehet. A fenyegetéssel kényszerítés pedig nem csak úgy valósulhat meg, ha a sértett életét vagy testi épségét konkrétan veszélyeztető szavak hangzanak el. Az elkövetők ruházata, a maszk, az ostor, a közvetlen közelből követés, lihegés, köpködés álláspontunk szerint olyan körülmények, amelyek összességükben alkalmasak súlyos hátrány kilátásba helyezésére és arra, hogy az áldozatban komoly félelmet ébresszenek. A bűntettnek tehát vagylagos tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak, ráadásul a koraszülött kisbaba válságos állapota miatt megítélésünk szerint a cselekmény jelentős érdeksérelmet is okozott, tehát minősített eset megállapításának volna helye.

A rendőrség tehát ismét alulminősített egy olyan bűncselekményt, amelynek áldozata roma, és amely elkövetésénél a rasszista motiváció kétséget kizáróan fennáll. Panaszunk alapján még van esély arra, hogy az ügyészség felülbírálja a rendőrség határozatát és elrendelje a nyomozást az ismeretlen tettesek ellen.

Az eset jól példázza, hogy miért hívták fel az utóbbi időben több ízben magyarországi jogvédő szervezetek, köztük a TASZ az illetékes hatóságokat – összhangban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásaival - arra, hogy dolgozzanak ki egy, a gyűlölet-bűncselekmények nyomozására vonatkozó protokollt, és gondoskodjanak arról, hogy a jogalkalmazók (rendőrök, ügyészek) megkapják a szükséges képzést ezen a téren. A Belügyminisztérium illetékesei a TASZ munkatársait a közelmúltban szóban arról tájékoztatták, hogy a gyűlölet-bűncselekmény protokoll kidolgozása folyamatban van. Bízunk abban, hogy az iránymutató anyag mielőbb elkészül és az majd a jogalkalmazói gyakorlatba is átültetésre kerül annak érdekében, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket megfelelően minősítsék és nyomozzák.

A közösség tagja elleni erőszak miatti ügyek rendkívül alacsony száma ugyanis arra enged következtetni, hogy a jelenlegi esethez hasonló alulminősítés nem ritka. A TASZ a Legfőbb Ügyésszel 2010-ben folytatott levelezésében is hivatkozott már több olyan esetre, amikor a hatóságok nem ismerték fel az előítélet alapú motivációt és ezért enyhébben büntetendő cselekmény miatt indítottak eljárást.

A TASZ szerint széleskörűen veszélyezteti a társadalmat, ha a hatóságok nem üldözik megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények elkövetőit. Ez ugyanis azt az üzenetet közvetíti, hogy az állam nem védi meg a rasszizmus és egyéb előítélet alapú gyűlölet áldozatait, ami az ilyen típusú bűncselekmények elszaporodásához, az erőszak növekedéséhez vezethet. Az állam védelmének hiányában a kisebbségi csoportok elveszítik bizalmukat a jogalkalmazó hatóságokban és a kormányzatban, és tovább marginalizálódhatnak.

A cikkben hivatkozott dokumentumok itt érhetők el→

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
RENDŐRSÉG
TASZ